„A börtön nem lehet kínzás” – Szabó Ödön az alternatív büntetés-végrehajtás és a börtönirodalom támogatásáról
Az RMDSZ támogatta az alternatív büntetés-végrehajtási lehetőségek bevezetését, mivel egyrészt erre emberi jogi bírósági ítélet is kötelezi Romániát, másrészt a börtönbüntetés nem jelenthet kínzást. Harmadrészt pedig azért is, mert a korrupciós bűncselekmények nem esnek a hatályuk alá.
Az, hogy valakit szabadságvesztésre ítélnek, még nem jelenti, hogy embertelen körülmények között kell letöltenie a börtönbüntetését – többek között ezzel indokolta a Krónikának Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese, hogy a szövetség támogatta a büntetés-végrehajtási törvény módosítását. A napokban elfogadott szabályozás lehetővé teszi, hogy az elítéltek bizonyos feltételek teljesülése esetén otthonukban, vagy hétvégente töltsék le szabadságvesztésüket.
{K1}
Szabó Ödön leszögezte:
az RMDSZ egyértelműen támogatta a büntetés-végrehajtási törvény módosítását,
mivel egyrészt minden európai uniós tagállamban létezik a szabadságvesztés börtönön kívüli letöltésének lehetősége. Másrészt az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kötelezte Romániát a vonatkozó törvények módosítására. A képviselő elmondta, az RMDSZ több módosító javaslatot is benyújtott, ezek közül volt, amit elfogadtak, de olyan is, amit nem. Azzal például nem értettek egyet, hogy az öt évig terjedő szabadságvesztésekre terjedjen ki az alternatív büntetés-végrehajtás, ehelyett a bűncselekmény jellegétől függően három, illetve négy évben szabták volna meg az ítélet felső határát.
„A büntetés-végrehajtást nem kínzásnak kell tekinteni, a bíró az ítélet kiszabásával a szabadságától, nem pedig az emberi méltóságától fosztja meg az elítéltet. Az elítélt azért kerül börtönbe, mert törvénytelenséget követett el, de ezért nem kell embertelen körülmények közé kerülnie” – mutatott rá Szabó. A frakcióvezető-helyettes kiemelte: azért is támogathatónak tartották a módosítást, mert – bár voltak ellenkező értelmű próbálkozások – azok hatálya alá nem kerültek be a korrupciós bűncselekmények, mint a vesztegetés, a vesztegetés elfogadása vagy a befolyással való üzérkedés.
A nagyváradi politikus arra is emlékeztetett, hogy az EJEB Románia és Olaszország esetében precedensértékű ítéletet hozott a büntetés-végrehajtásban tapasztalt embertelen viszonyok miatt, és módosításra kötelezte őket. Olaszország tavaly ezt meg is tette, Románia viszont még kivárt, és büntetéseket is fizetett a rossz fogva tartási körülmények miatt.
Annak kapcsán, hogy a tervezetet eredetileg benyújtó Nemzeti Liberális Párt (PNL) most azt állítja: a szociáldemokraták a jogi bizottságban úgy módosították az általuk benyújtott eredeti szöveget, hogy az már nem felel meg az eredeti célnak, ezért alkotmánybíróságon kívánják megtámadni, Szabó Ödön megjegyezte:
valóban vannak a jogszabályban pluszelemek, de azoktól az még valóban az eredeti célt szolgálja: hogy a büntetés-végrehajtás ne feltétlenül a börtönbüntetésről szóljon.
A Krónika azon kérdésére, miért nyújtotta be az RMDSZ azt a módosító javaslatot, amelynek értelmében tudományos művek megírásáért vagy szabadalmaztatott találmányért húsz nappal lerövidítené a börtönbüntetést, az RMDSZ-es honatya kifejtette: ezzel az értelmiségi tevékenységet végzőket szerették volna támogatni.
„Nem gondolom, hogy az olyan személy, aki értelmiségi munkát végzett, de például gondatlanságból elkövetett valamilyen bűncselekményt, csak mosodai vagy takarítói munkát végezhet.
Aki tényleg megír egy művet, egy tanulmányt, amely értékes, ugyanúgy jogosult lehet a kedvezményre. Vagy egy fogyatékos személy, aki nem tud lapátolni, de képes saját erőből megírni egy könyvet” – mutatott rá Szabó.
Hangsúlyozta: a visszaélések kiszűrésére alaposan és szakszerűen ellenőrizni kell, hogy a megszületett műveket valóban az illető elítélt írta, és valóban rendelkeznek tudományos értékkel. „Azért, mert Gigi Becali bekerült, és több ízben is visszaélt a lehetőséggel, egy esetleg bekerülő Nobel-díjast is fosszunk meg a lehetőségtől, hogy szellemi munkával csökkentse a büntetése mértékét?” – tette fel a kérdést Szabó Ödön.
Mint arról beszámoltunk, a szerdán elfogadott módosítás több megoldást javasol a börtönben letöltendő szabadságvesztés alternatívájaként: az elítéltek büntetésük nagy részét lakóhelyükön töltik le, belügyi alkalmazottak felügyelete alatt, elektronikus karkötővel vagy anélkül, esetleg hét közben lakóhelyükön, szombaton és vasárnap külön erre a célra létesített központokban vagy börtönben, illetve úgynevezett vegyes rendszerben, azaz részben lakóhelyükön, részben közmunkával.
Mindegyik alternatíva csak a legtöbb öt év szabadságvesztésre ítélt személyek esetében alkalmazható, miután büntetésük egyötödét leülték valamely büntetés-végrehajtási intézetben.
Az erőszakos bűncselekmények, illetve korrupciós bűntettek – vesztegetés elfogadása, megvesztegetés, befolyással való üzérkedés – miatt elítéltekre nem érvényes a rendelkezés, és a visszaesők esetében sem alkalmazhatók ezen alternatívák.
Gabriel Andronache PNL-s képviselő közölte, pártja nem szavazta meg a módosítást, sőt alkotmánybíróságon támadja meg, mivel a jogi bizottságból kikerült változatnak semmi köze nincs ahhoz, amit kollégái kitaláltak, sem a tervezet eredeti céljához: ahhoz, hogy enyhítse a börtönökben tapasztalható zsúfoltságot, illetve megelőzze a bűnözők visszaesését. Kijelentette, mivel a megszavazott változat már nem tükrözi a kezdeményezők akaratát, alkotmánybírósághoz fordulnak.
Egyes feltételezések szerint egyébként a PNL egyrészt azért hátrál ki a saját módosító javaslata mögül, mert a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a korrupcióellenes retorikával a liberálisok szavazótáborára is „ráhajtott”, másrészt viszont azért, mert akkor nyújtották be, amikor jelenlegi pártelnöküket, Ludovic Orbant korrupcióval vádolták meg, most viszont, hogy jogerősen felmentették, elvileg okafogyottá vált. Egyébként csütörtökön a legfelsőbb bíróság úgy döntött: alkotmánybírósághoz fordul a módosítás miatt.