Újabb titkos paktum: a legfőbb ügyészség a katonai titkosszolgálattal is együttműködött

A hadsereg titkosszolgálatával is kötött titkos együttműködési megállapodást a legfőbb ügyészség. A cél hivatalosan a haderőt érintő nemzetbiztonsági ügyekben való együttműködés volt.

Újabb, a legfőbb ügyészség és egy hírszerző szerv között megkötött együttműködési megállapodás került nyilvánosságra: a kormányhoz közel álló Antena 3 hírcsatorna vasárnap este olyan dokumentumot mutatott be, amelyet a legfőbb ügyészség a hadsereg hírszerzési főosztályával írt alá. A 2011-ben aláírt dokumentumot a legfőbb ügyész akkori helyettese és a katonai hírszerzés vezetője látta el kézjegyével, de jóváhagyta az akkori főügyész, Laura Codruţa Kövesi – a korrupcióellenes ügyészség jelenlegi vezetője – és Gabriel Oprea védelmi miniszter is.

A dokumentum hivatalos elnevezése Megállapodás a törvényes feladatkörök ellátásához szükséges kölcsönös támogatásról, és

azért írták alá, hogy hatékonyan ki tudják aknázni a katonai vonatkozású, nemzetbiztonságot érintő információkat, illetve hogy megelőzzék a védelmi minisztérium alárendeltségében dolgozó személyek által elkövetett bűncselekményeket.

A dokumentumban rögzítik, hogy egymás tudomására hozzák a bűncselekmények megelőzését, megelőzését és leküzdését szolgáló információkat, illetve azokat, amelyek hasznosak a katonai vonatkozású nemzetbiztonsági fenyegetések felderítésében. Az együttműködés érdekében kapcsolattartó személyeket is kijelöltek.

Mint ismeretes, az igazságügyi szervek és a hírszerzés közötti titkos megállapodások ügye néhány hete került a figyelem középpontjába, amikor Viorica Dăncilă miniszterelnök a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát szorgalmazta, Tudorel Toader igazságügy-miniszter pedig utasította az ügyészségeket a megállapodások titkosságának feloldására.

Cristina Tarcea, a legfelsőbb bíróság elnöke a téma kapcsán vasárnap este közölte,

a legfelsőbb bíróság és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) között 2009-ben megkötött megállapodást az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy 2007-ben meghozott ítélete nyomán írták alá,

azzal a céllal, hogy szabályozzák a nemzetbiztonsággal kapcsolatos lehallgatások engedélyezését, mivel erre addig nem létezett törvényi keret.

Tarcea leszögezte: a megállapodásban foglaltakat 2014. február elseje óta már nem alkalmazzák, mivel akkor lépett hatályba az új büntető törvénykönyv, amelyben törvényileg szabályozzák, milyen körülmények között engedélyezheti a legfelsőbb bíróság a lehallgatásokat a nemzetbiztonságot érintő ügyekben.

Mint megírtuk, korábban kiderült, hogy a legfőbb ügyészség is aláírt egy megállapodást a SRI-vel, amely értelmében a felek közös operatív egységeket hoznak létre, és a törvényben meghatározott jogköreik szerint, a jogállamiság elvét szem előtt tartva együttműködnek a nemzetbiztonságot fenyegető cselekedetek, a terrortámadások és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését szolgáló információk felhasználásában. Az is kiderült, hogy a legfőbb ügyészségen kívül a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási tanács (CSM) és a CSM alárendeltségében működő igazságügyi felügyelet is írt alá együttműködési megállapodást a hírszerző szolgálattal.