A SRI kreálhatta a székely terrorvádat, állítja a hírszerző szolgálat egykori ezredese

Rostás Szabolcs 2018. április 08., 16:38

Beépített emberek, hamisított lehallgatások segítségével kreálta a székelyföldi terrorvádat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) Daniel Dragomir, a titkosszolgálat volt ezredese szerint. Az egykori hírszerző úgy véli, a nyugat-európai országokban elképzelhetetlen a titkosszolgálatok és az ügyészségek olyan szintű együttműkö

Fotó: Sipos Zoltán/Átlátszó Erdély

Meghökkentő kijelentést tett a „székelyföldi terrorperrel" kapcsolatban a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) egykori magas rangú munkatársa, akinek állítása teljesen új megvilágításba helyezi a nagy port kavart ügyet. A titkosszolgálattól kilépett Daniel Dragomir ezredes közösségi oldalán posztolt bejegyzésében közölte:

a román szakszolgálatok titkosszolgálati eszközökkel „fabrikálták" a „székely terroristák" ügyét, emellett pedig más terrorvádakat is.

A számos más leleplezéséről elhíresült volt hírszerző azután fakadt ki, hogy Florian Coldea, a SRI volt igazgatóhelyettese a múlt héten a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságában tartott meghallgatásán megfenyegette az „árulókat", akiket azonban nem nevezett meg.
Dragomir úgy véli, a Júdást emlegető Coldea valószínűleg rá utalhatott, szerinte azonban egykori felettese gyáva, és mindenkit megfenyegetett a hírszerzésnél, akinek volt mersze leleplezésekkel előállni, vagy hasonlót tervez. „Én más szinten is tudok mozogni, és ha még egyszer terroristákról és kémekről beszél, akkor esetleg fölteszem a kérdést: ki fizette a temesvári strandpapucsos terrorista autóját, és

ki épített be embereket a magyarság megvádolt tagjai közé a Beke István-ügyben, ki hamisított hangfelvételeket és hogyan gyártott terroristákat" – állapította meg sokat sejtetően Dragomir,

hozzátéve: Románián kívül az EU és a NATO egyetlen tagállamában sem kötöttek együttműködési megállapodást a titkosszolgálatok az ügyészségekkel.

A román híszerzés egykori munkatársa gyakorlatilag megerősítette a székelyföldi „terroristaperben" tavaly áprilisban alapfokon kihirdetett bírósági ítélet indoklásában foglaltakat. A bukaresti táblabíróság felmentette a vádak egy része alól a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit, így sem Beke Istvánnak, a HVIM kézdivásárhelyi elnökének, sem Szőcs Zoltánnak, a HVIM erdélyi szervezete vezetőjének nem kell további börtönbüntetést letöltenie, ha az ítélet jogerőre emelkedik.

A vádlottakat a pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért ítélték 11, illetve 10 hónap és néhány nap letöltendő börtönbüntetésre, éppen annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek.

A két férfit azzal vádolták, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a román nemzeti ünnepre szervezett december elsejei katonai parádé közben. A vád szerint erőszakos cselekedetek végrehajtására készültek a HVIM autonomista és revizionista céljainak elérése érdekében. Szőcs és Beke mindvégig ártatlannak mondta magát, képtelenségnek nevezve a feltételezést, hogy saját közösségükben, egy magyar többségű kisvárosban akartak volna a románság ellen irányuló merényletet elkövetni robbantásra alkalmatlan petárdákkal.

Mindazonáltal a Dragomir által emlegetett másik ügy, a strandpapucsos terrorista esete 2006-ban történt: a titkosszolgálat emberei a Temesvár-Lugos autópályán őrizetbe vették a temesvári Florin Lescht, akinek autójában házilag barkácsolt, időzítő szerkezettel ellátott gázpalackokat találtak, amelyekkel állítólag a megyeszékhely belvárosában akart robbantani. A férfi volt az első, akit Romániában terrorizmus miatt elítéltek, 12 év szabadságvesztéssel sújtották.

Emberi jogok sérültek?
Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerint ki kell vizsgálni, hogy sértett-e alapvető emberi és szabadságjogokat a SRI és az igazságszolgáltatási szervek közötti megállapodás alkalmazása. A tárcavezető hétvégi Facebook-bejegyzésében emlékeztetett, hogy a hírszerzés a kezdeményezésére hozta nyilvánosságra az eddig titkosnak minősített együttműködési megállapodást, amelynek alapján a belföldi titkosszolgálat részt vett az ügyészség büntetőjogi eljárásaiban. Toader szerint kivizsgálást igényel az is, hogy a protokollumok aláírói milyen mértékben adtak hozzá a jogszabályokhoz, fölérendelve magukat ezál tal a törvényhozóknak.