A szenátusnak várhatóan nem lesz sürgős az autonómiatervezet megvitatása

Bíró Blanka 2018. április 12., 22:21

A szenátus döntéshozó kamaraként beláthatatlan ideig halasztgathatja a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet a képviselőház szerdai ülésén szavazott le.

Kulcsár-Terza József bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül (archív) Fotó: Facebook/Kulcsár Terza József

Erre Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő a törvénykezdeményezést beterjesztőjeként csütörtökön hívta fel a figyelmet sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, a képviselőháznak május 21-éig kellett megvitatnia a tervezetet – ellenkező esetben hallgatólagosan átment volna az alsóházon –,

a szenátus esetében azonban nincs határidő, s mint mondta, megtörténhet, hogy a kezdeményezést „akár a mandátum végéig is elfektethetik egy fiókban”.

Kulcsár-Terza József azonban bízik abban, hogy a szenátusi vitára még az őszi ülésszak folyamán sor kerül. A képviselő különben úgy értékeli, az autonómia ügye kimozdult a holtpontról, s bár 28 év alatt nem tárgyaltak megfelelőképpen a témáról, a párbeszédet folytatni kell a román politikummal, mert „van esély a győzelemre”.

Aki azt mondta, nem időszerű az önrendelkezésről beszélni, tévedett. Beszélni kell róla, az ügyet képviselni kell”

– szögezte le a politikus. A sajtótájékoztatón különben a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) több helyi képviselője részt vett, akiknek Kulcsár-Terza megköszönte a támogatást, a közös munkát.

{K1}

Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke úgy értékelte, Székelyföld területi autonómiájának vonatkozásában az utóbbi 12 esztendő legjelentősebb belpolitikai lépése volt a statútum beterjesztése, tíz évvel ezelőtt is meg lehetett volna tenni. „Meg kell tenni a következő években is, hiszen arra vállalkoztunk, hogy az autonómiát a parlamenti demokrácia eszközeivel valósítjuk meg, ennek ez az útja.

Több mint egy évtizedes elmaradást pótol ez a kezdeményezés, megtört a jég, megmutatta, hogy ez az út járható”

– mondta Ferencz Csaba. Szerinte fontos ismerni az ellenérveket, hivatalosan tisztázni kell számos kérdést, „de nem az utcasarkon, és nem a televíziókban”.

Fontos, hogy lehetett az autonómiát tematizálni – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatón Antal Árpád is. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke szerint Románia csak nemzetközi nyomásra fogad el egy ilyen jogszabályt, anélkül a román pártok összezárnak.

Világossá kell tenni az Amerikai Egyesült Államok számára, hogy az autonómia biztonságpolitikai szempontból jelent előrelépést a térségben. Száz évvel az erre tett ígéret után Románia nemet mondott az autonómiára, szembesíteni kell mindenkit, hogy amit ma ünnepelnek, az ezen az ígéreten alapszik”

– tette hozzá a politikus. Szerinte meg kell értetni a román partnerekkel, hogy az autonómia nem jelent számukra veszélyt, nem elszakadás, hiszen Székelyföld az ország közepén van, az elszakadás nem életszerű.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos elnöksége egyébként csütörtöki közleményében elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bukaresti döntéshozók elzárkóztak a valós társadalmi és gazdasági problémákra tényleges megoldásokat kínáló autonómiatervezet érdemi vitájától is.

Mi továbbra is valljuk: a békés együttélés megteremtésének, valamint nemzeti identitásunk és kultúránk megtartásának egyetlen törvényi záloga a belső önrendelkezés elvén alapuló autonómia”

– fogalmaznak a közleményben. Az EMNP vezetői különösen aggasztónak tartják a képviselőház döntését „egy olyan pillanatban – a centenárium évében –, amikor nem a zsigeri elutasításnak, hanem a román–magyar párbeszédnek lenne ideje”.

A néppárt szerint úgy tűnik, Románia vezetői még nem értik: az erdélyi magyarság autonómiaigénye a lehető legerősebb lojalitási nyilatkozat, melyet Románia mellett tehetünk, ráadásul az önrendelkezés nagyban hozzájárulhat az ország stabilitásának és gazdasági fellendülésének megteremtéséhez is.

„A törvénytervezet ellen szavazó képviselőházi honatyák elutasító szavazatukkal azt jelezték: Románia nemcsak olyan európai értékeket és gyakorlatot utasít el, mint a nemzeti közösségek önigazgatási joga, hanem a demokrácia lényegét jelentő, közös dolgainkról szóló, érdemi vitát is” – írja közleményében a néppárt országos elnöksége.

{K2}