Visszaszorítaná a túlszaporodást a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott tervezet

Bíró Blanka 2018. április 24., 10:47

A vadgazdálkodásban tapasztalható káoszt hivatott megoldani a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott, közvitára bocsátott akcióterv. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a dokumentum több értékelhető elemet is tartalmaz. A konfliktusos területeket – Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyét – külön említi.

Fotó: Sándor Csilla

Megszüntetné a kaotikus állapotokat a romániai vadgazdálkodásban a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott, közvitára bocsátott akcióterv, amelyet a környezetvédelmi minisztérium nemrég tett elérhetővé a honlapján.

A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a kezdeményezés ugyan nem mondja ki, hány nagyragadozót kell majd kilőni a medvepopuláció létszámának optimalizálása érdekében, de véget vetne az állomány méretének meghatározása körül tapasztalt rendellenességeknek,

annak érdekében, hogy az illetékesek végre pontos adatok birtokában tudjanak intézkedni. Erre vonatkozóan várhatóan újabb akciótervek készülnek majd.

Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke kérdésünkre elmondta, a tervezet egyik újdonsága, és erős pontja, hogy az élőhelyeket különböző kategóriákba sorolja, így teljesen betiltanák a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám ahol túlszaporodás van, engedélyeznék a beavatkozást.

A konfliktusos területeket – vagyis Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyét, ahol az ország medveállományának nagy része él – a dokumentum külön említi.

A megelőzés a prioritás

A szakember a dokumentum másik fontos elemének nevezte, hogy a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, tehát nem a medvetámadásokra keres megoldásokat, hiszen ha megvárják, hogy eldurvuljon a helyzet, az könnyen önbíráskodásba csaphat át, a medvék csapdák, mérgezés áldozatai lehetnek. Szerinte

az is előrelépés, hogy a dokumentum kimondja, az ember élete és javainak védelme a legfontosabb szempont – ez eddig nem szerepelt a korábbi dokumentumokban.

Fotó: Barabás Ákos

„Irányelv az is, hogy a terület gazdái a vadásztársaságok, a vaddal való gazdálkodást kötelező módon felsőfokú végzettséggel rendelkező, a terepen jártas szakemberek irányítják, és nem íróasztal mellett ülő hivatalnokok” – mutatott rá Sárkány. Hozzátette továbbá, az Európai Unió nem írja elő, hogy egy adott ország hogyan gazdálkodjon az állománnyal, de jelentéseket, beszámolókat kér arról, hogy hány medvét kellett kiemelni, kilövéssel vagy áthelyezéssel.

Sárkány Árpád egyébként elégedett a közvitára bocsátott tervezettel, melynek kidolgozásában ő maga is részt vett.

A sepsiszentgyörgyi vadgazdálkodási szakember pozitívumként értékelte, hogy az intézkedési terv elkészítésébe bevonták a szakembereket, a civil szervezetek, a vadásztársaságok képviselőit is.

A hosszas konzultáció után összeállt dokumentumot bocsátották most közvitára, tehát még mindig van a lehetőség a további hozzászólásokra, korrekciókra.

Szükség van egy alapdokumentumra

Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa a Krónika érdeklődésére elmondta,

az Erdészeti Kutatóintézet (ICAS) hivatalos adatai szerint Romániában jelenleg 6800 medve él, miközben az európai uniós vállalásokban az ország 6000 egyed védelmét szavatolta.

„Ez most a rendelkezésünkre álló hivatalos adat. Kérdés, hogy ez mennyire valós, hiszen sokan vitatják, a környezetvédők szerint ennél sokkal kevesebb, mintegy négyezer nagyvad él az ország erdeiben, a vadásztársaságok szerint ennél sokkal többen vannak. Ezért van szükség arra, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megszámoljuk az állományt, majd a valós adatok alapján hozzunk döntéseket” – részletezte Szép Róbert.

Fotó: Gecse Noémi

Szép Róbert rámutatott, a hivatalos adat szerint is túlnépesedett a medvepopuláció, ezt az élettér, a genetikai állomány megőrzése szempontjából is szabályozni kell.

