Újabb különleges nyugdíjak: a helyi büdzsét terhelnék az RMDSZ által is támogatott juttatással

Bálint Eszter 2018. március 14., 13:07

A minimálbérnek megfelelő összegű különleges nyugdíjat kaphatnának a helyi választott tisztségviselők egy friss törvénytervezet értelmében.

Fotó: Gecse Noémi

Különleges nyugdíjat biztosítana már 2019-től a polgármestereknek, alpolgármestereknek, megyeitanács-elnököknek, valamint alelnököknek az a törvénytervezet, amelyet csaknem valamennyi parlamenti párt képviselője vagy szenátora ellátott kézjegyével, és április 16-áig nyilvános vitára bocsátották. Ezt követően első megkeresett kamaraként az alsóház vitatja meg, a végső döntés pedig a szenátusé.

Nem ez az első próbálkozás egyébként a helyi elöljárók különleges nyugdíjára, korábban már átment egy tervezet a parlamenten, azonban az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy ellentmond Románia alaptörvényének.

Korrupt elöljáróknak nem jár

A most beterjesztett jogszabályjavaslat értelmében azok a helyi elöljárók kapnának havonta pluszjárandóságot a rendes nyugdíjuk mellé, akik legalább három teljes mandátumot kitöltöttek, majd nyugdíjba mentek. Amennyiben a nyugdíjkorhatár betöltése után újra megválasztják őket, mandátumuk gyakorlása közben nem jár az összeg. A más állami vagy magánnyugdíjjal halmozható többletjuttatás összegét úgy számolnák ki, hogy a mandátumok számát (legtöbb három mandátumot vesznek számításba) megszorozzák a bruttó minimálbér (1900 lej) egynegyedével.

Nem járna a különleges nyugdíj azoknak a választott elöljáróknak, akiket polgármesterként, alpolgármesterként, tanácselnökként vagy alelnökként elkövetett korrupciós bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek.

Ha pedig a nyugdíjkorhatár betöltésekor korrupciós ügyben zajlik ellenük eljárás vagy már meg is történt a vádemelés, akkor mindaddig nem folyósítják számukra a különleges nyugdíjat, amíg jogerős ítélet nem születik. Felmentő ítélet esetén visszamenőleg is utalják az összeget. A különleges nyugdíjakat a törvénytervezet értelmében a helyi vagy megyei önkormányzatnak saját bevételi forrásaiból kell fedeznie, amennyiben pedig addig átmegy a parlamenten a javaslat, akkor a 2019-es helyi vagy megyei költségvetésben, a kiadási oldalon külön fejezetben kell előirányozni a szükséges pénzösszegeket.

Mint a jogszabály indoklásából megtudhatjuk, kidolgozásakor szem előtt tartották az alkotmánybíróság által korábban emelt kifogásokat, ezért is javasolták azt, hogy a helyi költségvetésből fizessék az összegeket.

Megosztó intézkedés

A törvénytervezetet különben a Mentsétek meg Romániát Szövetségen (USR) kívül valamennyi parlament párt képviselői vagy szenátorai támogatták kézjegyükkel. A kezdeményező Corneliu Olar nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, de az aláírók között párttársai mellett találunk szociáldemokratákat (PSD), a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) egy szenátorát,

az RMDSZ részéről pedig Ambrus Izabella-Ágnes, Bende Sándor, Benedek Zakariás, Erdei Dolóczki István, Faragó Péter, Magyar Loránd-Bálint neve szerepel a támogatók között.

Ám a jelek szerint megosztja a liberálisokat honatyájuk javaslata, kedden addig fajult a történet, hogy Corneliu Olar visszavonta aláírását saját kezdeményezéséről. Alighogy a sajtó rácsapott a jogszabálytervezetre, Laurenţiu Leoreanu, a PNL alelnöke közölte: a Nemzeti Liberális Párt kihátrál a törvényjavaslat mögül, és azt javasolta azoknak a honatyáknak, akik támogatták azt kézje­gyükkel, hogy vonják vissza aláírásukat. Corneliu Olar elmondása szerint így is jártak el, de egyúttal bejelentette, ő személy szerint a továbbiakban vállalja a kockázatot, és a plénumban igennel szavaz majd a helyi és megyei elöljárók különleges nyugdíjára.

Kiemelte ugyanakkor, hogy nem különleges nyugdíjról van szó, hanem egy illetményről, ami a korhatár betöltése után jár.

Hangsúlyozta továbbá, hogy nem nagy összegről van szó, mandátumonként 400 lejjel nőne meg az exelöljárók havi járandósága, és négy mandátum után sem haladná meg az 1300–1400 lejt.
Olar egyúttal bejelentette, a PNL egy olyan új törvénytervezettel kíván a helyzet rendezése érdekében előrukkolni, ami valamennyi nyugdíjasra vonatkozna, akik keveset kapnak, és ebbe belefoglalnák a helyi választottakat.

Erdei Dolóczki István

Erdei: motiváció forrása lehet

A szolgálatért járó bónuszként értékelte a helyi és megyei elöljáróknak járó összegeket a Krónika megkeresésére Erdei Dolóczki István, akit – mint hangsúlyozta – a kezdeményezők keresték meg, hogy támogassa a kezdeményezést, és megtette. Kérdésünkre ugyanakkor több érvet is felsorakoztatott amellett, hogy miért járnának a helyi választott tisztségviselőknek ezek az összegek. Elsőként említette, hogy ideális esetben egyetemet végzett, befutott személyről beszélünk, aki mielőtt elindult volna a választásokon, már karriert épített magának mérnökként, tanárként vagy éppen állatorvosként, ezt pedig megszakítja három mandátum esetén akár tizenkét évre is.

„Akit pedig háromszor megválasztottak, az azt jelenti, hogy valami jót tett a közösségért, s úgy gondoltuk, megérdemel egy ilyen illetményt” – indokolta a juttatás létjogosultságát az RMDSZ-es honatya.

Meglátása szerint az összeg jó motiváció is lehet arra, hogy olyan személyek szálljanak versenybe a polgármesteri székért, akik arra valóban érdemesek, már bizonyítottak. Ugyanakkor – tette hozzá – elég, ha szétnézünk közvetlen környezetünkben, láthatjuk, hogy egy-egy település életében nincs sok olyan személy, akinek járna a különleges nyugdíj.

Kérdésünkre, miszerint a korábbi alkotmányossági aggályok után mekkora esélyt lát arra, hogy a taláros testület ezúttal ne kaszálja el a kezdeményezést, a Szatmár megyei képviselő emlékeztetett, korábban az alkotmánybíróság azt kifogásolta, hogy a javaslat értelmében nem a társadalombiztosítási hozzájárulások alapján járna ez az összeg az elöljáróknak.

Ezt most azzal orvosolták, hogy a helyi költségvetést terhelik meg vele.

Annak kapcsán, hogy a különleges illetmény hátrányos megkülönböztetésben részesíti a tanácsosokat, leszögezte: nekik nem kell otthagyniuk munkahelyüket mandátumuk idején, a polgármestereknek, alpolgármestereknek, megyeitanács-elnököknek, valamint alelnököknek viszont igen.