Kétélű az államosított tankönyvkiadás, élesben derül ki, hogy beválik-e - vélik a szakértők

Bíró Blanka 2018. március 26., 10:18

Egyetértenek abban a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek, hogy élesben derül ki, jó döntés volt-e az állami tankönyvkiadó létrehozása. Az viszont tény, hogy a jelenlegi rendszer távolról sem megfelelő, hiszen folyamatosan késnek a tankönyvek.

Fotó: Gecse Noémi

Jelenleg ugyanis folyamatosan késnek a tankönyvek, egész évfolyamok kénytelenek segédeszköz nélkül elsajátítani a tananyagot, és a kis példányszám miatt a kisebbségi oktatást az elhúzódó procedúra még hátrányosabban érinti.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RPMSZ) alelnöke lapunknak kifejtette, kétélű a történet, előnyei és hátrányai is lehetnek az állami tankönyvkiadó megalapításának. Mint kifejtette: a témáról rengeteg egyeztetés zajlott a szakemberek között, ám végül arra jutottak, hogy a gyakorlat igazolja majd vissza, megalapozottak vagy sem az aggodalmaik, hatékonyabb lesz-e ezzel a tankönyvkiadás.

Felmerült egyebek mellett, hogy a központosítás a minőség rovására fog menni, hiszen tulajdonképpen kiiktatják a versenyhelyzetet, a különböző magánkiadóknak nem kell egymással megméretkezniük.

Viszont az is igaz, hogy a mostani rendszerben azt tapasztalják: „a sok bába között elvész a gyermek”, a hosszadalmas procedúra, illetve a fellebbezések miatt rendszeresen késnek a tankönyvek. „Nagy eredmény lenne, ha tanévkezdéskor minden diáknak minden tantárgyból biztosítani tudnánk a tankönyvet, az állami tankönyvkiadó létrehozásával ez megoldható lehet” – vélekedett Kiss Imre.

Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a kisebbségi oktatás még ezen felül is sajátos gondokkal küzd, hiszen azokból a tantárgyakból, amelyekből nem magyar szerzők írták meg a tankönyveket, a román változatot kell lefordítani.

Ez a kiadók feladata és felelőssége, azonban a kis példányszám miatt számukra nem kifizetődő, így folyamatosan halogatták a fordítást, majd a nyomtatást, és a számonkérés is nehézkes. Erre is megoldást jelenthet az állami kiadó, hiszen ennek „kutyakötelessége” lesz lefordíttatni, és kiadni minden tankönyvet még akkor is, ha csak tíz darabra van szükség. „Felelősségre is lehet majd vonni ezért a kiadót, és ez valószínű felgyorsítja a folyamatot” – bizakodik a háromszéki főtanfelügyelő.

Fotó: Gecse Noémi

Hasonlóképpen vélekedik Ma­gyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, aki lapunknak leszögezte: a jelenlegi rendszerben nem működik megfelelően a tankönyvkiadás, és ezen belül még nagyobbak a hiányosságok a magyar oktatásban.

Az új rendszertől mindenképpen nagyobb hatékonyságot várnak el, hiszen több köztes eljárást és szereplőt kiiktat, ezért gyorsabb lehet a folyamat.

„Jobbat várunk, de csak akkor tudjuk érdemben értékelni, ha a rendszer már működésbe lépett” – magyarázta a szakpolitikus.

{K1}

A képviselőház múlt héten döntéshozó kamaraként fogadta el az állami Didaktikai és Pedagógiai Kiadó létrehozására, illetve részvénytársasággá való átalakítására vonatkozó 2017/76-os számú sürgősségi kormányrendeletet. Az új intézmény feladata lesz a közoktatásban használatos összes tankönyv kiadása, így ezentúl nem a kiadók, hanem a szerzők pályázhatnak tankönyvekkel. Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint az állami kiadó megvásárolja majd a szerzőktől a nyertes kiadványok jogdíját.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) az alkotmánybíróságon akarja megtámadni a kezdeményezést. Fél évvel ezelőtt, Liviu Pop volt oktatási miniszter mandátuma idején, amikor felmerült, hogy teljesen az állami intézményre bízzák a tankönyvek kiadását, több száz, a kultúrában és oktatásban jártas szakember tiltakozott a tevékenység monopolizálása ellen.

{K2}