Politikai-gazdasági játszmák áldozata a nagybányai magyar iskola?
Váradi Izabella iskolaigazgató kompromisszumképtelensége, a Cătălin Cherecheș nagybányai polgármesterrel való személyes konfliktusa vezethetett oda, hogy az elöljáró március 15-én éles támadást intézett a Németh László Elméleti Líceum és a magyar oktatás ellen.
Cătălin Cherecheș nagybányai polgármester március 15-i beszédében nem véletlenül intette arra hallgatóságát, hogy „a gyerekek jövője fontosabb, mint az épületek”.
Mint a Krónika megtudta, a Németh László Elméleti Líceum körül kialakult botrány alapját az iskola jövőbeli, a magyar közösség által régóta kért, újabb óvárosi székhelye képezi.
Az elöljáró – mint arról beszámoltunk – ünnepi beszédében éles támadást intézett a térség magyar iskolája ellen, arra intve a szülőket, hogy gyerekeik jövője érdekében erős román iskolákban működtetett magyar osztályokba kellene járatni csemetéiket. A polgármester beszédét a többség úgy értelmezte, hogy az elöljáró meg akarja szüntetni az idei tanévben új épülettel gazdagodott és részben az óvárosba költöztetett tanintézetet.
{K1}
„Téves értelmezésről van szó, mely nem a nagybányai magyar közösségtől, hanem egyedül Váradi Izabella igazgatótól ered” – reagált a Krónikának a vádakra Cătălin Cherecheș. A polgármester elmondta: megérti a magyar közösség igényét, hogy a gyártelep helyett – ahol jelenleg az 5–8., illetve 9–12. osztályok működnek – a városközpontba akarja hozni a magyar gyerekeket és támogatja a tervet.
Bevallása szerint már a magyar osztályoknak város peremére való „kivonulásakor” úgy vélte: ez a gyerekek szempontjából nem jó döntés. Közölte, azóta segíteni próbál a helyzet orvoslásában, például a szeptemberben átadott Híd utcai épület átalakításának támogatásával. A református egyház magyar kormánytámogatással felújított épületét tanévkezdéskor adták át, ebben az elemi osztályok, illetve óvodai csoportok kaptak helyet.
{K2}
Hogy működhet, az elöljáró szerint az önkormányzat segítségének is köszönhető, mely a politikai támogatás mellett anyagilag is finanszírozta a fejlesztést és jelenleg is fenntartja az épületet. „Az igazgatónő azt mondta: Cherecheș meg akarja szüntetni a magyar iskolát. Nem akarom megszüntetni: fejleszteni akarom. De ha ott akarnak maradni, legyenek boldogak”
– fogalmazott a polgármester.
Arra utalt, hogy Váradi Izabella igazgató egy, a március 15-i ünnepséget megelőző gyűlésen visszautasította az elöljáró által felajánlott egészségügyi líceum épületét és ragaszkodott az eredetileg kért, egykor a katolikus egyház tulajdonát képező, ma a Petre Dulfu Általános Iskola székhelyéül szolgáló ingatlanhoz.
Csakhogy ebben az elöljáró uniós pályázattal képzőművészeti akadémiát hozna létre és működtetne. Lapunknak elmondta, beszédében felajánlotta a magyar közösségnek: ha szeretne valamit kezdeni az épülettel, akkor a legnevesebb budapesti felsőoktatási intézménnyel közösen művészeti akadémiát nyithatnak benne.
Az RMDSZ nagybányai szervezete szerint az új alternatíva is járható út és maguk sem értik, hogy az iskolaigazgató miért nem élt a felkínált lehetőséggel. Kovács Richárd városi tanácsos a Krónikának megerősítette, hogy a felújított Híd utcai épületet is az önkormányzat tartja fenn, fizeti a számlákat, mivel a református egyház egy szerződés alapján 15 évre átadta ingyen és bérmentve az önkormányzatnak. Állítása szerint a magyar közösséghez hasonlóan az elöljárónak is régi vágya, hogy a város perifériájáról behozzák a magyar gyerekeket a városközpontba, hiszen belátja, nehéz úgy igazgatni egy iskolát, hogy épületei több kilométerre vannak egymástól.
