Indulhat a reptérépítés: hosszú kihagyás után újra megnyílhat az építőtelep Vidombákon
Ötévnyi szünet után folytatódhat a munka a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtéren, az építkezés várhatóan már áprilisban elrajtol.
Jelenleg még csak a kifutópálya és a kerítés van kész a Brassó-Vidombák nemzetközi repülőtéren, ám öt év kényszerszünet után áprilisban újra megnyílhat az építőtelep, és folytathatják a beruházást.
A Brassó megyei közgyűlés ugyanis elindította a versenytárgyalást, amelynek célja, hogy a következő szakaszban a légikikötő öt újabb eleme épüljön. A tervek szerint a munkálatokat április végén elkezdik, és négy hónap alatt be is fejezik.
Megépítik a 200 méter hosszú és 23 méter széles Alfa gurulóutat a leágazásokkal, ez köti majd össze a parkolót a kifutópályával. A 135×145 méteres repülőgép-parkoló is elkészül, itt három C kategóriás repülő vesztegelhet. A harmadik elem az összetett csatornázási rendszer, amely a kifutópályáról, a gurulóútról és a parkolóból is elvezeti az esővizet. Megtervezték a kivilágítást, három, egyenként 27 méter magas oszlopot állítanak fel, és elkészül a beágyazott határfények infrastruktúrája.
Összesen hat társulás jelentkezett a licitre, a szerződés becsült összértéke 9,2 millió euró. A pályázók között van brassói, bukaresti, és botoşani-i vállalkozás, valamint egy olasz cég, amelyik helyi vállalkozókkal társult erre a projektre. „Az ajánlatok kiértékelésére tanácsadói céget szerződtettünk, reméljük sikerül megelőzni a fellebbezéseket, és két hónap alatt lezajlik a procedúra, áprilisban megköthetjük a szerződést, és kiadjuk a munkakezdési parancsot” – nyilatkozta Adrian Veştea, a Brassó megyei önkormányzat elnöke a Mediafax hírügynökségnek.
Az ütemterv szerint jövő évben folytatják az építkezést, akkor készül el az utasterminál, az irányítótorony, az energetikai épületek és a többi melléképület.
Ezek becsült értéke 57 millió euró. „A repülőtér nem maradhat kampánytéma. Eldöntöttük, hogy a megvalósíthatósági terv szerint haladunk, egy részét az önkormányzat saját költségvetéséből finanszírozzuk, a többit a hitelből, amit már megszavazott a testület” – részletezte a közgyűlés elnöke.
A határozat szerint Brassó megye 200 millió eurós hitelt vesz fel, ebből 155 millió eurót fordítanak a repülőtérre, a fennmaradó részt már infrastrukturális beruházások önrészének fedezésére.
Ez már a harmadik kölcsön, amit a megye leszerződött a repülőtérre, egy korábbiból ötmillió euró még a számláin van, nem használták fel. Idén 18 millió eurót irányoztak elő a költségvetéstöbbletből, elköltik a számláikon levő ötmillió eurót, így az idén leszerződött új hitelre ebben az évben nem is lesz szükség, ám többéves büdzsét terveznek, részletezte a tanácselnök.
Időközben a Brassó megyei önkormányzat keresi a megoldást a repülőtér rádiónavigációs tanulmányának elkészítésére is.
Tavaly már meghirdették a versenytárgyalást, ám akkor nem jelentkezett egy cég sem. Most a légiforgalmat irányító szolgálat (ROMATSA) segítségét kérik – ez az egyetlen az országban, amely hivatott egy ilyen tanulmány elkészítésére. Ha ez az út nem lesz járható, akkor közvetlenül odaítélhetik egy külföldi cégnek a munkát, hiszen Romániában nincs rádiónavigációra szakosodott magánvállalkozás. A tanulmány értéke 1,2 millió lej.
Amint arról korábban több ízben is írtunk, Brassó város mellett Sepsiszentgyörgy, valamint Kovászna megye önkormányzata is jelezte, hogy pótolnának a reptérépítésbe,
jelenleg az Országos Versenytanács válaszára várnak, hogy érvényesíthessék a felajánlást. A társuláshoz ugyanakkor az Európai Bizottság jóváhagyására is szükség van, most készítik a beadványt ennek megszerzésére. Adrian Veştea rámutatott, az engedélyeztetés két évig is elhúzódhat, ám ha sikerül végigjárni, minden támogatást szívesen vesznek.
„Nem az a célunk, hogy egyedül építsük meg a repteret, hanem, hogy sürgessük a befejezését, a következő választási kampányban már ne legyen téma” – szögezte le ismételten a tanácselnök.
Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy önkormányzata már két éve elfogadtak egy szándéknyilatkozatot, miszerint három év leforgása alatt három- három millió eurót pótolnak a légi kikötő megépítésébe, csak a befejezéshez utalják a pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.
A Brassó Megyei Tanács által készített tanulmány szerint különben a repülőtér akkor lesz jövedelmező, ha eléri az évi 700 ezres utasforgalmat.
A beindításkor 100 ezer utassal számolnak, így az ötödik évig a létesítmény működését is a megyei önkormányzatnak kell finanszíroznia.
Az áruforgalom is lassan kúszik felfelé, a számítások szerint első évben 8-9 tonna árut mozgathatnak, és 25 év alatt érik el az évi kétezer tonnát. „A nyilatkozatokról a gyakorlati megvalósításra térünk át. Eddig arról beszéltünk, hogy akadályoz Bukarest, Szeben, mindenféle forgatókönyvek születtek. Az biztos, hogy az önkormányzatnak eddig nem volt elég pénze a finanszírozásra, ezért nem hirdethetett versenytárgyalást. A hitellel megtaláltuk erre a megoldást, és befejezzük az építkezést” – szögezte le Adrian Veştea.