Nem kis feladat elé állítja a szakembereket a kolozsvári Szent Mihály-templom restaurálása

Pap Melinda 2018. április 18., 16:24

Hamarosan elkezdődhet a kolozsvári Szent Mihály-templom uniós alapokból történő külső-belső restaurálása, a nagy volumenű munkálat nem kis feladat elé állítja a szakembereket. Veres Stelian plébániai kormányzó a Krónikának elmondta, a kivitelező álláspontjától függ, hogy a teljes felújítás időtartamára bezárj&a

Legalább három évig tart a felújítás Fotó: Biró István

A kivitelező kiválasztásának szakaszába érkezett a kolozsvári Szent Mihály-templom felújítási projektje, miután az európai uniós pénzalapokból restaurálandó római katolikus istenháza felújítási tervét jóváhagyták az illetékesek. Veres Stelian plébániai kormányzó a Krónikának elmondta, a leendő kivitelező álláspontjától függ az is, hogy a kolozsvári Főtér ékességét a teljes felújítás időtartamára bezárják-e a hívek és a látogatók előtt.

Kolozsvár és Erdély egyik legjelentősebb műemlék templomát külső-belső restaurálási munkálatoknak vetik alá, a Regionális Operatív Program (POR) keretében megvalósuló beruházás támogatási szerződését tavaly októberben írta alá az azóta elhunyt Kovács Sándor plébános-esperes az északnyugati regionális fejlesztési ügynökséggel.

Eszerint a műemlék helyreállítása közel 22 millió lejből valósul meg, amiből 18 millió lej a vissza nem térítendő uniós finanszírozás.

Veres Stelian plébániai kormányzó lapunknak elmondta, hogy a szerződés értelmében 48 hónap, azaz négy év áll a rendelkezésükre, hogy elkészüljenek a nagy volumenű munkával, de azt szeretnék, ha már három év alatt, 2021 októberére megújulna az istenháza.

{K1}

Egyelőre nyitva marad

Míg korábban a sajtó arról számolt be, hogy a turisták által is előszeretettel látogatott főtéri templomot a felújítási munkálatok teljes időtartamára, még a tavasszal bezárják, az illetékes szerint erről majd a kivitelezővel közösen hozzák meg a döntést. „Most még nem beszélhetünk bezárásról, csak akkor tudunk dönteni erről, ha megvan a kivitelező, és le tudunk ülni megbeszélni a teendőket” – mondta lapunknak Veres Stelian.

Így egyelőre azt sem tudni, hogy a templomra a munkálatok teljes idejére vagy csak annak bizonyos szakaszai alatt kerül majd lakat.

A belső munkálatok idejére kizárják a turistákat Fotó: Biró István

Veres Stelian egyébként cáfolta azt a sajtóban megjelent hírt is, miszerint a munkálatok befejezte után a torony állandó jelleggel látogathatóvá válna. Erdély legmagasabb templomtornyába – mint ismeretes – a Kolozsvári Magyar Napok idején nyílik alkalmuk feljutni az érdeklődőknek, akik elé páratlan panoráma tárul.

A plébániai kormányzó szerint a közeljövőben hirdetik meg a kivitelező kiválasztására vonatkozó licitet, ezt követően a pályázó cégeknek tíz nap áll a rendelkezésükre, hogy benyújtsák ajánlatukat,

majd a zsűri elbírálja ezeket, és kiválasztja a legjobbnak ítéltet. Mivel a vesztes cégek megóvhatják az eredményt, a közbeszerzési eljárás akár hetekre-hónapokra is elhúzódhat. Értesüléseink szerint egyébként ebben a hónapban a Szent Mihály-templomban forgatják a Márton Áron püspök életéről szóló, most készülő játékfilm egyes jeleneteit.

A felújítás a külső munkálatokkal veszi kezdetét, melynek idején használni lehet a belső tereket, így legkorábban szeptembertől nem látogatható a műemlék.

A belső felújítás idején a miséket és liturgikus eseményeket az Egyetem (Universității) utcai piarista és a Karolina (Muzeului) téri ferences templomban tartják majd, az alkalmakat olyan gyakorisággal szervezik majd, hogy azokra mindenki eljuthasson.

Adódhatnak nem várt gondok

Maksay Ádám tartószerkezet-mérnök, a felújítási tervet készítő tervezőiroda munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott, olyan súlyos tartószerkezeti problémák, amelyeket ne lehetne megoldani, nem lesznek, de

mint minden több száz éves épületnél, itt is adódhatnak előre nem látható gondok. Nem tudhatják például, hogy a boltozatokban mekkorák a repedések,

mondta a szakember, aki a Farkas utcai református templom felújítási tervét is készítette. Az általa rendelkezésünkre bocsátott műszaki leírás hangsúlyozza, hogy a Szent Mihály-plébániatemplom felújításának koncepciója a történeti anyag, forma és az esztétikai látvány megőrzésén alapszik.

