Pénzre menő politikai huzavona: csak a bérek egy részét tudja biztosítani a Bihar Megyei Tanács

Pap Melinda 2018. április 09., 16:50

Mindössze részben képes kifizetni az alkalmazottak bérét a Bihar Megyei Tanács a PNL-frakció folyamatos bojkottja miatt. Pásztor Sándor tanácselnök azonban bizakodó.

Fotó: Facebook/Bihar Megyei Tanács

Teljes egészében ellehetetlenülni látszik a Bihar megyei önkormányzat tevékenysége a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyolc hónapja tartó bojkottja miatt. A testületnek három hónapja nem sikerült elfogadtatnia idei költségvetését, így pénz hiányában az alkalmazottak fizetését sem tudják egészében kifizetni.

Pásztor Sándor tanácselnök a Krónikának elmondta, mivel a PNL-frakció bojkottja miatt még nem sikerült elfogadtatni az idei büdzsét, nem nyúlhatnak hozzá az állami költségvetésből kiutalt pénzhez.

Így a tanács saját bevételeiből kénytelen kiutalni az alkalmazottak bérét, ami véges. Március hónapra a bérek 70 százalékát sikerült úgy kispórolniuk, hogy közben minden kifizetést leállítottak, a közmű- és telefonszámlákat sem fizették ki, magyarázta lapunknak a szomorú helyzetet a megyei elöljáró.

„Elméletileg, papíron van egy hatalmas büdzsénk, csak a gyakorlatban nem tudunk hozzányúlni” – mondta a tanácselnök.

Kifejtette, a törvény szerint a megyei tanácsnak a központi költségvetés Hivatalos Közlönyben való megjelenése után 45 napon belül el kellett volna fogadni a költségvetést, de már rég kifutottak a határidőből. Ez ugyan már a januári rendes ülésen szerepelt napirenden, ám akkor a liberálisok – kihasználva az egyenlő erőviszonyokat – a PNL-nek, illetve a megyei vezetést adó PSD–ALDE–RMDSZ-koalíciónak egyaránt 17-17 tanácsosa van – nem szavazták meg, majd kétszer meg sem jelentek az ügyben összehívott üléseken. Márciusban részt vettek a soros ülésen, de feltettek három kérdést a büdzsé kapcsán, utána pedig tartózkodtak, így nem sikerült elfogadtatni a költségvetést, magyarázta az előzményeket Pásztor.

„Mindig etnikai irányba próbálják terelni az ügyet” – mondta az elöljáró, aki szerint a PNL azt kifogásolta, hogy a tervezetben a Szigligeti Színháznak több pénz van előirányozva, mint a Regia Mariának,

és hasonló eltérés van a Várad, illetve Făclia folyóirat esetében is. Ennek oka, hogy a Szigligeti Színház része egy határon átívelő HU–RO-projektnek, melynek keretében – a debreceni színház partnereként – korszerű fény- és hangtechnikával felszerelt forgószínpadra cserélik a jelenlegi deszkákat, és hasonló fejlesztés lebonyolítója a Várad folyóírat is. A büdzsé a szükséges önrészt tartalmazza, ezzel magyarázható a kifogásolt különbség, mondta Pásztor, aki szerint emllett a színház tűzvédelmi engedélyének beszerzését is Szigligeti bonyolítja. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az említett projektet már korábban megszavazta a testület.

Az elöljáró szerint a PNL-frakció „mondvacsinált problémákat” kreál, hogy indokolja saját hozzáállását, azt, hogy immár nyolc hónapja nem hajlandó érvényesíteni a PSD új tanácsosának a mandátumát,

vele ugyanis többségbe kerülne a koalíció.

Pásztor Sándor tanácselnök

Annak ellenére, hogy a megyei vezetés már három pert is nyert az ügyben, többek között a Legfelsőbb Bíróság is kimondta, hogy a PNL gáncsoskodásával vét a demokratikus rend ellen.
Ily módon ellehetetlenül az intézmény működése, ugyanis nem lesz pénze, ismerte be Pásztor, aki szerint most a büdzsé törvény által megengedett 1/12-es részét tudja csak fenntartási költségekre használni.

„Ilyen körülmények között kész művészet vezetni a megyei tanácsot” – fogalmazott a Krónikának Pásztor Sándor.

A tanácselnök ennek ellenére bizakodó, úgy véli, két hónapon belül sikerül jogi úton feloldani a patthelyzetet, és a több mint másfél éve tartó huzavona után végre működőképessé válik az intézmény.

Mint ismeretes, a 2016 júniusi önkormányzati választások után a legtöbb mandátumot elnyert PNL-frakció azon okból, hogy az RMDSZ a tanácselnöki tisztségért a PSD–ALDE-val lépett koalícióra, folyamatosan akadályozza a testület munkáját.