Kosztolányi kettős maszkja a színpadon – Az iskolai tananyag művészi élménnyé oldása Nagyváradon

Molnár Judit 2018. március 29., 16:30

A mindnyájunkban ott rejtőző kettős maszkot öltötte magára Papp István, a debreceni Csokonai Színház fiatal művésze, aki Kosztolányi Dezső műveiből összeállított estjét mutatta be Nagyváradon.

Fotó: Molnár Judit

Újabb remek előadással örvendeztette meg az igazi értéket hordozó irodalmat kedvelő nagyváradiakat a Borostyán Produkció, elhozva a Partium Keresztény Egyetemre (PKE) Papp István fiatal debreceni színművész Kosztolányi töredék című műsorát.

Némethy-Szilágyi Norbert impresszárió elmondta, programjuk lényege, hogy művészi élménnyé oldják a középiskolások számára az osztályteremben tanult anyagot, így a tanerők és diákok határozott kérését közvetítette Papp Istvánnak, aki Babits Mihály Gólyakalifájának bemutatásával már bizonyította, mennyire közel áll hozzá a huszadik századi magyar irodalom „első vonalas" gondolatisága.

A debreceni Csokonai Színház fiatal művésze a mostani előadással, magára öltve a mindnyájunkban lakozó kettős maszkot, Kosztolányi-interpretációjával újfent megerősítette Babits-műsorának katartikus hatását.

Papp István műsorszerkesztési elve így lett telitalálat: a Kosztolányi-alkotásokból úgy kötötte meg ajándékcsokrát, hogy Kosztolányi alteregójára, Esti Kornélra, és ezzel tulajdonképpen magára a szerzőre bízta a válogatás irányítását. Világos, sokrétűségében is egyértelmű vallomás volt a műsor, vallomás családról, barátságról, szerelemről, de mindenekelőtt arról, ami talán a leginkább megkülönbözteti az alkotót a hétköznapi embertől:

nemcsak meghallgatja önnön tükörképének véleményét közös életükről, de a másik én nyomvonalán haladva igyekszik is pozitív irányba terelni alkotás és élet összeforrt kettősségét.

Az előadás két csúcspontja az Akarsz-e játszani és az Esti Kornél éneke című vers volt. A tanórák időkeretébe illeszkedő műsorban sikeresen ötvöződtek a prózai, verses, illetve megzenésített szöveginterpretációk, elkerülve ezúttal a gyakran visszatetsző, mintegy becsempészett idegen testként ható zenés változat negatív hatását.

A PKE Bartók-termét zsúfolásig megtöltő közönség nem retusált, megszépített Kosztolányi-képpel távozott az előadásról, hanem olyan természetes portréval, ahogy álomban elevenednek meg a hozzánk közelálló már eltávozottak. S az ismert Kosztolányi-arc mellett ezentúl azok is látni fogják a hozzá annyira hasonló, mégis egészen más Esti Kornélt, akik eddig talán még nem ismerték ennyire a híres tükörképet.

Kosztolányi-művek kritikai kiadása az interneten

Mindenki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi Kosztolányi Dezső köteteinek digitális kritikai kiadásait a DigiPhil műhely – hangzott el Budapesten. A DigiPhil projektjei között az Arany János Tudástár építése, valamint Móricz Zsigmond levelezésének és a világháborús kéziratos naplóinak digitális tudományos kiadása is szerepel – írta az MTI. A sajtótájékoztatón Palkó Gábor, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tudományos titkára elmondta: a folyamatosan bővülő digiphil.hu internetes oldalon jelenleg az Aranysárkány, az Édes Anna és az Esti Kornél digitális kritikai kiadása érhető el, a kutatóknak készült, Kosztolányi-közleményeket tartalmazó online adatbázis (KAB) mellett.
A DigiPhil a PIM és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézete közös szolgáltatásának elsődleges célja tudományos szövegkiadások, bibliográfiák és kutatási adatbázisok online közzététele – fűzte hozzá. Bengi László irodalomtörténész hangsúlyozta: az elkészült digitális kiadások nem egyszerűen a korábban napvilágot látott papíralapú kritikai változatok internetes közzétételei, hanem a technológiai lehetőségeket is kiaknázó átdolgozásai. Mivel a könyvvel szemben a digitális kiadást nem kell lezárni, folyamatosan lehet kiegészíteni, alakítani a szövegeket. Veres András irodalomtörténész kiemelte, Kosztolányi szövegeit állandóan változtatva, igen dinamikusan bánt a kézirataival, nem csupán tollat és tintát, hanem az ollót is gyakran használva.