A tervezést az istenháza digitális felmérése, műszaki állapotfelmérés, statikai és építészeti vizsgálatok, a faanyag állapotfelmérése, a falkép- és díszítőfestés felújítását szondázó kutatások, régészeti munkák előzték meg.

Az építészeti felmérés egy 3D lézerszkenneres adatrögzítéssel egészült ki, írják, mely a tartószerkezeti szakvélemény elkészítését segítette.

Ennek köszönhetően derült ki, hogy az utólag felépített torony okozta a hajó falának több mint 25 centiméteres süllyedését és a tetőszerkezet deformálódását. Mivel az utolsó általános beavatkozás óta 50 év telt el, a károsodások felgyorsulása szükségessé, indokolttá tette az újabb átfogó helyreállítást. A szerkezeti megerősítésen és felújításon túl cél még a templom és a hozzá tartozó torony tereinek korszerűsítése, a gépészeti és komfortigények kielégítése.

Nehéz feladat a barokk fedélszerkezet felújítása

„Bár a templom tartószerkezeti szempontból jó állapotúnak látszik, a két évvel ezelőtt egy koncert hatására leesett 1,5 négyzetméternyi boltozati vakolat mindenkinek jelezte, hogy lehetnek tartószerkezeti gondok. A tartószerkezeti szakvélemény kimutatta, hogy a hajó boltozatai több helyen átrepedtek, a vakolatokat pókháló-sűrűségű repedések szövik át. A Farkas utcai esetből tanulva itt is súlyos repedezettségre számítunk” – áll a leírásban, mely emlékeztet, hogy a barokk jellegű fedélszerkezet átfogó javítására 19. századi megerősítése óta nem került sor.

A felújított Farkas utcai református templom

A 28 métert meghaladó fesztávú, majdnem 18 méter magas fedélszerkezet nemcsak nagyságában, összetettségében is háromszor olyan nehéz feladat elé állítja a tervezőket, kivitelezőket, mint a Farkas utcai templom esetében.

„A fedélszerkezet az oszlopsorok fölé falazott gádorfalakra is terhet ró, így ezeket a falakat – hasonlatosan a Farkas utcai templom oromfalához – földrengési terhelés ellen fémszerkezetekkel ki kell merevíteni, ez többtonnás rácsos tartók beszerelését feltételezi” – írják a tervezők.

Modern kiállítóterek és megvilágítás

A toronyban új fémlépcső és födémszerkezet kerül, mely a tervezők szerint építészeti szempontból az egyik legnagyobb kihívás. A felújítást követően a torony kiállítótérré alakul, a rekonstruált oltárok, kőtár is megtekinthető lesz itt, de a karzat délnyugati sarkában levő egykori levéltár helyisége is kisebb kiállítótérként lesz hasznosítható.

A belső felújítás és a villanyhálózat cseréje mellett a felújítási terv a templom korszerű belső világításának a kialakítására is kitér, mely az építészeti elemek kiemelését tűzi ki célul.

A templombeli jelenlegi padfűtés is megújul, a kábeleket a padok dobogói alá rejtik és a sekrestye fűtését is korszerűsítik, de a tervezés az esővíz elvezetését szolgáló rendszer, illetve a tűzvédelmi és biztonsági rendszer cseréjét is tartalmazza.

Fotó: Biró István

A terv készítői hangsúlyozzák, hogy a kivitelezés összetett folyamat, ehhez ismerni kell a történeti szerkezeteket, és olyan szakmunkásokra lesz szükség, akik mind a történeti anyagokat, mind az előírt technológiákat ismerik, alkalmazzák. Maksay Ádám korábban úgy nyilatkozott, hogy

a belső építészeti elemek megtisztítása, kijavítása után a Szent Mihály-templomot illetően nem lehet olyan látványos megújulásra számítani, mint a Farkas utcai istenházánál:

a köveket nem lehet teljesen lepucolni, fehérre csiszolni, mivel meg kell őrizni a rajtuk lévő feliratokat, patinát. Így részleges tisztításról és konzerválásról van szó, de a restaurálás utáni látvány hasonlóan pozitív lesz.

Erdély legmagasabb temploma
A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély második legnagyobb alapterületű temploma, 76 méteres tornya (a kereszttel 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony. Az építkezés megkezdésének időpontja ismeretlen, befejezése 1419–1437 közöttre tehető. A torony építését az 1511–1545 közötti időszakra teszik, a tervezett két torony közül csak az északi épült fel. A templomot 1545-től a protestánsok, 1566-tól 1716-ig két év megszakítással az unitáriusok használták, majd visszakerül a római katolikus egyházhoz. Számos történelmi esemény színhelye, falai között közel ötven országgyűlést tartottak, az erdélyi fejedelmek közül itt iktatták be Báthory Zsigmondot, Rákóczi Zsigmondot, Báthory Gábort és Bethlen Gábort. 1944. május 18-án Márton Áron erdélyi katolikus püspök itt mondta el nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést.