„A békés együttélés kulcsa a megismerés, a kölcsönös tisztelet, ezért kezdeményeztük az M2018 elnevezésű, a kultúraközi párbeszédet népszerűsítő kampányt a centenáriumi évben” – mondta el a Krónikának Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) vezetője.
Húsz nemzeti kisebbsége kulturális hozzájárulása nélkül ma Románia nem az az ország lenne, amelyet ismerünk, ezért a centenáriumi évben M2018: Centenárium a nemzeti kisebbségek sokszínűsége és a kultúraközi párbeszéd jegyében címmel az ország kulturális sokszínűségét bemutató népszerűsítő kampányt indított az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI). Mint az intézmény közölte,
a következő hónapokban online felületein egy sor olyan érdekességet mutat be, amelyet a húsz nemzeti kisebbséget képviselő szervezetektől gyűjtött össze arra vonatkozóan, hogy mivel járultak hozzá Románia multikulturális gazdagságához.
„A centenárium évében számos intézmény szervez a román, romániai értékeket bemutatni és népszerűsíteni hivatott rendezvényeket, de nem nagyon láttunk a kisebbségekre vonatkozókat. Nekünk az is a szerepünk, hogy tudatosítsuk a többségben és a kisebbségekben is, milyen fontos megismerni és elfogadni egymás értékeit, hiszen a román állam fejlődéséhez, imidzséhez is nagy mértékben hozzájárultak a kisebbségek az elmúlt száz évben” – mondta el a Krónika megkeresésére Laczikó Enikő, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője. Mint kifejtette, a projektet még tavaly találták ki, november végén kezdték el a gyűjtést, és most jutottak oda, hogy nyilvánosság elé tárják.
– lehetnek sportolók, tudósok, a kultúra területén tevékenykedők, olyanok, akik már nem élnek, de kortárs személyiségek is" – mondta Laczikó Enikő.
Hozzátette, a másik kategóriában olyan kortárs személyiségek tevékenységét ismertetik meg a nagyközönséggel, akik kiérdemlik a „sokszínűség nagykövetei" címet, akik az utóbbi húsz–harminc évben sokat tettek a kultúraközi párbeszédért és a sokszínűség népszerűsítéséért, hozzájárultak a többség-kisebbség párbeszédéhez, a kölcsönös tisztelet kialakításához.
A hivatal ünnepi rendezvényt is szeretne majd szervezni a sokszínűség nagyköveteinek, akiknek megköszönik a tevékenységét.
A kiválasztott személyiségeket a Nemzeti Kisebbségi Tanácshoz tartozó szervezetek javasolhatják, a tanácshoz azok a szervezetek tartoznak, amelyeknek képviseletük van a parlamentben. A húsz kisebbségből a tatár belső okok miatt nem vett részt a szavazáson, a 19 kisebbséget 18 szervezet képviseli, a népszerűsítendő személyiségeket online felületeken, a hivatal Facebook-oldalán és honlapján népszerűsítik egész évben.
„A szervezetek felelőssége lesz, hogy kit javasolnak, mi, a hivatal részéről nem kívánunk cenzúrázni. Hogy az erdélyi magyarság részéről kiket mutatunk be, azt egyelőre nem szeretném közölni, mert szeretnénk fenntartani az érdeklődést. Annyit elárulok, hogy a nemzetközi nőnap, március 8 alkalmából két jelentős személyiséget, Herta Müllert és Ana Aslant mutatjuk be” – mondta a hivatal vezetője.
Az 1953-ban a Temes megyei Niczkyfalván született Herta Müller irodalmi Nobel-díjas sváb származású német írónőről is többet tudhat meg a kampány keretében a nagyközönség,
akárcsak romániai öregedéstudomány megalapozójáról, akiről kevesen tudják, hogy egy kisebbséghez tartozott. Az örmény származású Ana Aslan (1897 – 1988) orvos, biológus a román öregedéstudomány és idősgyógyászat megalapozója, a bukaresti Geriátriai Intézet igazgatója volt. A projekt harmadik része, hogy a hivatal olyan kifejezéseket gyűjtött össze, amelyek a kisebbségi nyelvekből kerültek be a román nyelvbe, és élő nyelvi bizonyítékai a kisebbség és többség közötti kulturális cserének.
A projekt Facebook-oldalán kedden több bejegyzés is született:
a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének javaslata alapján a Bákó megyei születésű Tristan Tzarát említették meg, aki a dadaista mozgalom egyik alapítójaként vált ismertté 1916-ban.
A német nyelvből a románba átvett, tisztességtelen tervet, ügyeskedést jelentő "şpil" kifejezés is feltüntették az oldalon a Romániai Német Demokrata Fórum javaslatára. „Reménykedünk, hogy minél több ilyen kifejezés összegyűl: fontos, hogy magyarázzuk is meg a kifejezéseket. A kampány online működik, az internethasználó generációt a legkönnyebb ilyen módon megszólítani, de természetesen mindenkinek szól a kezdeményezés. A fő cél, hogy a román társadalom megismerje a kisebbségeket” – mondta Laczikó Enikő.
Kérdésünkre, hogy a kampánynak mi lesz a konkrét hozadéka, mérhető lesz-e a hatása, a hivatal vezetője úgy válaszolt, tartott attól, hogy a centenárium nacionalista felszólalásoktól lesz hangos, viszont fontos hangsúlyozni, hogy az ilyen retorika nem jelent megoldást és a békés együttélés kulcsa a megismerés a kölcsönös tisztelet.
A kampányt az érdeklődők a https://www.facebook.com/laczikoenikoofficial/ és a https://www.facebook.com/DepartamentulPentruRelatiiInteretnice/ oldalon követhetik figyelemmel az elkövetkező hónapokban.