Több igazságszolgáltatási szerv is kötött titkos megállapodást a hírszerzéssel

Nem csupán a legfőbb ügyészség, hanem az összes fontosabb igazságszolgáltatási intézmény együttműködési megállapodást kötött a hírszerzéssel – derült ki.

A legfőbb ügyészségen kívül a legfelsőbb bíróság, a CSM és a CSM alárendeltségében működő igazságügyi felügyelet is írt alá együttműködési megállapodást a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) – közölte szerdán Codruţ Olaru, a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét vizsgáló Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke. A CSM legutóbbi ülésén döntött úgy, hogy felszólítja az igazságügyi intézményeket: közöljék, volt-e megállapodásuk a hírszerzéssel, és meg is kapta a válaszokat.

Magukat a megállapodásokat nem küldték el, mivel azok titkosak, ezért Simona Marcu, a CSM elnöke javaslatot tett arra, hogy szólítsák fel az érintett intézményeket: oldják fel a dokumentumok titkosságát.

Közben a SRI és a legfőbb ügyészség között 2009-ben megkötött, pénteken nyilvánosságra hozott együttműködési megállapodás kemény bírálatokat váltott ki: Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke és a Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) egyaránt kritikákkal illette a dokumentumot.

Zegrean szerint nem maga a megállapodás tartalma ijeszt, hanem az a tény, hogy az ügyészeknek vegyes operatív csapatokat kellett alkotniuk a hírszerzés embereivel.

„Ez már túl sok. Átestek a ló túloldalára" – szögezte le Zegrean. Egyben kételyét fejezte ki, hogy a bírák – akik a SRI közreműködésével készült vádiratok alapján indult ügyekben eljártak – nem tudtak arról, hogy a hírszerzés is közreműködött a dossziék összeállításában. „Volt olyan időszak, amikor konkrétan feltüntették, hogy a SRI támogatásával készült vádirat. Ezt hogy lehetett volna még érteni? Hogyan támogatta? Hogy ne essen el? Egyértelműen tudtak róla" – szögezte le Zegrean. A SRI–ügyészség vegyes operatív csapatok kapcsán megállapította: azokat nem szabadott volna létrehozni.

A Romániai Bírák Országos Szövetsége eközben az 1990-től mostanig kötött együttműködési megállapodások nyilvánosságra hozatalát kéri a SRI-től és a legfőbb ügyészségtől.

A SRI, illetve a legfőbb ügyészség alárendeltségébe tartozó struktúrák között köttetett paktumok mellett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) által hozott és az igazságszolgáltatási rendszert érintő határozatok közzétételét is kéri az UNJR. „Ha teljesen el akarunk szakadni kommunista múltunktól, és ki akarjuk gyógyítani az igazságszolgáltatást a szekuritáté betegségeiből és gyakorlataiból, ki kell derítenünk az igazságot ezekről a titkos iratokról, amelyek 1990 óta máig befolyásolták az igazságszolgáltatást. A teljes igazságot!" – fogalmaz keddi közleményében az UNJR.

Egy magát demokratikusnak valló országban, ahol tiszteletben tartják a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, az igazságszolgáltatást "nem lehet titkos iratok alapján igazgatni, ahogyan az a kommunizmus idején történt" – mutat rá a közlemény,

hozzátéve, a legfőbb ügyészség és a SRI által 2009-ben kötött, pénteken nyilvánosságra hozott megállapodás igazolta az UNJR és a Romániai Bírák Egyesületének (AMR) aggodalmait, amelyeknek több ízben is hangot adott a két szervezet.

A bírák szerint dicséretes, hogy a SRI kezdeményezte a megállapodás titkosságának feloldását, azt azonban súlyosnak és megbocsáthatatlannak tartják, hogy a legfőbb ügyészség éveken keresztül ezen megállapodás alapján folytatta a nyomozásokat. Bár a megállapodás soha nem látott mértékben "aláásta az ügyészek függetlenségét", 2009 óta senki nem emelt szót az ellen, hogy az ügyészségeket alárendelték a SRI-nek – áll a közleményben.

„Azoknak, akik aláírták és alkalmazták ezt a megállapodást, felelniük kell. Ha vannak ügyészek, akik nem ismerték e protokollum tartalmát, vagy nem voltak hajlandóak alkalmazni azt, legalább most, az utolsó órában álljanak a nyilvánosság elé" – fogalmaz a közlemény,

hozzátéve, hogy az UNJR további intézkedéseket tervez azoknak a tényezőknek a tisztázása érdekében, "amelyek súlyosan sértették az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamot".