Liviu Dragnea, a kormányzó PSD és a képviselőház elnöke szerint szükséges egy olyan törvény, amely révén szankcionálhatóak lennének azok, akik külföldön „lejáratják” Romániát.
Törvényt akar a Romániát külföldön „lejáratók” ellen Liviu Dragnea. A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn este a România TV-nek nyilatkozva beszélt erről.
mivel ezek az emberek, mint Monica Macovei és egyéb európai parlamenti képviselők, akik hazudoznak a saját hazájukról, akik lejáratják a saját hazájukat, sok kárt okoznak, ami miatt elveszítjük a szuverenitásunkat, a méltóságunkat, a tiszteletet, és nem nyerünk semmit sem cserébe” – hangoztatta Dragnea.
A politikus szerint olyan törvényre van szükség, amely lehetővé teszi a román állam számára, hogy „helyreállítsa ezeket a dolgokat”. „Nem tudom hogy, de más országokban lehetséges az ilyesmi. Az ember nem lehet közönyös és inaktív. Önöknek jól esik, ha az országunkról hazugságokat terjesztve ennyi rossszat mondanak? Hogy hazugságokat mondjanak? Nem bűncselekményről beszélek, de valakinek fizetnie kell.
– mutatott rá Dragnea.
Lapunk kíváncsi volt arra, hogyan érintheti egy ilyen törvény a romániai kisebbségi helyzettel kapcsolatos, külföldön elhangzó bírálatokat, hiszen
amennyiben valóban elfogadnának egy ilyen jogszabályt, arra hivatkozva akár azon magyar politikusok vagy civil szervezetek képviselői ellen is eljárás indulhatna, akik például az Európai Parlamentben hívják fel a figyelmet a romániai visszásságokra, vagy a sérelmeket felsoroló dokumentumokat juttatnak el az illetékes európai fórumokhoz.
Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának romániai betartásáról készült, az Európa Tanácshoz benyújtott hivatalos jelentéshez csatolt árnyékjelentést készítő munkacsoportot vezette, a Krónikának elmondta: az árnyékjelentések szerzőit elvileg nem fenyegetheti ilyen veszély.
„Amennyiben elfogadnák a törvényt, dikerkt módon nem befolyásolná az ilyen folyamatokat, mivel nemzetközi dokumentumok rögzítik, hogy az ilyen témákban ki kell kérni a civil szféra véleményét is. És persze az is egyértelmű, hogy mindenkinek jogában áll hangot adni a véleményének. Ha azonban ez valamiért problémás, akkor a nemzetközi szerződések arra is lehetőséget adnak, hogy az árnyékjelentések szerzői megőrizhessék a névtelenségüket. Sőt amennyiben a jelentés készítői olyan országban élnek, ahol veszélyben van a szólásszabadság, még azt is kérhetik, hogy ne is hozzák teljes egészében nyilvánosságra az árnyékjelentést” – mutatott rá Toró.
– szögezte le a Krónikának Toró Tibor, aki azt is hozzátette: nem hiszi, hogy a kormány tényleg meg merné lépni, hogy elfogadtasson egy ilyen törvényt. Balogh Levente