Tájékoztatták a magyarságot ért jogsérelmekről az ET Romániába látogató szakértői bizottságát

MTI 2018. április 17., 12:32

A romániai magyarság jogsérelmeiről és a kisebbségi jogok európai szintű védelmét célzó Minority SafePackről tájékoztatta az RMDSZ az Európa Tanács (ET) rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó szakértői bizottságának romániai látogatásra érkezett küldöttségét.

Hegedüs Csilla szerint míg az RMDSZ párbeszédet szorgalmaz, a többségi pártok részéről nincs erre fogadókészség Fotó: Facebook/Hegedüs Csilla

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a hétfői találkozót követően megállapította: a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) munkatársai tisztában vannak a magyar kisebbséget érintő problémákkal,

értesültek Mihai Tudose volt miniszterelnök kijelentéseiről, a médiában időnként megjelenő gyűlöletbeszédről, illetve a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról is.

Szintén széleskörű ismereteik vannak az RMDSZ által benyújtott, de elakasztott törvénytervezetekről, amely a 20 százalékos nyelvhasználati küszöb csökkentésére, vagy március 15-e hivatalos ünneppé nyilvánítására irányultak. Az RMDSZ képviselői a találkozón úgy tájékoztatták az ECRI ötödik romániai terepszemléjét végző emberi jogi szakértőit, hogy Románia kettős mércét alkalmaz a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán.

Az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy vélekedett: hatalmas siker, hogy több mint 1,2 millió aláíró támogatta a Minority SafePack kezdeményezést, de ez arra is rávilágít, hogy a kisebbségi kérdések rendezése égető probléma, amire európai szinten kell megoldást találni. Hozzátette: azt remélik, hogy a Brüsszelben meghozott, a nemzeti kisebbségek jogainak betartására vonatkozó döntéseket Románia is hajlandó lesz tiszteletben tartani.

Hegedüs Csilla rámutatott: míg az RMDSZ párbeszédet szorgalmaz, a többségi pártok részéről nincs erre fogadókészség. „Mi azt kérjük, hogy Románia tartsa be saját törvényeit, és ültesse gyakorlatba azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeket évek óta ratifikált” – idézte az szövetség ügyvezető alelnökét az RMDSZ hírlevele.

Az ECRI legutóbbi Romániáról szóló, 2014 júniusában közzétett negyedik országjelentése főleg a romák hátrányos megkülönböztetése miatt bírálta Bukarestet, ugyanakkor a magyarságot is sérülékeny közösségek között említette. A dokumentum magyaroknak szentelt fejezete – a Székelyföldet beolvasztó – közigazgatási átszervezési tervekre, és a székelyzászló tiltására utalt, majd felkérte a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében.