Béremelés anomáliákkal: sok még a tisztázatlan kérdés az egészégügyi fizetések körül
Nem kis meglepetést okozott Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor bejelentette: a tervezettnél hamarabb eléri a bértáblában 2022-re tervezett szintet az orvosok és asszisztensek fizetése. A szakemberek a Krónikának elmondták, hogy sok még az anomália.
Március elsejétől minden orvos és asszisztens fizetése a 2022-re előirányzott szintre nő, így egy eddig 4 000 lejt kereső főorvosnak 15 ezer lejre emelkedik a bére – jelentette be szerdán Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter. A szaktárca vezetője azt mondta: a március elsejétől hatályba lépő intézkedés kivétel nélkül valamennyi orvosra és orvosi asszisztensre érvényes. „Egy főorvos bére 4000-ről 15 ezer lejre nőhet, ehhez természetesen hozzászámítják még a munkában eltöltött évek után járó összeget és a többi pótlékot, amire jogosult.
Az egészségügyben valóban nagyon nagy fizetések lesznek” – szögezte le Vasilescu.
Elmondása szerint ugyanakkor már tavaly 40 százalékkal csökkent az orvosok elvándorlása. „Reméljük, hogy idéntől, ezzel az intézkedéssel teljesen meg tudjuk állítani az orvosok exodusát” – szögezte le Lia Olguţa Vasilescu.
A béremelésnek mindenki örül, ám az általunk megszólaltatott érintettek és szakemberek arra figyelmeztetnek, sok még az anomália, a tisztázatlan kérdés és a fizetések emelése önmagában még nem csodafegyver.
Pontos képet áprilisban fogunk látni, akkor kapják ugyanis kézhez az egészségügyben dolgozók a márciusi fizetésüket.
„Napok óta egyeztetünk a kormány képviselőivel, ám még mindig nem tisztázódott, hogy mi lesz a jutalékokkal, a pótlékokkal” – jelentette ki a Krónika kérdésére Vasile Neagovici,
a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke. Rámutatott, őket elsősorban a nettó jövedelem alakulása érdekli, hiába növelik ugyanis jelentős mértékben a bruttó összeget, ha a pótlékokat levágják, a nettó emelkedés már nem olyan látványos.
A szakszervezetiseket ugyanakkor az is aggasztja, hogy csak az orvosok és asszisztensek fizetését emelik, holott az egészségügyben csapatban dolgoznak, így az ápolókról, takarítókról, pszichológusokról, biológusokról, adminisztratív személyzetről sem szabad megfeledkezni.
Neagovici hangsúlyozta, ezekről a kérdésekről tovább egyeztetnek a kormánnyal, nem hagyják annyiban.
Még nagyon sok a tisztázatlan kérdés a témában András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója szerint is. Mint megkeresésünkkor részletezte, arról például még nem tudnak semmit, hogyan számoljak majd a különböző pótlékokat, jutalékokat, holott ez jelentősen módosítja a nettó jövedelmeket.
A veszélyes, megterhelő kórházi osztályokon például a tébécé osztályon, a pszichiátrián vagy éppen a sürgősségen 75 százalékos pótlékot kapnak az alkalmazottak, ám ezek odaítéléséről még nem született döntés.
Az egészségügyi minisztérium honlapján megtalálható ugyan egy tervezet, de azt áprilisig lehet véleményezni. A kórházigazgató ugyanakkor még azt sem tudja, hogy milyen keretből adják ki a megemelt fizetéseket, az egészségbiztosító pénztár kap-e erre a célra költségvetés-kiegészítést.
András Nagy Róbert is úgy véli eközben, hogy méltánytalan helyzetek is kialakulnak. Egyrészt csak az orvosok és az egészségügyi asszisztensek kapnak fizetésemelést, az adminisztratív személyzet nem.
Ugyanakkor az orvosok között sem tudunk különbséget tenni a teljesítmény alapján, például egy sebész, aki egész nap súlyos beteget műt, ugyanannyit keres, mint a kollégája, aki a járóbeteg-rendelőben körmöket vesz le” – adott hangot aggályainak az igazgató. Éppen ezért azt mondja, a következő napokban még nagyon sok kérdést meg kell válaszolnia a kormánynak.
„Jó döntés, szükség volt az egészségügyben egy jelentős fizetésemelésre, ám önmagában nem csodafegyver, nem oldja meg a hazai egészségügy több évtizedes rendszerproblémáit” - szögezte le megkeresésünkre Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, volt egészségügyi miniszter is.
Meglátása szerint a béremelésnek rövid távon biztosan lesznek pozitív hatásai, ám közép- és hosszútávon akkor lett volna igazán eredményes, ha szerkezeti változásokkal is összekötik. Ez most jó alkalom lett volna arra, hogy elvárásokat is megfogalmazzanak, szögezte le a politikus.
Szerinte ugyanis egy ilyen mértékű béremeléshez a szolgáltatások minőségének a javulását is lehetett volna kötni.
Az egészségügyi rendszer megítélése ugyanis nem feltétlenül az ott dolgozók mentalitásán, kommunikációján múlik, de ezen a téren is sokat lehet javítani, és erre most lett volna egy jó alkalom.
„A rendszer másik problémája, hogy az orvosok egy része a közkórházak mellett a magánszférában is dolgozik, gyakran az állami infrastruktúrát használva végez vizsgálatokat, amit leszámláz a betegnek. Ebben is lehetett volna most egy radikális elmozdulás. Hiszen ha havi 4000 lejről 15 000 lejre emelkedik egy orvos fizetése, akkor már választás elé lehet állítani, vagy az állami, vagy a magánszektor, vagy legalább szigorúan le lehetett volna szabályozni az átjárhatóságot. A népszerűtlen döntéseket is fel kell vállalni, ha javítani akarunk a rendszeren” – szögezte le a volt egészségügyi miniszter.
Beszélt egyúttal arról is, hogy az orvosok egy része nem a fizetések miatt hagyja el az országot, hanem azért is, mert itt nincs lehetőség a szakmai előmenetelre.
„Ez a fizetésemelés nem jelenti azt, hogy a következő öt-tíz évben egyetlen orvos sem távozik külföldre Romániából” – vallja Cseke Attila.