Országgyűlési választás erdélyi részvétellel: Fidesz-újrázást jósolnak a felmérések
Ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a választópolgárokat Magyarországon. A külhoni magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP.
Vasárnap a nyolcadik országgyűlési választást rendezik Magyarországon a rendszerváltás óta és a második olyant, amelyen immár a külhoni magyar állampolgárok is szavazhatnak. A választás tétje, hogy tovább kormányozhat-e a Fidesz–KDNP, és ha igen, milyen arányban – újabb kétharmaddal vagy csak egyszerű többséggel, esetleg koalíciós kényszer áll elő –, vagy az ellenzéknek sikerül legyőznie a nyolc éve hatalmon levő kormányt.
Az országgyűlési választásra országos listát az a párt állíthatott, amely – legalább 9 megyében és a fővárosban – legkevesebb 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
Az országos listán a 199 tagú Országgyűlés 93 képviselői helyéről döntenek. A Nemzeti Választási Bizottság 23 listát vett nyilvántartásba.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott valamennyi érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely nem érte el a tíz, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP, amely 43-45 százalék körüli eredményre számíthat.
A második legnépszerűbb Jobbik támogatottsága 19, az MSZP–Párbeszéd 14, az LMP 7, a DK 6 százalék körüli eredményre számíthat. A többi párt – a Momentum, az Együtt, illetve a Kétfarkú Kutya Párt nevű viccpárt – valószínűleg nem jut be a parlamentbe, amennyiben a felmérések helyesek.Mint ismeretes, a kormányoldal kampányának legfőbb eleme a bevándorlási válság, a kampánykommunikáció lényege, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember támogatásával civil szervezetek politikai pártokkal közösen az európai nemzetállamok „felhígítását” akarják elérni más kultúrából érkezett – zömmel muzulmán vallású – migránsok betelepítése révén. A kormányoldal szerint az ellenzéki pártok is besoroltak ezen erők közé, az ellenzék azonban ezt tagadja, és kampányában korrupcióval vádolja a kormányoldalt.
Az ellenzéki pártok körében egyeztetések kezdődtek arról, hogy a kormányváltás érdekében az egyéni választókerületekben visszalépjenek a legesélyesebb ellenzéki jelölt javára.
Az MSZP–Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt több választókerület vonatkozásában meg is egyezett. Szerda esti vitán az MSZP–Párbeszéd, a DK, az LMP és a Momentum vezetői egyetértettek a kormány leválthatóságában, Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje viszont megerősítette, az ellenzék győzelme után minél hamarabb új, a jelenleginél igazságosabb, demokratikus választást szeretnének, míg a többi párt képviselői inkább kompromisszumok árán kialakított koalícióban irányítaná az országot.
A választáson immár második alkalommal szavazhatnak a külhoni magyar állampolgárok is. Ők azonban egyéni képviselőkre nem, csupán listákra voksolhatnak.
Ezt a pártok többsége el is fogadja, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció azonban kampányának egyik központi elemévé tette, hogy ne szavazhasson, aki nem él Magyarországon.