Jogász szakkollégium indul a Sapientia egyetem kolozsvári karán
Az erdélyi magyarságnak a bírói, ügyészi karokban való alulreprezentáltságán próbál javítani a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem azáltal, hogy az Erdélyi Református Egyházkerülettel közösen jogász szakkollégiumot hoz létre.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az alap- és mesterképzésen túl eddig is számos program révén próbálta felkészíteni az erdélyi magyar joghallgatókat a bírói, ügyészi karokba való bejutásra, mondta Tonk Márton, a felsőoktatási intézmény kolozsvári karának dékánja a jogász szakkollégium indításának alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Ezek között a budapesti Igazságügyi Minisztérium támogatásával zajló Moór Gyula Programot említette, mely a szakkollégium beindításával teljesedik ki. Úgy vélte,
a szakkollégiummal a Sapientia olyan lehetőségeket tud nyújtani a jogászhallgatóknak, amelyeknek nincsen párja a romániai egyetemeken.
A Collegium Iuridicum számára az Erdélyi Református Egyházkerület vásárolt egy ingatlant Kolozsvár belvárosában, az Erzsébet (Emil Racovita) úton – mondta Ballai Zoltán, az egyházkerület tanácsosa. Kifejtette, a 600 négyzetméteres ingatlan megvásárlása és felújítása szerepelt abban a csomagban, amelyre jelentős támogatást kapott az egyházkerület a magyar kormánytól. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez lesz az ötödik egyetemi bentlakása az egyháznak, két hasonlót Kolozsváron, egyet-egyet Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön működtet.
„Feltett szándékunk, hogy az erdélyi magyar intézményeket építsük, segítsük" - hangsúlyozta Ballai, aki szerint ebbe a stratégiába illeszkedik bele az egyetemnek nyújtott támogatás is.
Veress Emőd, az egyetem jogi tanszékének vezetője arra emlékeztetett, hogy miután 1959-ben megszűnt a kolozsvári Bolyai Egyetem és ezáltal a magyar jogászképzés, az erdélyi magyarság csaknem kiszorult a román igazságszolgáltatási rendszerből. Ez is oka annak, hogy a törvényben előírt jogokat nem lehet érvényesíteni. Rámutatott,
Románia lakosságának 6,5 százaléka magyar nemzetiségű, az ügyészek és bírák karában jóval alacsonyabb, 1,2 százalékos a magyarok részaránya. Az oktató szerint az 1989 utáni kedvezőbb feltételek is csak arra voltak elegendők, hogy a statisztika ne romoljon tovább. „Az egyik alapvető cél, hogy ezt az arányszámot próbáljuk a lehetőségek szerint jobbítani" - hangsúlyozta.
A szakkollégiumban az egyetem legjobb jogászhallgatói számára biztosítanak majd ingyenes lakhatást, akiknek cserében szakmai többletfeladatokat kell ellátniuk.
Az épületben előadóterem és közösségi terek is helyet kapnak, és a magyar Igazságügyi Minisztérium támogatásával olyan könyvtárat hoznak létre, amelynek nyugat-európai polgári jogi, büntetőjogi és alkotmányjogi szakirodalma páratlan lesz Romániában.
Veress Emőd újságírói kérdésre arról is beszámolt, hogy mivel a jogászi szakma erősen kötődik a nyelvhez, a beszédkészséghez, az egyetem nagy hangsúlyt fektet a román nyelv megfelelő elsajátítására.
A Sapientia jogászképzése kétnyelvű, a tárgyak egy részét románul tanítják és a diákok specifikus román nyelvképzésen is részt vesznek, hangsúlyozta.
Az egyetem a románul tanított tárgyakhoz román és magyar nyelvű jegyzeteket is készített, hiszen másik cél a magyar jogi szakterminológia újraélesztése. Tonk Márton hozzátette, az egyetem arra próbálja felkészíti a diákokat, hogy a különböző perekben a legmagasabb szinten tudja képviselni az erdélyi magyar közösséget.