Épp a héten érdeklődött a témában, de nem tudott meg többet arról Vass Levente parlamenti képviselő, hogy mikor „görgetik tovább” az oltástörvény-tervezetet. A légúti megbetegedések száma eközben egyre gyorsabb arányban növekszik.
Nem tudta megmondani Vass Levente Maros megyei parlamenti képviselő, hogy mikor várható előrelépés az oltástörvény-tervezet ügyében, holott az RMDSZ politikusa tagja az alsóház egészségügyi bizottságának, amelynek asztalán négy hónapja vesztegel a dokumentum.
A képviselő a Krónikának elmondta: épp a héten érdeklődött a kormánypárti honatyáktól, hogy mikorra várható a tervezet „továbbgörgetése”, ám nem kapott választ,
nem tudtak időpontot mondani neki sem arra vonatkozóan, hogy mikorra véglegesítik a szöveget. Vass Levente egyébként úgy tudja: a jogszabálytervezet a Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli véleménykülönbségek miatt akadt el úgy a képviselőházban, hogy még több hónap elteltével sem tűzték napirendre a szakbizottságokban. A politikus lapunknak azt is elmondta: rengeteg módosító indítvány érkezett a tervezethez, a kezdeményező szociáldemokraták részéről pedig támogató javaslatok mellett markáns nézetkülönbségek is megfogalmazódtak.
A Maros megyei képviselő rámutatott: a szülőkkel való konzultáció nyomán ő maga is benyújtott egy módosító javaslatot, amelynek szerinte a szülők megnyugtatása érdekében kellene bekerülnie a törvénybe.
Nemcsak a kötelezettségeket, hanem a jogokat is bele kell foglalni” – szögezte le az orvos végzettségű politikus. Vass Levente javaslata arra vonatkozik, hogy ha a vakcina bármilyen szövődményt okoz, azt kötelező módon jelenteni kell a megyei közegészségügyi igazgatóságnak, amelynek erről tájékoztatnia kell az egészségügyi minisztériumot, a szaktárcától pedig igényelni kell a szövődmények kezelésével járó költségek megtérítését.
A szakpolitikus rámutatott: a komplikációkat valójában eddig is jelenteni kellett, ám ez sok esetben nem történt meg vagy azért, mert nem tudott róla a háziorvos, vagy kényelemből eltekintett ettől. A módosítás előírja, hogy egy mulasztás esetén figyelmeztetésbe részesítik az orvost, második alkalommal pedig már pénzbírságot is kirónak. „Ez a közvélemény a szülők megnyugtatása miatt fontos. Szövődmények nagyon ritkán lépnek fel, de tudniuk kell, hogy ezekre figyel a rendszer, megfelelő időben megkezdik a kezelést.
A törvénynek nemcsak kötelezettségeket kell előírnia, hanem jogokat is kell szavatolnia” – szögezte le Vass Levente.
Országszerte eközben egyre többen kényszerülnek arra, hogy légúti megbetegedés miatt felkeressék háziorvosukat: a rendelők ajtaja előtt sorokban várakoznak a páciensek, több iskolában az osztályok tanulóinak közel fele hiányzik, a kórházakban pedig szünetel a beteglátogatás. Ezt Szabó Soós Klára, a háziorvosokat tömörítő egyesület Hargita megyei elnöke is megerősítette, és mint rámutatott:
az alsó és felső légúti megbetegedések minden korosztályt érintenek, de főképp a gyerekek vannak kitéve veszélynek, mivel népes közösségekbe járnak, ahol könnyebben terjednek a fertőzések.
Ugyanakkor a munkaközösségekben is nagy a fertőzésveszély, illetve az idősebbek is könnyen elkaphatják a kórokozókat. Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos tapasztalatai szerint három hete folyamatosan nő a légúti megbetegedésekkel orvoshoz forduló páciensek száma, nagy sorokban várakoznak a betegek a rendelők ajtaja előtt. „Még mindig nem látjuk ennek a végét. Naponta több mint negyven konzultációnk van” – fogalmazott. Ugyanakkor elmondta,
súlyos influenzás esettel még nem találkozott, viszont az idei megbetegedési hullámot jóval erősebbnek véli a tavalyinál.
Antal Erzsébet csíkszentdomokosi háziorvos is a rendelőjében várakozó sok páciensről számolt be lapunknak. „Nagyon gyorsan dolgozunk, de így is sokan várakoznak. Láz, torokfájás, köhögés, orrdugulás, gyengeség, ízületi fájdalmak, tüdőgyulladás, ezek a leggyakoribb panaszok” – magyarázta.
Az utóbbi két hétben szinte megduplázódott a légúti megbetegedésekkel diagnosztizált esetek száma Hargita megyében, és a tavalyi év hasonló időszakához képest is jelentős az emelkedés.
„Az esetek számának gyors növekedése arra utal, hogy járvány van kialakulóban” – nyilatkozta lapcsaládunknak Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője.
A szakember szerint hasznos lenne, ha a betegek nem járnának közösségekbe. „Olyan jelzéseket is kapunk a tanintézetektől, hogy a beteg gyereket a szülő erőlteti, viszi iskolába, óvodába. Az antibiotikumos, köhögés elleni szirupot odaadja az óvónőnek, hogy adagolja a gyereknek. Tudom, hogy nehéz a kisgyerekek otthonmaradását megoldani, de van lehetőség betegszabadságra az ilyen helyzetben lévő szülőnek. A beteg gyereket kínzás közösségi térbe vinni, egyrészt rosszul érzi magát, másrészt továbbadhatja a fertőzést” – hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi.
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő arról számolt be: az általa vezetett intézmény egyeztetett az ügyben a közegészségügyi igazgatósággal, ennek nyomán jelentést kértek a tanintézetektől a légúti fertőzések számára vonatkozóan. Görbe rámutatott: a megyében nincs olyan iskola, ahol a nagyszámú megbetegedések miatt szünetel az oktatás.