Kőrösi Csoma Sándor szellemisége előtt tisztelegnek szülőfalujában és Kovásznán

Kiss Judit 2018. április 12., 18:45

Többek közt képzőművészeti kiállítással emlékeznek Kovásznán Háromszék egyik leghíresebb szülöttjére, Kőrösi Csoma Sándorra. A rendezvénysorozat Csomakőrösön és Kovásznán várja a közönséget. A tárlatról az Erdélyi Művészeti Központ vezetője beszélt a Krónikának.

Archív Fotó: Vargyasi Levente

Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét idézi fel a nagy tudós szülőfalujában, a háromszéki Csomakőrösön, valamint Kovásznán szerdán kezdődött rendezvénysorozat, amely szombatig várja az érdeklődőket. Immár 29. alkalommal szervezi meg a Kőrösi Coma Sándor Közművelődési Egyesület a tibetológia megalapítója, Háromszék egyik leghíresebb szülöttje tiszeletére a

konferenciát, képzőművészeti tárlatnyitót, színpadi produkciókat, kerekasztal-beszélgetéseket, könyvbemutatókat felsorakoztató eseménysorozatot.

Csütörtökön nyitották meg a hagyományosan a Kőrösi Csoma Sándor Napok programjába illeszkedő, Sorsok című képzőművészeti kiállítást a kovásznai Kádár László Képtárban. A megnyitón a tárlatot Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője értékelte, aki megkeresésünkre elmondta, az évente meghirdetett kiállítássorozat most megújult: eddigi gazdája, kurátora, Gazda József átadta a Kovászna Megyei Kulturális Központnak.

„A központ kért fel bennünket, hogy zsűrizzük, válogassuk a beérkezett anyagot, a hagyománynak megfelelően díjazunk is alkotókat. Szeretnénk, ha újabb gazdája lenne a kiállításnak, aki személyesen felelősséget vállal azért, hogy színvonalas alkotások gyűljenek össze” – mondta el Vécsi Nagy Zoltán. Hozzátette, nemcsak erdélyi, de magyarországi művészek alkotásai is szerepelnek a tárlaton, és más országokban élő magyar művészek is küldtek műveket.

A rendezvényen átadták a Kőrösi Csoma Sándor-díjat és a Szentimrei Judit-díjat.

„Úgy alakult, hogy két fiatal alkotó – a háromszéki Péter Alpár és a magyarországi Ghyczi Csongor küldte a szerintünk legfajsúlyosabb munkákat. A díjazással próbáljuk biztatni a fiatalokat, hogy többen vegyenek részt a tárlaton. Vécsi Nagy Zoltán azt is elmondta, hogy változatos, színes az anyag, amelyben festmények, fotók, térplasztikák, művészkönyvek, grafikák, textilre nyomott munkák szerepelnek.

Elmondható, hogy Csoma Sándor szellemisége ott lebeg a művek fölött. Vannak köztük kimondottan a nagy tudós szellemiségének dedikált alkotások, de a többiben is érződik az alázat, ami szükséges, hogy egy Csoma-tárlat hiteles legyen"

– fogalmazott Vécsi Nagy Zoltán.

Amint a tárlatot összefoglaló katalógusban írta, a korábbi Csoma-tárlatok jelentős nemzetközi érdeklődést vívtak ki maguknak, éppen annak a sajátos szellemi konstellációnak köszönhetően, ami többnyire Gazda József elméleti munkássága és néhai felesége, Gazdáné Olosz Ella Kőrösi Csoma Sándor szellemiségét kivételesen méltó módon képviselő művészete révén állt össze.

„Ezek a kiállítások engem arra emlékeztetnek, ahogyan a Tibeti-fennsíkon az üzenő jeleket tartalmazó mani kövekből, tarkán színes imazászlókból és szabadon lebegő szélparipákból (ezek papírlapok, amelyekre a tibeti szerzetesek imáikat írják) összeállnak azok a bizonyos buddhista, szerencsét hozó oltárszerű építmények”

– fogalmaz Vécsi Nagy Zoltán.

A Kőrösi Csoma Sándor Napok keretében pénteken többek közt megyei tudományos diákkerekasztalt tartanak négy szakosztályban, amelyen részt vesz egy debreceni iskola is. Pénteken és szombaton is folytatódik a tudományos konferencia, megemlékezést tartanak a református templomban, Csoma Sándor szobránál és emlékháznál.