Nem sietnek oltásügyben: elakadt a parlament szakbizottságában a törvénytervezet

Bíró Blanka , Kőrössy Andrea 2018. február 28., 10:11

Elakadt a parlamentben a tavaly nagy csinnadrattával közvitára bocsátott, a kormány által elfogadott, majd a törvényhozás elé terjesztett oltástörvény-tervezet, amelyről hat hónap alatt sem szavaztak. A háziorvosi szövetség Hargita megyei elnöke nem érti a vacillálást.

Fotó: Boda L. Gergely

Az annak idején sokak által bírált tervezetet tavaly augusztus 9-én fogadta el a kabinet, egy nappal később már a parlament elé került, a szenátus pedig október 23-án szavazta meg. A dokumentum eljutott a képviselőház egészségügyi bizottságáig, ahonnan viszont négy hónapja egy lépést sem mozdult, a Hotnews.ro hírportálnak nyilatkozó kormánypárti és ellenzéki honatyák pedig eltérő érvekkel magyarázzák a késlekedést.

Ellenzéki, név nélkül nyilatkozó politikusok szerint a tervezettel kapcsolatban a PSD-n belül is ellenzék alakult ki, a kormánypártból ugyanis sokan nem támogatják a kezdeményezést,

eközben Corneliu Buicu, az egészségügyi bizottság szociáldemokrata elnöke azt állítja, a rengeteg kiegészítő és módosító javaslat miatt csúszik a dokumentum végső vitája.

Fotó: Boda L. Gergely

„A képviselőházban több megbeszélést is szerveztünk, ezeken civil szervezetek illetékesei is részt vettek. Elhangzottak pro és kontra érvek, és rengeteg módosítást javasoltak az érintettek, ezeket elküldtük az egészségügyi minisztérium megbízott munkacsoportjának” – részletezte Buicu. A honatya nem bocsátkozott becslésekbe arról, hogy a szakbizottság mikor véleményezheti a tervezetet, elmondása szerint amúgy is csak tippelni tudna, hiszen még nem alakult ki egységes vélemény az ügyben.

A PSD-seknek nem tetszik a tetemes bírság

A legradikálisabb módosító javaslatokat egyébként éppen egy szociáldemokrata képviselő, Cristina Dumitrache kezdeményezte, indítványát pedig a PSD–ALDE-koalíció további 95 politikusa írta alá. Erről maga Dumitrache számolt be Facebook-oldalán közölt bejegyzésében, amelyben arról is írt, hogy mindenekelőtt a tervezetben szereplő „túlzó szankciók eltörlését” javasolták. A Hotnews.ro-nak nyilatkozó

ellenzéki politikusok ezzel szemben épphogy túl engedékenynek találják a tervezetet, amely – legalábbis a szenátus által elfogadott verzió szerint – nem teszi egyértelműen kötelezővé az oltásokat,

viszont tetemes bírságot írnak elő azoknak a szülőknek, akik gyermekük immunizálásának visszautasítása esetén nem vesznek részt az illetékes állami intézmények által szervezett „tanácsadásokon”.

Nem érti a politikum vacillálását Szabó Soós Klára, a háziorvosokat tömörítő szövetség Hargita megyei elnöke, aki a Krónikának leszögezte: a világ számos országában működő példa mutatja, hogy lehet hatékonyan a megfelelő szinten tartani a beoltottsági arányt.

Példaként azt említette, hogy az Egyesült Államokban az egyetemre sem lehet beiratkozni oltásigazolvány nélkül, és Európában is számos ország van, ahol a tanintézetek nem fogadják a nem immunizált gyermekeket. „Az pedig a cinizmus tetőfoka, hogy az orvosokat vonják felelősségre olyan körülmények között, hogy nem biztosítják folyamatosan az oltóanyagot, holott ez törvényes kötelességük lenne. Kiszámíthatatlan az ellátás, előfordul, hogy hónapokat vagy akár fél évet késik a vakcina, így a gyerekeket nem tudjuk időben immunizálni” – panaszolta Szabó Soós Klára.

„A gyermekek biztonsága és egészsége a legfontosabb”

A szakember leszögezte: a legfontosabb szempont, hogy a gyerekek legyenek védettek a torokgyík, a szamárköhögés, a B típusú hepatitisz, a tetanusz ellen. Rámutatott, ezek a kórokozók mindenhol jelen vannak, tömeges megbetegedést azért nem okoznak, mert a lakosság több mint 80 százaléka immunizált, ám ha a beoltottak aránya 80 százalék alá csökken, komoly veszély fenyeget. „A szülőknek felelőssége és kötelessége, hogy megvédjék gyereküket. Hogy néz egy szülő a gyereke szemébe, ha nem oltatta be, és esetleg egy életre kerekesszékbe kényszerül, mert gyerekbénulás kórokozójával fertőződik meg?” – magyarázta Szabó Soós Klára.

Elismerte, hogy az oltóanyagoknak is lehetnek mellékhatásaik, ám ez bármelyik élelmiszerről elmondható, hiszen sok függ attól, kinek milyen módon reagál a szervezete. „Egy súlyosan gluténérzékeny személy számára egy szelet kenyér is végzetes lehet, ám mégsem gondolkodunk azon, hogy kiiktassuk a kenyeret az élelmiszerek közül, a kenyér ma is emberiség egyik alapvető tápláléka” – vont párhuzamot Szabó Soós Klára. Hozzátette, elenyészően kevés azoknak a száma, akik esetében a vakcinák mellékhatásai jelentkeztek, viszont ha mérlegre tesszük a pozitív és negatív hatásokat, minden érv az immunizálás mellett szól. „Az oltások bevezetése után növekedett az átlagéletkor. Előtte, ha egy családban tíz gyerek született, négy–öt érte meg a felnőttkort” – érvelt a csíkszeredai háziorvos.

Szabó Soós Klára

A szenátus által tavaly októberben 99 igen szavazattal és egy tartózkodással elfogadott tervezet alapján ezek a szülők akár 10 ezer lejes bírságot is kaphatnak, ugyanekkora szankcióban részesülhetnek továbbá azok az egészségügyi alkalmazottak, aki nem nyújtanak az előírásoknak megfelelő tájékoztatást és segítséget.

A tervezet ugyanakkor azt is előírja, hogy a tanintézetek csak akkor fogadhatják el egy gyermek beíratási kérelmét, ha a szülők az iratcsomóhoz mellékelik az oltások beadását igazoló dokumentumot, vagy az immunizálást ellenjavalló orvosi okiratot. Továbbá a szülők (vagy törvényes gyámok) hozzájárulása a gyermek beoltásához alapértelmezett, akik ezt ellenzik, írásos nyilatkozattal akadályozhatják meg a törvényben megszabott kötelező vakcinák beadását. Az országos oltásprogramban egyébként a torokgyíkkal, tetanusszal, szamárköhögéssel, kanyaróval, rózsahimlővel, mumpsszal, és hepatitis B vírussal szembeni immunitás kialakítása szerepel.