Hazatért Mátyás király – az igazságos uralkodóról nevezték el a Sapientia tudományegyetem auláját
Mátyás királyról keresztelték el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári kara Tordai úti épületének auláját. A péntek délutáni névadó ünnepséggel vette kezdetét az immár 26. alkalommal megszervezett Kolozsvári Mátyás Napok.
Ugyanakkor ez az esemény volt a nemzetpolitikai államtitkárság által 2018-ra meghirdetett Mátyás-emlékév kezdőakkordja, ahogyan arra Tonk Márton dékán rámutatott. Az eseményt egyébként rendkívül nagy érdeklődés övezte, a névadásra, illetve a díszterem előtt helyet kapó táblák leleplezésére a zsúfolásig megtelt aulában került sor.
Köszöntő beszédében Tonk Márton Orbán János Dénes erdélyi, jelenleg Magyarországon élő költő egyik verséből vett részlettel érvelt a keresztelő fontossága és létjogosultsága mellett. „Ó, annyi minden van nekünk!/Példa okáért: főterünk./A főtéren szobor van,/a lelkünk a szoborban,/alatta ősapáink,/a múlt, a krumpli, és – ó –/a király alatt szép ló." – idézte a dékán.
Kifejtette: Mátyás király vonatkozásában „van főterünk, van Hunyadi Mátyás-szülőházunk, róla elnevezett utcánk", de nincs, illetve eddig nem volt – tudományos jellegű – reprezentatív tér, ami az ő nevét viseli.
A dékán hangsúlyozta: Mátyás király immár a Sapientián is otthonra lelt, hazaérkezett oda, ahol a nemzeti közösségápolás a mindennapok része, ahol a szenátus ülésein magyarul hozzák meg a döntéseket, ahol a tanévnyitókat és -zárókat „a Szózattal kezdjük, és nemzeti imánkkal zárjuk". Tonk Márton azt is bejelentette: a Hunyadi Mátyás-díszterem a továbbiakban állandó helyszíne lesz a Kolozsvári Mátyás Napoknak.
{K1}
Macalik Arnold, a Mátyás napokat szervező Amaryllis Társaság vezetője, a Tordai úti egyetemépület egyik tervezője beszédében úgy fogalmazott: a keresztelő a hétköznapokat köti össze az ünnepnapokkal.
„Legyen a név tartós fundamentuma az épületnek" – hangsúlyozta Macalik, aki arra is kitért, hogy a tudomány története gyakorlatilag az emberi tévedések története, hiszen a tegnapi ismeretek folyamatosan árnyalódnak, de „nem így Mátyás király igazsága".
A magyar kormány képviseletében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szólalt fel az ünnepségen. Potápi kifejtette: Hunyadi Mátyás – „aki Közép-Európa gyermeke volt, és a közép-európai népek királya lett" – 575 évvel ezelőtt „ebből a városból indult el élete útjára, és nemcsak harci sikereivel vagy gazdagságával tűnt ki elődei és kora vezető politikusai közül, hanem azzal is, hogy sokkal messzebbre látott".
Az államtitkár hangsúlyozta: Mátyás meglátta és felmérte, hogy csak egy erős és öntudatos ország, illetve nemzet maradhat fenn a történelem útvesztőiben.
„Az, hogy az a szó: magyar, jelent még valamit a világban – szorgalmat, kitartást, műveltséget –, neki is köszönhetjük" – magyarázta. Potápi szerint Mátyás példája mentén túl kell tekintenünk vitáinkon, és közösen kell elkezdenünk munkálkodni Közép-Európa „dicső jövőjéért".
{K2}
„A magyar kormány kész arra, hogy továbbra is segítse az erdélyi magyarságot, számíthatnak ránk" – hangsúlyozta továbbá Potápi. Az államtikár arra is kitért: az emlékév keretében Mátyás életének meghatározó helyszínein, köztük Szegeden, Budán és Székesfehérváron is tartanak rendezvényeket, ugyanakkor köszönetet mondott szülővárosának, hogy a rendezvénysorozathoz kapcsolódva idén a Kolozsvári Mátyás Napokat és a Kolozsvári Magyar Napokat is az ő emlékének szentelik, így a kincses városból indítják útnak az emlékév erdélyi programjait.
A névadó ünnepség a Sapientia oktatója, Lupescu Radu történész előadásával zárult, aki a Mátyás megkoronázásáig vezető kalandos útról mesélt a közönségnek.