– magyarázta a kéttagú – Vida Noémi alpolgármester és Kovács alkotta – RMDSZ-frakció képviselője.
Mint mondta, erre két lehetőség mutatkozik: a katolikus egyház egykori ingatlana, egy műemlék épület, melyben a Petre Dulfu Általános Iskola működik, illetve az elöljáró által felajánlott egészségügyi líceum épülete. Előbbit a római katolikus egyház nem igényelhette vissza, mert az 1800-as évek végén odaadományozta a városnak, az államosításkor már állami tulajdon volt. „Az volt az első kérésünk a polgármesterhez: tegye meg ezt a gesztust, hogy abba az épületbe költözhessünk" – ismertette az előzményeket Kovács Richárd.
De az elöljáró mást gondolt, és az említett múlt heti gyűlésen felajánlotta Váradi Izabella igazgatónak, hogy a kért ingatlan helyett odaadja az egészségügyi líceum központi épületét.
– magyarázta Kovács.
Beszámolók szerint miután Váradi Izabella az említett gyűlésen elutasította az ajánlatot, negyedórás vita vette kezdetét közte és az elöljáró között, melynek az összehívott igazgatók is tanúi voltak. Kérdésünkre, hogy a történtek után lát-e esélyt a gyártelepi osztályok elköltöztetésére, Kovács Richárd igenlő választ adott. „Meggyőződésem, hogy sikerül megoldást találni. Lehet, hogy ezután már nem az a megoldás lesz, mely a legkedvezőbb számunkra, de annak még mindig megvan az esélye, hogy sikerül új épületbe költözni” – mondta a városi tanácsos. Hozzátette, ennek bizonyítéka, hogy az ominózus beszéd után folytatták a tárgyalásokat a polgármesterrel a költözésről.
Az RMDSZ tanácsosa hangsúlyozta, nem értenek egyet az elöljáró március 15-i kijelentéseivel, amely nem ünnepi beszéd volt, a polgármesternek nem kellett volna elmondania.
– mondta az elöljáró tárgyalókészségére utalva a tanácsos. Emlékeztetett, hogy Cătălin Cherecheș a Híd utcai épület mellett több esetben is kiállt a mintegy tíz százalékos nagybányai magyarság mellett, például a háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblák kihelyezésekor.
Cătălin Cherecheș polgármester is elismerte a Krónikának: a március 15-i beszédét ihlető probléma gyökerét az képezi, hogy az iskola vezetősége olyan épületet kér, mely szerinte nem alkalmas a célra, ráadásul uniós pályázat része. Elmondta, cserébe a volt egészségügyi líceum épületét ajánlotta fel, de az igazgató visszautasította, ragaszkodva az egykori katolikus ingatlanhoz. Beszédét, mint kiderült, elsősorban neki szánta.
– jelentette ki lapunknak Cherecheș. Hozzátette, kérni fogja Váradi Izabella lemondását, mivel elfogadhatatlannak tartja a viselkedését, szerinte az igazgató „félretette a gyerekek érdekeit egy ingatlanért cserébe”. „Hogy költöztesd oda az iskolát? Csak a gyengeelméjű nem veszi észre, hogy 15 osztályt nem lehet betuszkolni hét terembe” – érvelt a polgármester.
Kérdésünkre kifejtette, a visszautasítás után nem erőlteti a Németh László-líceum gyártelepi osztályainak a költöztetését, szerinte ha az érdekeltek azt akarják, hogy a magyar gyerekek a város szélén maradjanak, „legyenek egészségesek”. Arra is emlékeztetett, hogy a magyar iskolán kívül a város két elitlíceumában – a Vasile Lucaciu és a Gheorghe Șincai Főgimnáziumban – is javasolta két magyar osztály létrehozását. „Hogy a magyar gyerekeknek is legyen esélye kiváló iskolákban tanulni" – indokolta tervét az elöljáró.
