Nem rohamozták meg a jelzáloghitellel rendelkezők a bankokat

Nem igazolódtak be a hitelcserével kapcsolatos félelmek: a várakozásokkal ellentétben nem rohamozták meg a jelzáloghitellel rendelkezők a bankokat, hogy a lakásukkal törlesszenek, vagyis átadják a pénzintézetnek a bankkölcsönből vásárolt lakást.

Mint a Román Nemzeti Bank (BNR) által az Economica.net portál rendelkezésére bocsátott adatsorokból kiderül, két évvel a sokat vitatott, 2016/77-es törvény hatályba lépése után, 2018. március 31-éig 8459 hiteles jelezte bankjának, hogy élne a hitelcsere lehetőségével.

Ezek közül 2436 esetben a bank és az ügyfél tárgyalás útján rendezte a kérdést, további több mint 6 ezer esetben azonban a felek perre vitték az ügyet,

és még nem született jogerős ítélet, a BNR-nek pedig nincsenek adatai arra vonatkozóan, hogy ezek milyen stádiumban vannak.

A jegybank statisztikái szerint különben március végéig 2 397 537 640 lej, vagyis mintegy 539 millió euró értékben kértek az ügyfelek hitelcserét. Az elfogadott kérések esetében a kölcsönök zömét külföldi devizában igényelték: 46,83 százalékban euróban, 45,18 százalékban pedig svájci frankban vették fel, és alig 6,92 százalékot tesz ki a lejalapú kölcsönök aránya. 

A BNR által a törvény hatálybalépése előtt felvázolt legpesszimistább forgatókönyv azzal számolt, hogy 300 ezren kívánnak majd a jelzálogba helyezett ingatlannal törleszteni.

Ám menet közben sikerült elérniük, hogy egy sor kockázati tényező kikerült a jogszabályból. Így például nem maradtak a hatálya alatt az Első otthon kormányprogram keretében vásárolt lakások, és küszöbértéket is meghatároztak. Ugyanakkor a szakértő szerint az alkotmánybírósági döntés – ami a jogszabály egyes passzusairól kimondta, hogy alkotmányellenesek – nyomán még tovább csökkentek a kockázatok.

Korábban ugyanakkor a román jegybankon kívül az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB), a hitelminősítő intézetek, a külföldi beruházókat tömörítő szervezetek is felemelték a szavukat a tervezett intézkedés ellen,

mint ahogy az üzletemberek, illetve a Romániában tevékenykedő külföldi üzletemberek is megkongatták a vészharangot. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a jogszabály visszamenőleges hatályú, vagyis a hatályba lépése pillanatában már érvényes szerződések esetében is alkalmazható.