Március 14-én avatják fel a megújult Arany-emlékmúzeumot Nagyszalontán
Az Arany-emlékév legfontosabb hozadéka Nagyszalonta számára, hogy kívül-belül teljesen megújult az Arany János Emlékmúzeum, amely március 14-én nyílik meg a nagyközönség előtt – mondta el a Krónikának Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület elnöke.
Március 14-én nyitják meg a nagyközönség előtt a kívül-belül felújított nagyszalontai Csonkatoronyban működő Arany János Emlékmúzeumot, miután a költőóriás születésének 200. évfordulójára szervezett Arany-emlékév keretében felújították az intézményben található tárgyi hagyatékot is – mondta el a Krónika megkeresésére Patócs Júlia, az Arany János Művelődési Egyesület Elnöke. Mint kifejtette,
az intézmény kiállítási tárgyait Budapesten restaurálták és a költő személyes hagyatékánek egy részét őrző Csonkatoronyba kerülnek vissza, már meg is érkeztek Nagyszalontára.
"A megújult kiállítást ezután rendezik be, még hagyni kellett száradni az épületet a felújítás után, ezért nem tudták elkezdeni a visszapakolást. A múzeum kívül-belül nagyon szépen megújult a magyar kormány támogatásával, amelynek képviselőit várjuk a megnyitóra" – mondta el Patócs Júlia. Kitért arra is, hogy az épületet teljes egészében felújították, a Csonkatorony környezete, az udvar is újjá született, akárcsak a tárgyi hagyaték, amelyet új koncepció szerint rendeznek el.
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) szakemberei koordinálták a restaurálási munkálatokat, a négy évtizede létrehozott állandó tárlat anyagának darabjai nagyobb részt felújításra szorultak.
A 25 tárgy között bútorok és személyes használati tárgyak találhatók, valamint Barabás Miklós 1856-ban festett Arany János portréja.
A bútorok és használati tárgyak valaha egy szoba berendezését alkották, eredetileg a költőnek a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában berendezett lakásából származnak, és Arany László végakaratából kerültek Nagyszalontára. A gazdag tárgyegyüttesben található Aranynak a Nők Országos Szövetségétől kapott, haláláig használt íróasztala; két barna mintás, ripszbevonatú fotelje, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt; Zircen Jánostól kapott virágmintás lantlábú asztala; Kányádi Sándor által is megénekelt kalapja; valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzője.
amelynek anyaga a megnyitás óta soha nem volt restaurálva. Az épületet persze némileg javítgatták, de a tárgyakat a múzeum 1899-es megnyitása óta egyáltalán nem, így természetesen megújulásra szorultak. Nagyon időszerű volt a restaurálás, örülünk, hogy sikerült megvalósítani" – mondta az egyesület elnöke. Hozzátette, nemsokára kialakul a március 14-i rendezvény programja, ezt közölni fogják a nagyközönséggel.
Patócs Júlia arra is kitért, hogy a múzeum raktárában őrzött Arany-kéziratokat Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban restaurálják, ezek júliusban kerülnek vissza Nagyszalontára,
de nem állítják ki, mert ahhoz külön feltételek lennének szükségesek. Patócs Júlia az Arany-év hozadékaként említette azt is, hogy a figyelem Nagyszalontára terelődött, sokkal többen érkeztek az elmúlt évben meglátogatni a múzeumot, mint korábban és arra számítamnak, hogy a felújítás után megmarad, sőt növekszik a fokozott érdeklődés.
Az emlékév keretében kiadott könyvek, az Arany tiszteletére szervezett szalontai rendezvények, a költő munkásságának bemutatása is fontos volt, de számunkra mindenképp a múzeum felújítása a legkiemelkedőbb része az emlékévnek – összegzett. Kérdésünkre, hogy terveznek-e múzeumpedagógiai foglalkozásokat, hogy közel hozzák a fiatal generáció számára az Arany-hagyatékot, Patócs Júlia elmondta,
mivel rengeteg romániai és magyarországi diákcsoport látogat el Nagyszalontára – utóbbiak a Határtalanul program keretében –, azon dolgoznak, hogy teremtsék meg a hasonló jellegű foglalkozások feltételeit:
szakképzett koordinátort, múzeumpedagógust keresnek a Csonkatorony új, interaktív állandó kiállításához. A műtárgyak restaurálását és az új tárlat létrehozását teljes egészében az Arany János-emlékbizottság finanszírozza, csaknem 160 millió forintból.