„Ez nem azt jelenti, hogy a felesleges 800 medvét kilőjük, elpusztítjuk. A populáció szabályozására számos más módszer van. Ezekre külön akcióterveket kell kidolgozni” – mondta az államtitkár. Szerinte már az a tény is kérdőjeleket vet fel, hogy gyakorlatilag másfél évre teljesen betiltották a vadászatot, a számok mégsem változtak.

Pénteken egyébként Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter is beismerte, a Románia területén élő medvék pontos száma nem ismert, de a szakembereik azt állítják, hogy a romániai medvepopuláció körülbelül 8–9000 főre tehető. Gavrilescu azt is hangsúlyozta, ha a becslések beigazolódnak, Romániában hatszor annyi medve él, mint Európa többi részén összesen. „Ezért úgy döntöttünk, hogy intézkedési tervünkben legyen egy olyan pont is, amelynek lényege, hogy a minisztérium a civil és szakmai szervezetekkel együtt európai uniós pályázatot nyújt be, hogy chipezéssel állapíthassuk meg a nagyragadozók létszámát és pontos élőhelyüket” – tette hozzá a miniszter.

{K1}

„Teljesen új helyzet előtt állunk”

Szép Róbert úgy véli, mindenképpen szükség van a beavatkozásra, hiszen a populáció önszabályzó rendszere sem működik. A hím, domináns egyedek általában elpusztították a bocsokat, egy anyamedve két-három nemzedékből csak egy bocsot tudott felnevelni, most azonban hiányoznak a domináns hímek, így minden bocs eléri a felnőttkort. Ez azt is jelenti, hogy

a túlszaporodás miatt csökken az élettér, kiszorulnak az erdőből a gyengébb, kisebb medvék, ezért a települések közelében próbálnak könnyű élelemhez jutni.

Szép Róbert azért is az ésszerűsítés híve, mert, mint mondta, „ha minden ragadozót megvédünk, előbb-utóbb kihal a préda”.

Fotó: Nagy Endre

A szakember szerint a megváltozott mezőgazdasági gyakorlat is a medvéknek kedvez, hiszen egyre elterjedtebb a gyergyói és a csíki medencében is a kukorica, ami „terített asztalként” vonzza a medvéket. Szerinte fenntartható stratégiára van szükség, az lehet a kiindulópont a különböző akciótervekhez, ehhez pedig Szép Róbert szerint az a legelső lépés, hogy megszámolják a medvéket. „Egy teljesen új helyzet előtt állunk, erre nem mozdultak rá a hatóságok megfelelőképpen, ezt kell orvosolni” – szögezte le a helyettes főbiztos.

Szép Robert kérdésünkre elmondta, a környezetvédelmi minisztérium prioritásként kezeli a kérdést, hiszen naponta érkeznek hírek a medvetámadásokról, és félő, hogy előbb-utóbb halálos áldozat is lesz.

Az Európai Unió szakemberei ahhoz szoktak, hogy egy országban 10–15 fős medvepopulációt kezelnek, a túlnépesedéssel nem tudnak mit kezdeni,

ezért adnak olyan tanácsokat, hogy ha a házba betör a medve, az érintettek szereljenek vasrácsot” – jegyezte meg Szép Róbert.

Amint arról beszámoltunk másfél évvel ezelőtt a technokrata kormány felfüggesztette a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska) kilövését. Mivel a hatóságok korábban évente mintegy ötszáz medve levadászására adtak engedélyt, a szakértők szerint a minisztérium döntésének és a megnövekedett szaporodási mutatóknak hála már több mint ezerrel gyarapodott a medvepopuláció az országban.

Fotó: Szüszer Róbert

A túlszaporodás és a masszív erdőkitermelés miatt a nagyragadozók immár rendszeresen bejárnak a lakott településekre, és veszélyeztetik az emberek testi épségét, a gazdaságokat.

Az érintett települések vezetőinek, valamint a vadásztársaságok képviselőinek a nyomására a környezetvédelmi minisztérium tavaly ősszel 140, veszélyesnek bizonyult medve levadászását hagyta jóvá, arról azonban egyelőre nincs hivatalos adat, hogy ezt a beavatkozási kvótát sikerült-e kimeríteni.