Váradi Izabella szerint nem is az a valódi veszély, hogy a polgármester meg akar szüntetni egy iskolát, sokkal inkább az, amit rejtetten üzen Nagybánya magyar közösségének.
– kommentálta Cherecheș beszédét az igazgató a Krónikának.
Elmondta, erre az üzenetre azért érzékeny a magyar közösség, mivel ez létezett korábban, amíg 1998-ban, számos buktató után sikerült létrehozni a magyar iskolát. „Ha román iskolákban is indulnának magyar osztályok, ehhez térnénk vissza" – szögezte le az igazgató, aki szerint a polgármester az említett gyűlésen viccesen azt mondta neki: már nem elköltöztetni, hanem megszüntetni fogja a magyar iskolát.
Elismerte, a polgármester valóban felajánlotta új székhelynek az egészségügyi líceum épületét, de szerinte a több lehetséges opció közül egyik sem volt leszögezve, és az iskola jobban ragaszkodna a katolikus ingatlanhoz.
– magyarázta az iskolaigazgató, a belvárosba való költözés fontosságát hangsúlyozva, hiszen nehéz úgy igazgatni az iskolát, hogy a város két pontján vannak az ingatlanok. „Mi nyitottak vagyunk a tárgyalásra és az üzengetés helyett a leghelyesebb az lenne, ha a polgármester úrral ketten leülnénk és megbeszélnénk. Én erre készülök" – mondta Váradi Izabella, aki hétfői megkeresésünkkor egy szakmai bizottság tagjaként Bukarestben tartózkodott.
Cătălin Cherecheș azonban kevésbé nyitott a tárgyalásra. „Az említett hölgy másik két emberrel együtt nem az értékekhez kapcsolódik, hanem bizonyos érdekekhez, és semmi közük a nagybányai közösséghez általában, és különösen nem a magyar közösséghez" – jelentette ki lapunknak az igazgatóra utalva a polgármester.
Rámutatott, Váradi Izabella a magyar közösség vezetőjének állítja be magát, holott örmény nemzetiségű.
– fogalmazott a polgármester. Cherecheș elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar közösség képviselője úgy viselkedjen, mint a iskolaigazgató a múlt heti gyűlésen. „Elsősorban velem, aki többet tettem a magyar közösségért, mint bármelyik polgármester. Megpróbál eltávolítani a magyar közösségtől. Közben mik ennek a hölgynek az érdekei? Tudom: politikai és gazdasági érdekek" – jelentette ki Cherecheș, aki szerint Váradi kapcsolatot ápol a helyi üzleti szféra egyes szereplőivel, akik szerinte ráveszik, hogy „bizonyos nyilatkozatokat tegyen".
Kérdésünkre, hogy milyen érdekcsoportokra utal, az elöljáró nem nevesített senkit. „A városban működő gazdasági bűnszövetkezetekre gondolok, a gazdasági élet egy részét ellenőrző bűnszövetkezet jellegű csoportokra, akik a sajtót is manipulálják. Az igazgatónő ilyen emberekkel áll kapcsolatban, ilyen embereknek áll a befolyása alatt” – fogalmazott a Krónikának az elöljáró.
Lapunk több, egymástól független forrásból úgy tudja, hogy a polgármester Váradi Izabellának a városban több gazdasági vállalkozást is működtető Orzac családdal való szoros kapcsolatát kifogásolja.
A román-magyar család – amelynek egyik gyereke a Németh László Líceumba jár – az iskola egyik fő anyagi támogatójának is számít. Az általuk működtetett Ziarmm.ro hírportálon több pozitív cikk is megjelent a magyar iskoláról, itt zajlott – mint arról beszámoltunk – a vegyes házasságban élők megszólítását célzó román nyelvű beiskolázási kampány is.
{K3}
A polgármester és a fő politikai-gazdasági ellenfelének számító Sorin Orzac közötti ellentétet pedig mi sem illusztrálja jobban, mint hogy a helyi sajtó szerint Cherecheș pár hete személyesen szállt ki ellenőrizni az illetékesekkel az üzletember egyik, aznap este megnyitandó lokálját.
