Lassan „zöldül” a romániai közlekedés, egyelőre elenyésző az elektromos töltőállomások száma
Bár korábban azt hittük, hogy ma még lehetetlenség egy középkategóriás elektromos autóval egyetlen nap alatt Nagyváradról Csíkszeredába eljutni, az e-töltőállomásokat tartalmazó internetes térképeket böngészve kiderült, elméletileg esélyünk van célba érni. A kormány tervei szerint viszont 2020-ban már töb
Nehéz dolga van ma Romániában azoknak a környezettudatos polgároknak, akik a lehető legkisebb biológiai lábnyomot szeretnék maguk után hagyni, ám kénytelenek sokat utazni az ország különböző pontjaira.
Nyugati polgártársaik utazhatnak hatalmas sebeséggel száguldó vonattal vagy vásárolhatnak maguknak villanyautókat, nálunk azonban egyelőre egyik sem tűnik életképes megoldásnak.
Ritka ugyanis manapság, aki úgy indul üzleti útra, hogy van bő kilenc órája egy 450 kilométeres táv megtételére, márpedig vonattal ez jó esetben is ennyibe telik, s egyáltalán nem ritka, hogy ehhez késések is adódnak. Ilyen körülmények között a villanyautó jelenthetné az optimális megoldást. A romániai fizetésekhez mérten azonban egy teljesen elektromos autó – még a legegyszerűbb is – csillagászati összegbe kerül, hiába a kormány által biztosított 10 ezer eurós bónusz, még a legolcsóbbhoz is legalább ennyit hozzá kell csapni.
Aki pedig jobb minőségüt akar és nincs mintegy 100 ezer eurója egy olyan járműre, amely egyetlen töltéssel megtesz akár 500 kilométert is, akkor elég lassan fog eljutni például Nagyváradról Csíkszeredába.
Induljunk virtuális útra az említett, nagyjából 400 kilométeres útvonalon egy középkategóriásnak minősített villanyautóval. Egy ilyen gépkocsi a szakportálok szerint nagyjából 120–150 kilométer megtételére képes egyetlen töltéssel.
A Masinaelectrica.ro portálon közzétett, és a felhasználók által rendszeresen frissített térkép szerint Élesden megállhatunk egy töltéssel egybekötött kávéra,
de nem biztos, hogy sokan akarnak kávézni 40 kilométerrel az indulás után.
Márpedig úgy tűnik, hogy nincs más megoldás, hisz onnan Kolozsvárig még mindig több mint 100 kilométer van, ha pedig fűtünk az autóban vagy használjuk a légkondicionáló berendezést, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy kénytelenek leszünk valahol félúton háztartási csatlakozóról tölteni, ami időigényes, bő 6–8 órába telik, és csak ezt követően indulhatnánk tovább. Az élesdi kávétól újult energiával, de csalódottan indulunk tovább a kincses város felé:
e-töltőállomások híján kénytelenek leszünk ugyanis ezúttal kihagyni a Várad–Szereda-távot nagyjából egy órával lerövidítő Gyalu–Aranyosgyéres autópályát, mivel „töltekezni” csak Kolozsváron tudunk.
Onnan Marosvásárhely felé vesszük az irányt – a Nyárádtő és Ákosfalva közötti elkerülőút sem jöhet szóba, az autópályához hasonló okokból. De legalább a vásárhelyi Dózsa György úti Kauflandnál meg tudunk állni egy töltésre, amivel ki is bírja az autó Parajdig, ahol egy panzió gondolt a környezetbarát autókkal közlekedőkre. Onnan pedig csak 86 kilométer Csíkszereda, tehát a cél elméletileg el is érhető, ha van időnk ennyiszer megállni, és egyetlen szakaszon sem fogyaszt többet az autó a sztenderd fogyasztásnál, mert akkor már rizikósabb.
A szakemberek különben azt tanácsolják, hogy a villanyautóval közlekedők a tervezett utazási távolságok harmadát vegyék pluszszámításba biztonsági tartalékként.
Ezzel garantálható, hogy az elektromos autóval hosszú távon, valamint télen se jelentsen gondot a kiszemelt távolság megtétele.
Ha pedig valaki fölveti: ha rögtön vissza is kellene indulnunk Csíkszeredából Nagyváradra, már nem menne, mert Csíkszeredában nincs töltőállomás, Parajdig meg nem érnénk vissza, még elmondjuk, elugorhatnánk egy töltésre a közeli Csíkmadarasra. Ha pedig ott éjszakázunk Szeredában, van időnk háztartási csatlakozóról tölteni, másnap pedig akár a 100 kilométerre levő Brassóig is továbbmehetünk, ahol egyébként több töltő is rendelkezésre áll.
A Csíkszereda és Brassó között fekvő Sepsiszentgyörgyön nincs e-töltőállomás.
Az akarat ugyan megvan, ám a Környezetvédelmi Alap visszautasította a sepsiszentgyörgyi önkormányzat pályázatát, így más megoldást kell találniuk az áramtöltő állomások létrehozására.
Sztakics Éva alpolgármester a Krónikának elmondta, tavaly öt áramtöltő létrehozására pályáztak, a kétmillió lejes beruházásból 20 százalékos volt az önrész. „Öt pályázatra hagytak jóvá támogatást, egyetlen erdélyi megye sem kapott pénzt” – részletezte az alpolgármester.
De nem adják fel, mint Sztakics Éva elmondta, más forrást keresnek, a megyeszékhelyeknek kiírt 4.1-es tengelyen töltőállomásokra is lehet pályázni, valószínűleg ezzel próbálkoznak. „Ezekre az állomásokra szükség lesz. A városokat arra ösztönzik, hogy elektromos buszokat szerezzenek be, akkor töltőállomások is kellenek” – mutatott rá az elöljáró. A részben vagy teljesen villamos meghajtású gépkocsik feltöltésére alkalmas állomásokat a transzformátorházak mellett lehet létrehozni, ezért a helyszíneket ez alapján lehet kijelölni, vagyis ahol már van transzformátorház, ott lesz áramtöltő állomás.
Tudomásuk szerint jelenleg Sepsiszentgyörgyön egyetlen villamos meghajtású gépkocsi üzemel, ám arra számítanak, hogy a következő években ezek száma növekedni fog, sőt ha létrejönnek a töltőállomások, akkor az ilyen típusú autók iránt nő az érdeklődés.
Három év múlva pedig már nem lesz hiány e-töltőállomásokból – a szociálliberális kormány terveiben legalábbis az szerepel, hogy 2020 végére már legalább 1000 ilyen létesítmény álljon a villanyautóval közlekedők rendelkezésére. Ez egy stratégia része, aminek a tervezete különben még a tavaly nyár óta nyilvános vitán van, de igen kevés szó esett róla. Az Economica.net gazdasági portál cikke szerint
166 ilyen töltőállomás a nagyobb városokban kapna helyet, a többit a forgalmas utak mentén helyeznék el, így nem kell majd bemenni az útba eső városokba egy töltés erejéig.
Bukarestben például 50 töltőt terveznek kialakítani, 10-10-et pedig olyan városokban mint például Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár vagy éppen Nagybánya. Egy-egy töltőállomás kapna helyet 28 további városban, Erdélyből és a Partiumból többek között Arad, Déva, Zilah, Szatmárnémeti, Beszterce, Marosvásárhely, Csíkszereda, Gyulafehérvár, Sepsiszentgyörgy vagy Nagyszeben szerepel a listán.
Eközben már el is kezdődött a NEXT-E projekt, amelynek célja egy páneurópai, hat országot átfogó elektromos töltőállomás-hálózat kifejlesztése, amelynek révén 222 standard gyorstöltő állomást (50 kW) és 30 ultragyors töltőállomást (150–350 kW) telepítenek. Ez kulcsfontosságú infrastruktúrát biztosít a járművek elektromos töltéséhez Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában, Horvátországban és Romániában.
A NEXT-E keretében a Mol 2018 végéig 14 elektromosautó-töltőt telepít romániai hálózatában, miután februárban első, bukaresti létesítményüket át is adták.
A töltőállomás-hálózat bővülésével párhuzamosan nőni fog a romániai lakosság a villanyautók iránti érdeklődése is. A Deloitte Románia által készített tanulmány szerint 2030-ban 6,3 millió személygépkocsi fut majd a romániai utakon, amelyek közül 1,4 millió már hibrid lesz, s az elektromos autók száma is meg fogja haladni a félmilliót. 2050-re pedig már szinte a múlt részét fogják képezni a „klasszikus” autók, és
a romániai nyilvántartásban szereplő 8,05 millió gépkocsiból 6,54 millió elektromos, 1,1 millió pedig hibrid lesz, s csak 360 ezer dízel, illetve benzines gépkocsi „rontja majd a levegőt”.
Jelenleg azonban még alig pár száz 100 százalékosan elektromos személygépkocsi fut a romániai utakon, a tavaly forgalomba írt személygépkocsik alig 2,2 százaléka volt villanyautó. A hibrid meghajtással valamivel jobban állunk, de azok száma is elenyésző egyelőre a dízelek és benzinesek mellett.