Tulajdonjogi adok-kapok: évek óta harcolnak gyümölcsöseikért a selymesilosvai gazdák

Gyergyai Csaba 2018. március 24., 17:25

Látszólag kibogozhatatlan jogi huzavona zajlik a Szilágy megyei Selymesilosván: a gazdák visszakapták a gyümölcsfákkal beültetett területeiket, de egy vállalkozó azt állítja, a fákat megvásárolta, így a termés őt illeti. Az igazságtétel rendkívül lassú.

Évek óta szélmalomharcot vív a hatóságokkal egy nehezen értelmezhető tulajdonjogi malőr miatt több selymesilosvai gazda. A Sarmaság községközponthoz tartozó kis Szilágy megyei magyar faluban a rendszerváltás óta eltelt időszak nem volt elegendő ahhoz, hogy a visszaszolgáltatási procedúrát megnyugtatóan rendezni tudják, emiatt több helybeli termelő él folyamatos bizonytalanságban.

Kié a föld és kié rajta a gyümölcsfa?

Szerkesztőségünket megkereste panaszával Géczi Attila, a helyi közösség önkormányzati képviselője, aki maga is érintett egy évek óta tartó, egyre bonyolódó földvitában. Mint lapunknak elmondta,

a helyi gazdák korábban is erőn felül küzdöttek az államosításkor elkobzott földek visszaszerzéséért, ennek a hosszas folyamatnak az egyik szakasza viszont meglehetősen furcsa konfliktust generált.

A rendszerváltást megelőzően az egykori termelőszövetkezet által kezelt, 169 hektáros gyümölcsösben közel 60 személy számára mértek vissza területeket a település adminisztratív területén. A mezőgazdasági minisztérium 2002-ben hozott határozatot arról, hogy a gyümölcsös kerüljön vissza az eredeti tulajdonosaihoz, a birtokleveleket 2008-ban ki is állították. A tulajdonosok közül valójában ma 8-10 helybeli gazdálkodik, köztük Géczi Attila is, aki az RMDSZ helyi szervezetének elnöke.

A kommunizmusban egyébként ezek főként szántóföldek voltak, a termelőszövetkezet működése idején ültették be fákkal.

Az Állami Birtokok Ügynökségével (ADS) kötött megállapodás alapján a sarmasági földosztó bizottság által tíz évvel ezelőtt kiállított, a tulajdonjogot igazoló dokumentumokon a parcellák gyümölcsösként (livadă) kerültek bejegyzésre. Míg a területek tulajdonjoga egyértelmű, a rajtuk lévő fák sorsa azonban, mint kiderült, mégis rendezetlenül maradt.

Géczi Attilától megtudtuk,

a konfliktus onnan ered, hogy az Agro Horticola nevű cég ügyvezetője, Dumitru Ardelean – aki 2002-ben megvásárolta az egykori farm gépeit, épületeit és az oda vezető útszakaszt – azt állítja, hogy a fák őt illetik meg, szerinte a termés az övé.

Az ingatlanok megvásárlását egy 13 ezer lejes számlával bizonyítja az üzletember, de arról is felmutatott dokumentumot, hogy 5900 lejt fizetett ki a gyümölcsfákért. Ez utóbbit a gazdák nevetségesnek tartják, egyrészt, mert a vételár nevetségesen alacsony, a számla pedig hiányos: nincs feltüntetve az egységár, valamint a pontos darabszám, de a parcellák beazonosítására sem alkalmas – magyarázta a helyi önkormányzati képviselő.

Azóta folyamatosak a viták, Dumitru Ardelean azzal fenyegeti a gazdákat, hogy kivágja a fákat, ha nem adják át önként a termést. A vállalkozó később be is váltotta ígéretét.

Megfélemlítés, illegális fakivágások

A selymesilosvai tanácsostól megtudtuk, a cégvezető korábban már kérvényezte a bíróságon, hogy törölje a gyümölcsös megnevezést a gazdák birtokleveléből, ezt azonban elutasították. Az Agro Horticola tulajdonosa 2008 óta több alkalommal is feljelentette a bíróságon a gazdákat, mert állítása szerint lopják a termést,

a bíróság azonban megállapította: nincs szó tolvajlásról, mivel a földjeikre hulló termés a gazdákat illeti meg.

„Ezt követően nem maradhatott más hátra, mint a többször hangoztatott fenyegetések beváltása. Az elmúlt év decemberében az egyik gazda teljes földterületéről, az idei év januárjában három-négy gazda földterületének egy részéről kerültek a fák kivágásra. A gazdák minden esetben megtették a rendőrségi feljelentést, de nem történt semmi, a bizonyítás lassan halad. Február elején az én parcellámon lévő 200 darab gyümölcsfából a maradék 170 fa is kivágásra került a korábbi rendőrségi feljelentések ellenére” – panaszolta el Géczi Attila.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a gazda korábban támogatást is igényelt a gyümölcsös után a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől (APIA) – főként nemesszilva-termesztésre kérte, biotermelőként –, jogosult volt rá, a földterület besorolásának megváltoztatása miatt azonban megtörténhet, hogy vissza kell fizetnie a lehívott támogatást.

Egyértelmű, hogy megfélemlítés zajlik, a vállalat vezetője azt szeretné, ha a gazdák kedve elmenne az egésztől.

Az értelmetlen pusztítás a település lakosait a megdöbbenés után csendesen, a teljes közöny felé sodorja. A szülőföldön történő boldogulás elősegítése itt nem igazán valósul meg, és csodálkoznak a helyi politikusok, hogy számos esetben nehéz szavazásra buzdítani, ösztönözni egy-egy magyar nemzetiségű település lakosait” – fogalmazott Géczi Attila a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében.

Selymesilosvai látkép Fotó: Facebook/Selymesilosva

A panasz nyomán levélben fordultunk a Szilágy megyei prefektúrához, a megyei önkormányzathoz, illetve a megyei rendőr-főkapitánysághoz, de csak az utóbbi intézmény válaszolt arra vonatkozó kérdéseinkre, hogy a hatóságok foglalkoznak-e a selymesilosvai földvitával.

A Miron Aurel Știrb rendőrfőkapitány által is aláírt közleményből kiderül, amióta a konfliktus kirobbant, nem kevesebb mint 87 bűnvádi eljárást indítottak ezzel az üggyel kapcsolatban, ebből 84-et lezártak, három ügyben pedig 2017 decembere óta továbbra is vizsgálódik a sarmasági rendőrség.

A selymesilosvai esetről Kis Júlia kolozsvári jogászt is tájékoztattuk, hogy kikérjük a véleményét a látszólag megoldhatatlan helyzetről. A restitúciós ügyekben jártas jogász is beismerte, rendkívül bonyolult helyzetről van szó, amelyben véleménye szerint csak és kizárólag újabb bírósági per révén lehetne igazságot tenni. Mindezt úgy, hogy az érintett gazdák közösen kezdeményezzenek bírósági eljárást az ügyben, rendőrségi eljárással nem lehet igazságot tenni.

A jogász véleménye, hogy a kiállított birtoklevelek alapján a gazdákat illetik meg a fák a polgári jog alapjai szerint, akik kártérítést kérhetnek,

de a bíróságnak kell eldöntenie, hogy az eddig felmutatott dokumentumok mit igazolnak.