A meteorológus szerint sok tényezőtől függ, hogy meddig tart a hideg időjárás

Bede Laura 2018. február 28., 12:47

Az Északi-sarkon kialakult meleg légtömegek miatt az Európára jellemző nyugatias áramlás megfordult, és a szibériai anticiklon miatt lehűlt a levegő Romániában is – magyarázta a Krónikának Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa.

Fotó: Gecse Noémi

A meteorológusok figyelmeztetése szerint csütörtökig a hőmérséklet az egész országban 10–15 fokkal alacsonyabb lesz az ilyenkor megszokottnál. A hőmérséklet-változás okáról, az időjárási viszonyokat befolyásoló tényezőkről Nagy István, a csíkszeredai meteorológiai központ munkatársa beszélt a Krónikának.

Mint kifejtette, az Északi-sark fölött van egy úgynevezett cirkumporális örvénylés, egy nagy légörvény – poláris örvénynek is nevezik –, amely a téli időszakra jellemző, és egy alacsony nyomású, nyugatias áramlású ciklon.

Ezt körülbelül 30–40 kilométer magasan kell elképzelni. Ennek az intenzitása, formája, paramétere folyamatosan változik. „Amikor az örvénylés az Északi-sark körül szűkebb körben folyik, de a ciklon intenzív és a sarkkör közelében marad, ez a cirkuláció felhúzódik északra, és ilyenkor nálunk enyhe a tél. Ez a déli áramlatoknak köszönhető, mert a poláris örvény leszűkül, ezért melegebb légtömegek tudnak érvényesülni. Viszont ez a légörvény fel tud töredezni, például két részre válik” – fogalmazott a meteorológus. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy az örvénylés délebbre hatol, és ez hidegebb időjárást okoz Amerikától egészen Európán és Ázsián keresztül. „Jelenleg is ez következett be, Európa nagy részét így érintette a hideg levegő, amely északról áramlott” – magyarázta.

A szakember szerint sok tényezőtől függ, hogy meddig tart a hideg időjárás az érintett országokban.

„A cirkumporális örvénylés határát és intenzitását gyakorlatilag az szablya meg, hogy a déli légtömegek és az északi légtömegek között mekkora a hőmérsékleti eltérés. Természetesen a délről jövő, óceáni áramlatok is befolyásolhatják, hogy milyen légtömegek kerülnek be ebbe a körforgásba” – részletezte a meteorológus.

Nagy István meteorológus Fotó: Rédai Attila

Nagy István azt is kifejtette, hogy a sarkvidéken keletkezett meleg miatt az Európára jellemző nyugatias áramlás megfordult.

Rámutatott, a szélirány-változásnak köszönhetően a mi régiónkba keletről fog fújni a szél, holott a Földközi-tengeren tovább tart a nyugati áramlás. Viszont ennek az észak-keleti áramlásnak köszönhetően az úgynevezett szibériai anticiklon fagyos levegőt hozott Európa nagy részére. Mint kifejtette, az északkeleti áramlás száraz hideggel járhat, amely kisebb páratartalmú. A Földközi-tenger irányából feláramló nedves, meleg levegő találkozott ezzel a hideg, száraz légtömeggel, amely a csapadékos hatását délen fejti ki. A szakember szerint ezzel magyarázható, hogy jelenleg az ország déli részén erős a havazás, északon pedig kevésbé csapadékos az idő.

Hétfő reggel országos szinten Hargita megyében mérték a legalacsonyabb hőmérsékleti értékeket, Gyergyóalfaluban ugyanis mínusz 22 Celsius-fokot mutattak a hőmérők.

Viszont ebben az idöszakban mértek már jóval alacsonyabb hőmérsékletet is, 1965. február 27-én mínusz 32 Celsius-fokot mértek Gyergyóalfaluban, mínusz 26 fokot Csíkszeredában és Maroshévízen. A legalacsonyabb hőmérsékletet Bukarestben 1929-ben mérték, mínusz 25 Celsius-fok volt, ugyanebben az évben Kolozsváron mínusz 32 fokot mutattak a hőmérők. Országos szinten pedig februárban a leghidegebbet 1937-ben mérték, amikor mínusz 36 Celsius-fok volt Iașiban, szinte ugyanolyan alacsony volt a hőmérséklet Csíkszeredában is 1987 februárjában, amikor mínusz 35 Celsius-fokot mértek – olvasható a HotNews.ro portálon.

Megdőlt Budapesten a nappali hidegrekord
Budapesten megdőlt a nappali hidegrekord hétfőn, a legmelegebb órában mínusz 6 foknál is hidegebb volt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a honlapján. Azt írták: mostanáig ezen a napon mínusz 5 fok volt a legalacsonyabb maximumhőmérséklet. A februári méréseket tekintve legutóbb 2012 februárjában volt „zord” hideg Magyarországon, akkor a havi középhőmérséklet az egész ország területén fagypont alatti volt: az értékek mínusz 9 és mínusz 1 fok között alakultak. Budapesten a február utolsó napjaitól március elejéig terjedő egyhetes időszakokat vizsgálva a minimumok tekintetében az 1963-as volt eddig a leghidegebb. Akkor mínusz 10,2 fok volt az átlagos minimumérték. Az 1901-től vezetett mérések óta a hőmérsékleti abszolút minimum mínusz 35 fok, amelyet 1940. február 16-án mértek Miskolc-Görömbölytapolcán – olvasható az összegzésben.