Rostás Szabolcs 2018. március 19., 23:31

Kezdeni elölről

A politikusok meg is ragadják az alkalmat, hogy szégyenről, a demokratikus jogállam vesztéről, az anyanyelvű oktatás elleni támadásról nyilatkozzanak felháborodott hangvételű közleményekben. A valóság azonban nem ilyen egyszerű, és éppenséggel a másfél éve húzódó iskolakálváriának kellett volna megtanítania bennünket arra, hogy a helyzet nem mindig fehér vagy fekete.

Sokunknak a mai napig nem fér a fejébe, milyen indok alapján indított éppen a korrupcióellenes ügyészség eljárást a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium 2014-es megalapítása ügyében. Ugyan hol történt itt megvesztegetés, befolyással üzérkedés? Azt azonban még politikusaink, önkormányzati vezetőink többsége is elismeri, hogy a tanintézet létrehozásáról szóló önkormányzati, tanfelügyelőségi jóváhagyással nem volt minden rendben, és jogi szempontból támadhatóak az erről szóló határozatok.

Az RMDSZ előbb helyben próbált megoldást találni az iskolaügyre, majd miután a kísérlet kudarcot vallott, országos szintre emelte a gimnázium kérdését, amelynek újraalapításáról egyenesen a kormányzó román balliberális koalícióval kötött szóbeli megállapodást – legalábbis írásos egyezség nem látott napvilágot a témában. Sőt a marosvásárhelyi tanintézet államközi problémává is dagadt azután, hogy Magyarország bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd Liviu Dragnea PSD-elnök személyesen tett ígéretet Orbán kormányfőnek az iskola újraalapításáról.

A politikai megállapodások tehát megszülettek, a jogszabályt is elfogadta a bukaresti parlament, a törvény azonban megbukott az alkotmányossági normakontrollon. Természetesen lehet bírálni az óvás előterjesztése miatt a magyarellenes hangulatkeltés terén élen járó két román ellenzéki pártot, ezzel azonban már semmire se megyünk. A szomorú és rideg valóság az, hogy az RMDSZ törvényhozói olyan jogszabálytervezetet dolgoztak ki és terjesztettek a parlament elé, amely ellentmond a hatályos alkotmány előírásainak.

A taláros testület nem azt mondja, hogy alkotmányellenes egy kisebbségi iskola létrehozása vagy hogy a nemzeti kisebbségeknek nincs joguk anyanyelvi oktatáshoz. Az alkotmánybírák szerint az egyedi esetről rendelkező iskolatörvény többek között azért mond ellent az alaptörvénynek, mert sérti a helyi autonómia elvét – és ez súlyos kritika a többszintű önrendelkezést szorgalmazó RMDSZ számára.

Arról nem beszélve, hogy a szövetség az autonómiastatútumok parlamenti beterjesztését is folyton azzal az indoklással halogatja, hogy a területi önrendelkezés ütközik a jelenlegi román alaptörvény előírásaival. Hát ha ezt tudjuk, akkor ugyan miért kerülte el a figyelmünket, hogy esetleg a vásárhelyi gimnázium újraalapításáról rendelkező jogszabály is alkotmányellenes lehet?

Nincs mit tagadni és ujjal mutogatni: az eddigi próbálkozások kudarcot vallottak iskolaügyben. Ideje elölről kezdeni az egészet, mégpedig helyi szinten.

{K1}