Kiszámíthatatlan, nem ezt ígérték – Johannis elégedetlen a kormány bérpolitikájával
Elégedetlenségének adott hangot kedden Klaus Johannis államelnök a bukaresti kormánynak a közszférában alkalmazott bérpolitikájával kapcsolatban, amely szerinte egyre inkább eltávolodik a meghirdetett elvektől, továbbra is kiszámíthatatlan.
A jobbközép elnök ezeket a kritikákat kedden fogalmazta meg azon a megbeszélésen, amelyet ő kezdeményezett Viorica Dăncilă szociáldemokrata miniszterelnökkel.
A tanácskozást követően az elnöki hivatal kiadott egy közleményt, amely szerint Johannis kifejtette: a tavaly elfogadott egységes bértörvény eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy méltányos bérezést vezessen be a közszférában, és szüntesse meg az aránytalanságokat. Johannis megjegyezte: a kormány nem számolt azzal, hogy a társadalombiztosítási (tb) járulékoknak az alkalmazottakra való áthárításával egyes közalkalmazottak bére csökkenni fog.
Ezért később kormányrendeletekkel volt kénytelen korrekciókat végrehajtani, csakhogy Johannis szerint éppen ezáltal borulnak fel azok az általános elvek, amelyek új alapokra helyezték volna a közszféra bérezését.
Johannis szerint az állandó változtatásokkal fennáll az a veszély, hogy a tavaly elfogadott jogszabály újabb „tartalom nélküli forma” lesz, és kiszámíthatatlanná teszi a közszférában a bérezést.
Az elnök azt is szóvá tette, hogy a 2016-os parlamenti választási kampányban a kormány januártól 25 százalékos béremelést helyezett kilátásba, de ezt az ígéretét nem teljesítette, hiszen
a társadalombiztosítási járulékok áthárítása az alkalmazottakra csak a bruttó bérek növekedését eredményezte, a nettó jövedelem a legtöbb esetben ugyanakkora maradt.
A közlemény szerint Dăncilă arról biztosította az államfőt, hogy a költségvetésben van elég pénz a megígért bérek kifizetésére.
A tavaly elfogadott bértörvény 2022-ig több lépcsőben irányoz elő béremelést. A fizetések fokozatos növekedése mellett a jogszabály célja volt méltányos egyensúlyt kialakítani a túl nagy közalkalmazotti bérkülönbségek terén. A keddi megbeszélésre azt követően került sor, hogy az első két hónap után a román államháztartási hiány magasabb volt, mint az előző években, elérte a GDP csaknem 0,6 százalékát, a pénzügyminiszter pedig leváltotta az adóhatóság vezetőjét, akinek feladata hatékonyabbá tenni az adóbegyűjtést és növelni az államháztartási bevételeket.