Kalauz jelent meg az erdélyi borvidékekről, szőlőkről, borászatokról

Tizenhárom erdélyi borvidéket, szőlőfajtákat, valamint tizenegy erdélyi borászatot és pincészetet gyűjt össze a Kárpát-medencei Borkalauz Erdély című kiadványa, amelyet kedden mutattak be Budapesten.

Az erdélyi borkalauz csaknem egy éves munka eredményeként a Nemzeti Borkiválóság Program keretében jött létre - hívta fel a figyelmet Kiss Eliza, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borászati feladatokért felelős miniszteri biztosa a kiadvány keddi bemutatóján. 

Hangsúlyozta: az anyaország kötelessége, hogy szakmai támogatást, segítséget nyújtson ahhoz is, hogy az erdélyi borok a magyar piac körforgásába bekerüljenek. 

A most megjelent kötet a Kárpát-medence szőlőfajtáit, borvidékeit és borait bemutató sorozat első része. Mint Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) elnöke elmondta: a kiadvány egyfajta útikalauzként is szolgál az Erdélybe látogató turisták számára, támpontot ad a helyi pincészetekről. Összeállításakor csaknem 40 bort kóstoltak meg a szakértők. 

A fajtákat tekintve elég vegyes volt a kép, de elsősorban regionális borfajták érkeztek a bizottsághoz.

A fehér fajták között döntő többségben volt a királyleányka, de bakator, olaszrizling, furmint és a nemzetközi fajtákból készült chardonnay és sauvignon blanc is megjelent a borok között. A vörösborok között a fekete leányka volt a legjellemzőbb, a kadarkából készült borok mellett pinot noir is érkezett, de leginkább a helyi szőlőfajták jelentek meg.

Balla Géza erdélyi magyar borász emlékeztetett a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint a Földművelésügyi Minisztériummal január végén kötött megállapodására, amelynek célja, hogy ne hagyja magukra a külhoni magyar borászatokat. Az egyesületnek olyan külhoni borászok lehetnek a tagjai, akik felvállalják, hogy határon túli magyar bortermelők és ha Magyarországon vesznek részt rendezvényen, a borokat magyar címkékkel látják el.