Márton Árpád erdélyi festőművész képeiből nyílik kiállítás Budapesten

Márton Árpád erdélyi festőművész alkotásait mutatja be az a kiállítás, amely szerdán nyílik Budapesten a Forrás Galériában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.

Márton Árpád Erdély meghatározó művésze, a székely festőiskola harmadik nemzedékének tagja, a Gyergyószárhegyi Művésztelep egyik létrehozója, aki tanárként több generációnyi képzőművész kibontakozását segítette - olvasható az MTI-nek elküldött tájékoztatóban.

Kompozícióin, tájképein, portréin és portrékompozícióin drámai megjelenítő erővel fejezi ki a székelység ragaszkodását a szülőföldhöz.

Témái megválasztásában Tamási Áron és Sütő András példája lebeg előtte, de kerüli a közvetlen irodalmi utalásokat. Olajban és olajtemperában készült festményein, valamint akvarelljein a dekoratívan kezelt és felfokozott színek kifejező erejére épít, és a téma rajzos, kemény, szűkszavú megjelenítésére törekszik. Több egyéni kiállítást szervezett Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson.

Művei megtalálhatók több erdélyi múzeumban, magyarországi, valamint külföldi köz- és magángyűjteményben.

Több külföldi csoportos kiállításon vett részt: New Yorkban (1974), Barcelonában (1976), Krakkóban (1977), Nürnbergben (1980) és Washingtonban (1988). 2003-ban nyílt állandó kiállítása szülőhelyén, Gyergyóalfaluban.

Az április 25-ig nyitva tartó tárlaton bemutatják többek között az 1966-ban készült Kenyérszelő és az Itatás című munkáit, valamint az 1975-ös Együtt című alkotást.

A festőművész 1940-ben született Gyergyóalfaluban. 1964-ben szerzett diplomát a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán festőművészeti és rajztanári szakon. 1964-től rajztanárként dolgozott a csíkszeredai reál-humán, majd a későbbi matematika-fizika líceumban és a később itt működő óvónőképzőben.

Alapítója volt a Művészeti Általános Iskolának, majd 1990-ben a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Líceumnak, ahol 2001-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított.

1968 óta tagja a Romániai Képzőművészek Szövetségének, 1989 és 1999 között a szövetség fiókszervezetének az elnöke volt. 1969 és 1971 között a Hargita napilapnál grafikusként dolgozott. 1997-ben Gyergyóalfalu díszpolgára lett, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, 2017-ben Magyar Örökség díjat kapott.