Újabb műemlékek újulnak meg: vasárnap avatják a farnasi haranglábat, Harcón is folyik a munka
Kalotaszegi műemlék újult meg a Teleki László Alapítvány műemlékvédelmi programja keretében, a farnasi haranglábat vasárnap avatják. A Mezőségen is folyik a munka, Harcó református templomát restaurálják.
Újabb erdélyi műemlék restaurálását fejezték be a magyarországi Teleki László Alapítvány munkatársai, ezúttal a farnasi harangláb újult meg a Rómer Flóris-terv keretében.
A kalotaszegi település műemlékét vasárnap, március 4-én 13 órától avatják fel
dr. Latorcai Csaba, a miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára jelenlétében, adta hírül honlapján az alapítvány. Mint írják, a felújítási munkálatok során a Szilágy megyei település református templomához tartozó műemléken megerősítették a harangtorony szerkezetét, kicserélték a zsindelyfedést, és megújult a haranglábhoz tartozó, 18. századi kerítés is.
A Bánffyhunyadtól északra fekvő kis település református temploma a 15. század közepén emelt téglalap-alaprajzú hajóból, ehhez kapcsolódó poligonális záródású szentélyből és a 18. században hozzáépített déli portikuszból áll,
írják a meghívóban. A kuruc háborúk idején a templomot feldúlták, újjáépítését csak 1750-ben fejezték be. Ekkor készült az istenháza jelenleg is jó állapotban lévő festett faberendezése is, de a szentély boltozatát is kazettás mennyezetre cserélték, és a cinterem szétrombolt kőfala helyére fakerítést készítettek.
Az épület mellett magas kőalapra helyezett, zsindellyel fedett, 18. századi szoknyás fa harangláb áll, melynek harangját 1475-ben öntötték, ezt mentették meg az enyészettől az alapítvány szakemberei.
A kalotaszegi településsel párhuzamosan folyik a munka a Mezőségen is, ahol Harcó református templomának állagmegőrzésén dolgoznak.
A Maros megyében, Mezőpanit északi szomszédságában található kis település temploma téglalap alakú hajóból, félköríves szentélyből és a hajó déli homlokzatához épített toronyból áll. A szakemberek szerint az eredetileg román kori templomot később gótikus stílusban átépíthették, majd a 20. század elejére a szentély boltozatát és diadalívét lebontották, a román kori ablakokat átalakították, és a déli gótikus kapu is eltűnt.
A falkutatás során a szentélybelsőben nyitott kutatóablakokban a szakemberek töredékes állapotban falfestményt találtak.
A diadalív déli pillérén szintén figurális falképtöredéket sikerült beazonosítani: egy könyvet tartó glóriás alak körvonalait. A szentély északi oldalán található szentségtartó kibontásakor egy fadarabra feljegyzett évszám került elő – 1878 –, valószínűleg a szentély átalakításának időpontját jelöli, írják. Az eddigi munkálatok során megtörtént a rossz állapotú falképek konzerválása, valamint az eredeti vakolatréteg feltárása és konzerválása. A munkálatokat az Imago Picta Kft. és Pál Péter restaurátor végezte.
A Teleki László Alapítvány több erdélyi műemlék templomon végez állagmegóvási és restaurálási munkálatokat. A Rómer Flóris-terv honlapján a támogatásban részesülő, folyamatosan bővülő erdélyi helyszínek között szerepel még Alvinc, Alsótők, Gidófalva, Gyulafehérvár, Szászváros és Tűr református temploma, a kálnoki és nyárádszentlászlói unitárius templom, a halmágyi és oltszakadáti evangélikus templom, Marosvásárhely minorita temploma és kolostora, valamint Szentdemeter római katolikus temploma.
{K1}