Németh Zsolt Nagyváradon: ’48, ’56 és ’89 nemzetét nem lehet egy új globális rendbe sorolni

MTI 2018. március 15., 20:01

Németh Zsolt szerint megint vannak, akik új birodalomba, globális rendbe sorolnák be a magyarságot, megfosztva nemzeti szuverenitásától, identitásától, és szabadságától, ez azonban ’48, ’56 és ’89 nemzetével nem fog menni.

Németh Zsolt Fotó: EMNP

Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szacsvay Imre nagyváradi szobránál, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) központi ünnepi rendezvényén mondott beszédet csütörtök délután.

Azt tartotta a 170 éve kirobbant forradalom legfontosabb tanulságának, hogy a magyar nép visszautasítja, hogy a progresszió, az erőszakos külföldi elvárások és diktátumok nevében semmibe vegyék az általa tisztelt hagyományokat.

„A magyar nép csak olyan vezetést fogad el, amely a nemzeti felemelkedést, nem pedig egy birodalomnak vagy más idegen erőnek a céljait szolgálja” – fogalmazott a politikus.

Arra emlékeztetett, hogy 1849-ben a nyugati világ rokonszenvvel tekintett a magyarok szabadságharcára, a kor kiemelkedő német, norvég, svéd, amerikai és francia írói, költői írtak a magyar forradalommal rokonszenvező verseket, írásokat. Ezt a rokonszenvet élesztette újra 1956, és ez éledt újjá napjainkban is, amikor Magyarország olyan nemzetközi vitákat folytat, amelyekkel sok szimpátiát és támogatást ébreszt.

A politikus kijelentette, április 8-án a szavazóurnáknál zajlik majd fontos csata, és ebben kiemelkedő szerep jut a választói névjegyzékben szereplő 400 ezer határon túli magyarnak is.

Németh Zsolt szerint az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra azért tud egységesen emlékezni a nemzet, mert a magyaroknak nem a saját uralkodó rétegükkel, hanem egy birodalommal kellett megküzdeniük, és az akkori egymillió magyar család körülbelül felének kötődött személyes élménye a szabadságharchoz.

Szilágyi Zsolt Fotó: EMNP

Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke az 1848-ban is megnyilvánult magyar–lengyel barátságot idézve jelentette ki: milyen jó is lenne, ha hasonló lenne a viszony a magyarok és románok között.

Úgy vélte, őszinte párbeszéd nélkül nem fog sikerülni a román és a magyar nép történelmi megbékélése. Ennek a párbeszédnek az alapja pedig a magyarság belső önrendelkezése kell hogy legyen. Bármennyire is nehéz a trianoni kereszt, emelt fővel, méltósággal kell továbbvinni, és soha nem szabad helyt adni a gyűlöletnek – fogalmazott. Azt kívánta, hogy a román nép is tudjon túllépni a történelmi félelmeken, és legyen partnere a magyar párbeszédkeresésnek.

Nagyváradon két március 15-i ünnepséget tartottak csütörtökön: az RMDSZ és az EMNP külön ünnepelt.

{K1}