Az egész Kárpát-medencére kiterjesztenék a magyar jégkármérséklő rendszert
A május 1-jén induló magyarországi jégkármérséklő rendszer az egész Kárpát-medencében működhet majd – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke csütörtökön Szekszárdon.
Győrffy Balázs a Kárpát-medencei magyar gazdák együttműködési fórumának szekszárdi ülését megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: a rendszer Szatmár megyében is működni fog. Közölte,
ez előrelépés nemcsak a romániai magyar gazdáknak, hanem a határ közelében élő magyarországi gazdálkodóknak is,
a talajgenerátor-rendszer a terület széleit kevésbé védi, mint a központi részeket, és a légmozgástól függően előfordulhat, hogy a határon túl kell megkezdeni a védekezést azért, hogy a határon belül tudjanak megelőzni károkat.
„Bízunk abban, hogy az Ausztriával, illetve Ukrajnával kezdett tárgyalások sikeresek lesznek, és ki tudjuk terjeszteni a jégkármérséklő rendszer működését adott esetben az egész Kárpát-medencére” – mondta az elnök. Győrffy Balázs ismertette:
a magyarországi jégkár-mérséklő rendszer Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik majd.
Elmondása szerint a hálózat érdemben csökkenti a jégkárt, számítások szerint mintegy 50 milliárd forint termelési értéket óv meg a jégveréstől.
Az MTI korábbi beszámolója szerint a rendszer úgy működik, hogy az ország területét felosztják egy 10-szer 10 kilométeres négyzethálós területre, a metszéspontokban helyeznek el jégesőelhárító talajgenerátorokat, ebből 984 működik majd a rendszerben. Ez utóbbi szerkezetekkel biztosítható az esetleges jégeső okozta károk mérséklése nemcsak a mezőgazdaságban, hanem például a gépkocsik és az épületek esetében is.
A jégesőelhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüstjodid kristályokat gyártanak, ezeket juttatják nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így – több jégszem keletkezik – és mérsékelhető az esetleges kártétel.
Győrffy Balázs csütörtökön közölte: az elmúlt néhány hónapban 152 pártoló tagsági igény érkezett a határon túli gazdálkodók köréből a NAK-hoz, Szerbiából 69 gazda, három egyesület és egy kft., Ukrajnából 71 gazda lett pártoló tag.
A kamara 2017 májusában tette lehetővé a határon túli gazdáknak a pártoló tagságot.
Beszámolt arról is, hogy a kamara tisztségviselői és munkavállalói 133 ezer aláírást gyűjtöttek az európai kisebbségvédelmi kezdeményezéshez. Megjegyezte: a NAK alapszabályból fakadó feladata és erkölcsi kötelessége kiállni a határon túli magyar gazdák mellett.
Győrffy Balázs elmondta: a határon túli magyar gazdálkodók évről évre nagyobb mennyiségű búzával járulnak hozzá a magyarok kenyere programhoz, 2017-ben a felajánlott 528 tonna búzából 150 tonna érkezett a határon túlról. A program adományozó ünnepségét az idén Eszéken rendezik meg – jelezte.