Kérdésünkre, hogy a polgármester kérte-e a lemondását, Váradi Izabella elmondta: sem személyesen, sem telefonon nem beszélt az elöljáróval, de szerinte „ezeket a dolgokat" tisztázni kell. Cherecheș vádjaira reagálva kifejtette: semmiféle gazdasági érdeke nincs.
– jelentette ki az igazgató, hozzátéve: bízik benne, sikerül ismét a normalitás keretei közé hozni a tárgyalásokat, hiszen olyan városról beszélünk, ahol nincs hagyománya az etnikai konfliktusoknak.
„Úgy gondolom, ennek elejét kellene venni, ezért is jeleztem, hogy a gyűlésen a polgármester súlyos vádakkal illette a magyarokat általában, nem csak engem” – mondta Váradi Izabella, arra utalva, hogy az iskola Facebook-oldalán ítélte el az elöljáró kijelentéseit, kérve az RMDSZ elhatárolódását.
A nagybányai botrány kapcsán
Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Cherecheș március 15-i beszédében megalázta a Németh László-líceum iskolaközösségét, ezért vissza kell vonnia kijelentését.
Szerinte az RMDSZ helyi szervezetének továbbra is az kell legyen a feladata, hogy kiterjessze és javítsa a magyar oktatási hálózat lehetőségeit Nagybányán – akkor is, ha az önkormányzat által működtetett iskola érdekében magát a polgármestert kell higgadtságra intenie. Közleményt bocsátott ki az RMDSZ nagybányai szervezete is, amely pénteki állásfoglalásához képest megállapítja: károsnak, üzenetében megosztónak tartja Nagybánya polgármesterének március 15-i beszédét.
{K4}
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) nagybányai szervezete határozottan elutasítja Cătălin Cherecheș vádjait, azonnali bocsánatkérésre szólítva fel a polgármestert.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ugyanakkor még Porcsalmi nyilatkozata előtt közölte, elfogadhatatlannak tartja, hogy az önálló magyar iskola ellen fellépő nagybányai polgármester helyett az RMDSZ a Németh László Elméleti Líceum igazgatóját próbálta kioktatni.
{K5}
Cătălin Cherecheș egyébként beszédében – mely teljes egészében elérhető a YouTube videómegosztón – nemcsak a magyar oktatást szapulta, hanem ígéreteket is tett a nagybányai magyar közösségnek.
Amelyet többek között arra figyelmeztetett, hogy az anyagi javak hatására „elfeledkezik a múltról és azon személyiségeiről, akik sokat tettek a városért, illetve megfeledkezik gyermekei jövőjéről”. Többször hangsúlyozta: arra kéri a magyar közösséget „ismerje fel valódi értékeit", például a művésztelepet vagy az óváros épített örökségét. „Ezt a várost nem Magyarországnak vagy Romániának hívják, hanem Nagybányának" – hangoztatta az elöljáró, hangsúlyozva, nem akar gettókat, és minden nemzetiséget arra kért, „nyissa ki a lelkét".
Közölte, ennek jegyében
azt javasolta a városi színház vezetőségének, hogy az intézményt a nagybányai születésű Lendvay Márton színművészről, a magyar színjátszás egyik jeles személyiségéről nevezzék el, s miután a teátrum elöljárói ezt állítólag a színész magyar származása miatt visszautasították, a felújítandó mozi fogja viselni a nevét.
Arról is beszámolt, hogy több utcát a román, magyar, német, zsidó stb. közösségek jeles képviselőiről fognak elnevezni a városban, ugyanakkor díszpolgári címet adományoz a közösségért dolgozó személyeknek. A kitüntetettek egyike Ludescher István, az RMDSZ nagybányai szervezetének volt elnöke, korábbi alpolgármester lesz. Beszéde zárásaként tiszteletéről, segítségéről biztosította a magyar közönséget, kijelentve: „lehet, hogy téved, de őszinte”.