Engedélyt kért a legfőbb ügyész az Iliescu, Roman és Voiculescu elleni bűnvádi eljárás elindítására

A Ion Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu elleni bűnvádi eljárás elindításának engedélyezését kéri Klaus Johannis államfőtől Augustin Lazăr legfőbb ügyész.

Mindhármuk esetében emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények miatt indítanának eljárást az 1989-es forradalom ügyében.

Az Agerpres beszámolója szerint a legfőbb ügyészség megjegyzi, Ion Iliescu tagja és elnöke volt a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának, amely a törvényhozói és végrehajtó hatalmat is képviselte 1989. december 27-éig, amikor a tanács elnöke államfői megbízatást kapott. Petre Roman szintén a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja, majd '89 december 22-e után az ország miniszterelnöke volt, Gelu Voican Voiculescu pedig a Tanács tagja volt, illetve később miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be.

2017. december 18-án a katonai ügyészség közölte: a forradalom ügyében folytatott nyomozás során arra a következtetésre jutottak, hogy nem alakult ki hatalmi vákuum Romániában 1989 decemberében. Marian Lazăr katonai ügyész akkor sajtótájékoztató keretében jelentette be:

a nyomozás igazolta, hogy december 22-én este katonai diverziót indítottak el, ez vezetett a számos emberéletet és sérültet követelő eseményekhez.

Lazăr hangsúlyozta: 2016. november 1-je óta – amikor emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indítottak vizsgálatot az 1989-es forradalom ügyében – kihallgattak, illetve újra kihallgattak több tanút, együttműködtek a forradalom témájával foglalkozó, ezzel kapcsolatban adatokat gyűjtő történészekkel, írókkal, újságírókkal, valamint átvizsgálták a különféle levéltárak, hang- és képfelvételek anyagát.

Mindezek alapján – tette hozzá a katonai ügyész – nemzetközi kontextusba helyezték az 1989. decemberi forradalmat; tisztázták a temesvári eseményeket megelőző helyzetet; tisztázták a Nicolae Ceauşescu volt elnök által 1989. december 21-ére összehívott nagygyűlés szervezésének körülményeit;

azonosították annak a pánikot keltő zajnak a forrását, amely Nicolae Ceauşescu december 21-én tartott beszéde közben volt hallható, és amely – más tényezőkkel együtt – hozzájárult a bukaresti tüntetések kirobbantásához;

megállapították a december 21-én délután, illetve a 21-éről 22-ére virradó éjszaka történt politikai-katonai események pontos sorrendjét; tisztázták a Ceauşescu házaspárnak a Központi Bizottság épületéről való menekülésének körülményeit; részben rekonstruálták a több síkon elindított, számos emberéletet és sérültet követelő, december 22-i katonai diverzió fontosabb elemeit (többek között fény derült arra, hogy a román hadsereg 1987-ben hang- és torkolattűz-imitátorokat vásárolt), és feltárták a „félretájékoztatás mechanizmusait”, amelyek fő eszközeiül a közszolgálati televízió és rádió, valamint a katonai távközlési rendszerek szolgáltak.

Ez a félretájékoztatás vezetett a terrorfenyegetésről szóló országos pszichózis kialakulásához

– derül ki az ügyészég beszámolójából, amely szerint a további nyomozások során vélhetően fény derül majd a diverzió kitalálóinak és az ennek kivitelezésében segédkezőknek a kilétére.

A katonai ügyészség szerint ugyanakkor tisztázták a Ceauşescu házaspár fogva tartási helyén, a târgoviştéi katonai egységnél 1989. december 22-én és azt követő napokban történteket. A bizonyítékok értelmében a legfelsőbb katonai körökből folyamatosan nyomást gyakoroltak az egység vezetőire, hogy végezzék ki Nicolae és Elena Ceauşescut.

A legfelsőbb bíróság 2016-ban hagyta jóvá az 1989-es forradalom aktáinak újranyitását, amit Bogdan Licu akkori ideiglenes legfőbb ügyész rendelt el, arra hivatkozva, hogy a katonai ügyészség 2015-ben megalapozatlan döntést hozott, amikor lezárta a nyomozást.