Hosszas huzavona után zöld jelzést adott a vidombáki polgármester a reptérépítésnek

Több hónapos huzavona után Dorel Toma, Vidombák szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere aláírta az Övezeti Területrendezési Tervet (PUZ) és több más városrendezési bizonylatot, így újabb akadály hárult el a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építése elől.

Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken személyesen vett részt a vidombáki önkormányzat ülésén, hogy megsürgesse a dokumentumok kiállítását, és végül sikerrel járt. Amint arról korábban írtunk, a bizonylatokat még tavaly októberben kérte a megyei önkormányzat, és bár azt harminc nap alatt ki kellett volna bocsátani, a vidombáki polgármester hónapokig, minden magyarázat nélkül megtagadta azok aláírását.

Brassó megye vezetése minden követ megmozgatott, a prefektúra segítségét is kérték, végül pénteken megkapták a megvalósíthatósági jóváhagyást, a városrendezési bizonylatot és az építkezési engedélyt.

Mint ismeretes, jelenleg a repülőtérből csak a kifutópálya készült el és a területet körülvevő kerítés. A költségbecslés szerint a teljes beruházás áfával meghaladja az 57 millió eurót. Ebből az összegből kell megépíteni a 3600 négyzetméteres utasterminált, a 163 helyes parkolót, a gurulóutakat, kapukat, a teljes infrastruktúrát.

A gurulóutakra már meghirdették a versenytárgyalást, erre 35,5 millió lejt irányoztak elő. Idén a Brassó Megyei Tanács a saját költségvetéséből 106 millió lejt különített el a légikikötőre, ugyanakkor megszavazták, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek el, ebből 155 milliót szintén a repülőtérre fordítanak. A legutolsó tanulmány szerint a reptéren első évben 114 ezer utas fordulna meg, az utasok száma tíz év alatt érné el az évi egymilliót.

A tervek szerint a négy éve stagnáló építkezést a nyár elején újrakezdik, és két év múlva, vagyis 2020 közepéig már működőképes lesz a repülőtér.

A háromszéki magyar politikusok pedig közben azért lobbiznak, hogy a beruházás kapjon kormánytámogatást. Például úgy, hogy a fejlesztési minisztérium módosítja az országos közlekedési mestertervet, és ebbe bekerül a brassói repülőtér, ezzel pedig országos érdekeltségűvé teszik, és biztosítják az anyagi fedezet egy részét.