Fenntarthatatlan a nyugdíjrendszer, veszélyben a „dekrétumgyerekek” nemzedékének öregségi illetménye
Összeomlás szélére került a román nyugdíjrendszer, amelynek deficitje immár meghaladja a háromszázalékos költségvetési hiány mértékét. Szakértők szerint egy évtized múlva kezdetét veszi a „nyugdíjasok apokalipszisa”, a foglalkoztatottak mintegy harmadának eltűnésével ugyanis megfordul a hatmillió aktí
Baljós adatok láttak napvilágot a nyugdíjrendszer állapotáról a román statisztikai hivatal (INS) nemrég közzétett éves jelentésében. Ebből kiderül, hogy az állami nyugdíjalap deficitje 2017-ben a román össztermék (GDP) 3,5 százaléka fölé ugrott, meghaladva a háromszázalékos költségvetési hiánycélt.
Ennek következtében az állam a nyugdíjak folyósítása érdekében minden egyes öregségi illetmény egyharmadát hitelből kénytelen előteremteni.
A jelenlegi kormány nem volt tekintettel az évek óta hízó nyugdíjdeficitre és az aktív dolgozók, illetve a nyugdíjasok arányának kedvezőtlen alakulására. A másfél éve hatalmon lévő balliberális koalíció 2017 januárjában 5,2 százalékkal emelte az öregségi juttatást, nem sokkal később 520 lejre srófolta fel a minimálnyugdíjat, júliustól pedig következett a nyugdíjpont megemelése ezer lejre. Mindehhez hozzájárult még, hogy egy évvel ezelőtt eltörölték a kétezer lejnél alacsonyabb nyugdíjak adókötelezettségét.
Ezek az intézkedések becslések szerint mintegy 7,9 milliárd lejjel terhelték meg az állami költségvetést. Az alacsony jövedelműek esetében indokolt volt a nyugdíjemelés, hiszen nagyon sokan élnek pár száz lejes illetményből, miközben az átlagnyugdíj havi 1071 lejre rúg (ami mintegy 13 százalékkal nagyobb, mint 2016-ban).
Hatalmas megterhelést jelent azonban a nyugdíjrendszer számára az a több mint 180 ezer „kivételezett” személy – parlamenti képviselők, bírák és ügyészek, diplomaták, a hadsereg, a belügyminisztérium és a titkosszolgálatok egykori dolgozói –, akiknek különleges szolgálati nyugdíjára tavaly 1,3 milliárd eurót fordított a román állam.
Sőt ezeknek a kategóriáknak a körét egy nemrég előterjesztett törvénytervezet alapján hamarosan kiterjeszthetik a helyi választott képviselőkre is.
Nem véletlen, hogy a bukaresti kormány szemet vetett a 2007-ben bevezetett magánnyugdíjrendszerre, és idén a korábbi 5,1 százalékról 3,75 százalékra csökkentette a második, kötelező magánpillérbe befolyó hozzájárulás mértékét. Emiatt az Európai Bizottság nemrég arra figyelmeztette Bukarestet, hogy az intézkedés rövid távon csökkenti ugyan a költségvetési hiányt, hosszú távon azonban veszélybe sodorja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Viorica Dăncilă miniszterelnök azzal igyekezett nyugtatni a brüsszeli és hazai aggodalmakat, hogy kormánya adóreformja, a bértörvény és a készülő új nyugdíjtörvény képes biztosítani a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Ezzel szemben
a kilátások egyáltalán nem biztatóak, belátható időn belül nyugállományba vonul ugyanis a „dekrétumgyerekeknek” nevezett korosztály nemzedéke, és ennek nyomán közel kétmillió fővel gyarapodik a nyugdíjasok tábora.
Arról a generációról van szó, amely a Ceaușescu-diktatúra által a népszaporulat felgyorsítása érdekében, az abortusz betiltásáról 1966-ban hozott rendelet utáni három évben született, és amelynek 1,8 millió tagja 2030-ban kezdi a nyugdíjba vonulást. Szociológusok és pénzügyi elemzők szerint várhatóan ekkor indul a „nyugdíjasok apokalipszisa”, ugyanis
a foglalkoztatottak mintegy harmadának eltűnésével jelentősen megfordul a hatmillió aktív dolgozó és 5,3 millió nyugdíjas jelenlegi aránya.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a leendő nyugdíjasok illetményét nem az államnak, hanem a majdani adófizetőknek kell majd előteremteniük, és források híján egy, másfél évtized múlva az öregségi illetmények nem haladják meg a nyugdíjba vonuló adófizető utolsó bérének tizenöt százalékát.
Konkurenciát teremtene a nyugdíjrendszer második pillérének, vagyis a kötelező magánnyugdíjaknak az állami nyugdíjrendszerrel Eugen Teodorovici pénzügyminiszter, aki a napokban beszélt a témáról a Digi24 hírtelevíziónak. Hangsúlyozta, a cél, hogy az első pillér ha kell, még jobb hozammal bírjon, mint amit a magánnyugdíjpénztárak nyújtani tudnak, „hogy az emberek azt választhassák, ami számukra a legjobb”. A pénzügyi tárca vezetője kijelentésével újfent arra az elmúlt időszakban sokat hangoztatott kormányzati elképzelésre utalt, amellyel opcionálissá tennék a második pillért, vagyis az adófizetők választhatnának, hogy fizetik a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulást, vagy a teljes összeget az államkasszába folyósítják. Egy másik tévés nyilatkozatban Teodorovici normálisnak nevezte, hogy az állam biztosítsa a polgároknak a választás lehetőségét.
Eközben Viorica Dăncilă kormányfő csütörtökön, a kormányülés első felében közölte, azt akarja, hogy a nyugdíjrendszer második pillérét rendező új jogszabályi keretet még az idei év vége előtt elfogadják. Leszögezte: „senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez”. „Mivel az elmúlt időszakban egy sor spekuláció látott napvilágot, néhány pontosítással szolgálnék a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán. A második pillér fejlesztését célzó jogszabályi keret véglegesítése a következő negyedév egyik prioritását képezi, és ebben az értelemben biztosítani fogjuk, hogy senkinek sem lesz kisebb az állami nyugdíja, amiért hozzájárul a második pillérhez” – jelentette ki.
Közölte: alakult egy csapat, amely egyeztetéseket folytat a magánnyugdíj-biztosító pénztárak képviselőivel és a haszonélvezők szervezeteivel, hogy „új keretet teremtsenek, európai keretet, ami nyitottabb a megtakarítások és beruházások irányába”.
„Célkitűzésünk, hogy a második negyedév végéig ez a jogszabályi keret megkapja a Pénzügyi Felügyelet (ASF) jóváhagyását, hogy aztán a kormány is elfogadhassa” – hangsúlyozta Viorica Dăncilă.