„Tiszta vízió” az őshonos kisebbségekért: az EB elé kerül a Minority SafePack

Pap Melinda 2018. április 04., 16:50

Történelmi pillanatként értékelik a kezdeményezők, hogy összegyűlt több mint 1,2 millió aláírás a Minority SafePack támogatásához. Az őshonos európai kisebbségek védelmét szolgáló polgári kezdeményezés kidolgozói azonban még nem dőlnek hátra: a jövőben minél több uniós döntéshozót p

Fotó: Facebook/RMDSZ

Nemcsak a közel másfél milliós romániai magyar közösség, hanem az 50 milliós európai közösség sikere Kelemen Hunor szerint, hogy összegyűlt a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elfogadtatásához szükséges egymillió aláírás.

Az RMDSZ elnöke a kedden éjfélkor lezárult aláírásgyűjtés eredményeit ismertető szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta, az 1 215 879 szignóhoz a következő napokban – az ívek beadása után – újabb kézjegyek adódhatnak.

A kincses városi sajtóeseménnyel egy időben a németországi Flensburgban tartott sajtótájékoztatón Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke kijelentette: a Minority SafePack a legnagyobb projekt, amelyet valaha indítottak a kisebbségi jogokért Európában. A kezdeményezés – mely a FUEN elnöke szerint az elmúlt évben mozgalommá nőtte ki magát – szerinte azt mutatja, hogy az Európai Unió hivatalos szerveinek a kisebbségekkel szemben is vannak kötelezettségei. Úgy vélte, az egyes országokban alkalmazott jó gyakorlatot a többi országnak is át kell vennie, egyenlő jogokat kell biztosítani a kisebbségeknek. Rámutatott, az MSPI „tiszta vízió” az európai kisebbségek jövőjére vonatkozóan, hogy a kontinens a közösségek, kultúrák, nyelvek Európája legyen.

A FUEN elnöke szerint a következőkben a tagországok kormányait, parlamentjeit kell meggyőzni arról, hogy támogassák a projektet, hisz a több mint egymillió aláírással együtt járó felelősségen most már a különböző tagországokkal és az EU-s intézményekkel közösen osztoznak.

A lobbitevékenységre utalva hozzátette, a következő lépések sem lesznek könnyűek.

Uniós ellenszél és beépített akadályok

Hans Heinrich Hansen, a kezdeményező bizottság dániai német tagja, a FUEN korábbi elnöke az aláírásgyűjtést megelőző nyolcéves folyamat lépéseit elevenítette fel. Többek között az Európai Bizottság (EB) ellen indított perre is kitért, melyet azután kezdeményezett, hogy az uniós végrehajtó szerv – arra hivatkozva, hogy nem tartozik hatáskörébe – elutasította a kezdeményezés bejegyzését.

„Bebizonyítottuk, hogy tényleg vannak kisebbségek, és ők az igazi európaiak” – fogalmazott Hansen, „fantasztikus eredménynek" nevezve az összegyűlt több mint 1,2 millió aláírást.

Úgy vélte, ha még két hétig folytatódna a szignók gyűjtése, ezek száma akár a kétmilliót is elérné.
Hansen közölte, az MSPI a szubszidiaritást szolgálja, közelebb viszi a döntéseket a polgárokhoz, ugyanakkor a kisebbségek védelmét szolgáló akció az ötödik sikeres polgári kezdeményezés EU-s szinten, holott 60-70 próbálkozás is volt. Hozzátette, az EB sok „akadályt” épített a rendszerbe, hogy elejét vegye a visszaéléseknek.

Fotó: Facebook/RMDSZ

„A kezdeményezők kiegyensúlyozatlan harcot vívtak az EU-s intézményrendszerrel, amely az ő korlátozott lehetőségeikhez képest állami eszközökkel, pénzügyi és jogi háttérrel egyaránt rendelkezett. Az ennek ellenére elért siker a régiók Európájának a megerősödéséhez vezet” – vélte Hansen, azon reményének is hangot adva, hogy ennek hatására az olyan konfliktusok is megoldhatók lesznek – például a spanyolországi katalán kérdés –, melyek börtönbüntetés helyett párbeszédet igényelnek.

Közösségi önbizalom és észérvek

Az a tény, hogy Románia másodikként végzett a rangsorban és itt a szerda déli állás szerint 303 695 aláírás gyűlt össze, a közösség önbizalma szempontjából is fontos – értékelte a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy a szövetség 250 ezer szignó összegyűjtését vállalta és ezen vállalásának már januárig eleget tett.

„Legyőztük a kishitűséget, a magunkét is” – mondta az RMDSZ-elnök.

Elmondta, a területi szervezetek mindannyian begyűjtötték a rájuk kirótt aláírásszámot, Maros, Szilágy, Bihar megye, valamint a Háromszék és Csík területi szervezetek kiemelkedően teljesítettek.

Fotó: Facebook/RMDSZ

A politikus arra is kitért, hogy az RMDSZ aktivistái 13 országban segítettek a kampány szervezésében, koordinálták azt, ami a politikus szerint óriási tapasztalat volt, ezáltal jelentős tudásra és kapcsolati tőkére tettek szert. A legtöbb, mintegy 570 ezer szignó egyébként Magyarországon gyűlt össze, de jól szerepelt Olaszország, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, Litvánia, Horvátország, Dánia is. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy a polgári kezdeményezés ügyével – tekintettel a küszöbön álló EP-választásokra – érdemben már csak a 2019-es megmérettetés után felálló Európai Bizottság fog foglalkozni.

A jövendőbeli procedúráról elmondta, egy hónap alatt kell benyújtaniuk a tagországok hatóságaihoz a begyűjtött aláírásokat, Romániában erre április 11-én kerül sor a bukaresti belügyminisztériumban.

Ezeknek három hónap áll rendelkezésre, hogy leellenőrizzék a szignók hitelességét és kiadják az igazolást, amivel majd az EB elé viszik az ügyet. Ennek újabb három hónapja van arra, hogy feltegye kérdéseit, majd állást kell foglalnia.

Fotó: Facebook/RMDSZ

Az RMDSZ elnöke szerint az EP-választások miatt ez elhúzódhat, de a kezdeményezők ez idő alatt sem tétlenkednek, a tagországokban ismertetik az MPSI létjogosultságát. „Senkitől nem kívánunk elvenni semmit, hanem a mi értékeinket szeretnénk hozzátenni Európa jövőjéhez” – hangsúlyozta.

Az esetleges ellenállás kapcsán elmondta: Románia valószínűleg kifogásokat fog emelni a kezdeményezés ellen az Európa Tanácsban, de szerinte „a mi érveink erősebbek”.

„Ami Dél-Tirolban, Finnországban jó, az Romániában is jó kell legyen” – hangoztatta Kelemen. Újságírói kérdésre elismerte, hogy az őshonos kisebbségek védelme erős Kárpát-medencei magyar érdek, hiszen a régió legnagyobb kisebbségeként az erdélyi magyar közösségnek kiemelten fontos ez, a nyugat-európai országokban ugyanis már az elmúlt évtizedekben rendeződött a kisebbségi kérdés. Kelemen Hunor szerint azonban csak az MSPI ellenzői fogják majd azt állítani, hogy ez „magyar ügy". A politikus úgy vélte, a következő időszakban „észérvekkel kell operálni" és minél több uniós döntéshozó támogatását megnyerni.