India, a hihetetlen látványok otthona – egyhetes bolyongás a dél-ázsiai félsziget kulturális és emberdzsungelében
Kaotikus közlekedés, a Tádzs Mahal miatt világhírű Agra, Kőrösi Csoma Sándor nyughelye, tibeti menekültek tábora, erotikus szobrokkal díszített khadzsuráhói templomok, a Kancsendzönga ritkán megpillantható, napsütötte csúcsa – többek közt ez látható a hihetetlenül látványos és változatos kultúrájú szubk
Delhiben is lépten-nyomon találkozhat mászkáló majmokkal az ember • Fotó: Kiss Judit
Kábel- és emberdzsungel Delhiben, zűrzavar és állandó dudaszó az utcákon • Fotó: Kiss Judit
Ugyancsak nehéz lenne kiválasztani a meghibásodott telefonkábelt ebből a delhi huzalhálózatból • Fotó: Kiss Judit
A hinduk a nap minden órájában gyakorolják vallásukat, pár méterenként lehet kis szentélyeket látni az utcán • Fotó: Kiss Judit
Óriási halmokban árulják a hindu szentélyekre szánt, száruktól gondosan megfosztott virágokat Delhi utcáin • Fotó: Kiss Judit
Gyakori a biciklis riksa, a láthatóan szerény körülmények között élő riksások jó pár kilométernyi távot 10-15 lejnyi rupiárért tesznek meg a klienssel • Fotó: Kiss Judit
A kígyóbűvölők potom pénzért megengedik a kíváncsi turistának, hogy kipróbálja, milyen a kígyó érintése • Fotó: Kiss Judit
India legnépszerűbb turistacélpontja Agra, ahol a gyönyörű Tádzs Mahal magasodik. Hajnalban kevesebb turista tolong a lélegzetelállítóan szép épület körül • Fotó: Kiss Judit
A delhi Vörös Erőd 2007-ben UNESCO-védelem alá helyezett világörökségi helyszín, rengeteg majom ugrál a hatalmas falak körül • Fotó: Kiss Judit
Az agrai Vörös Erődöt leginkább egy fallal körülvett palotavárosként lehet jellemezni. A nagymogulok éltek itt, akik az országot innen irányították • Fotó: Kiss Judit
Látkép az olykor döcögő, máskor robogó vonat ablakából • Fotó: Kiss Judit
Khádzsurahó India egyik legnépszerűbb turistalátványossága, híres turistacélponttá erotikus témájú szobrokkal dekorált templomai tették • Fotó: Kiss Judit
Az önmegtartóztatást hirdető dzsainizmus, az ősi aszketikus vallás követőivel is lehet találkozni Khádzsuráhóban • Fotó: Kiss Judit
Nem ritka, hogy a kétes tisztaságú folyóvizekben mossák ruhaneműiket, edényeiket az emberek. Úgy tűnik, az utca az otthon, ahová a járókelő bepillantást nyerhet • Fotó: Kiss Judit
Agrában is rengeteg a koldus. Akadnak, akik csendben várakoznak alamizsnára, mások viszont kilométereken át követik a turistákat és könyörögnek nekik egy-két lejnyi rupiáért • Fotó: Kiss Judit
Hihetetlenül gazdag az utcai árusok kínálata: sokszor nem lehet megállapítani első látásra, mit is akarnak eladni • Fotó: Kiss Judit
Khádzsuráhóban 23 fokos a nappali hőmérséklet februárban, gyönyörűen virágzó bokrok övezik az ezeréves templomokat • Fotó: Kiss Judit
Khádzsuráho. A mintegy ezeréves templomok külső falain a szerelmi egyesülést nyíltan ábrázoló képregényszerű jelenetek láthatók • Fotó: Kiss Judit
Csendélet egy khádzsuráhói étterem konyha mögötti teraszán. Indiában szinte sehonnan nem utasítják ki az állatokat • Fotó: Kiss Judit
Mindennapos esti szertartás (aarti) a Gangesz partján Váránasziban (Benáresz). Több ezer helyi és turista vesz részt a hagyományos, látványos előadáson a szent folyó mellett • Fotó: Kiss Judit
Sokan csónakokban ülve követik figyelemmel az esti szertartást Váránasziban, a Gangeszen • Fotó: Kiss Judit
A hinduk szent folyójuk, a Gangesz partján égetik el halottaikat, a vízbe szórják a hamvakat. A széles folyón rengeteg csónak közlekedik, a parton reggeli nyüzsgés • Fotó: Kiss Judit
Rituális fürdés a Gangeszben, reggel • Fotó: Kiss Judit
Rengeteg madár köröz a Gangesz fölött Váránasziban • Fotó: Kiss Judit
Ember és állat zavartalan együttélése. Váránaszi utcáin is nagyon gyakran látni a szentnek tartott teheneket. Senki nem háborgatja, de nem is kényezteti őket. Ha nem találnak egyéb ennivalót, a szemetet, újságpapírt is megeszik az állatok • Fotó: Kiss Judit
Készül a máglya a halottégetésre Váránasziban, a szent folyó partján • Fotó: Kiss Judit
A Gangesz-parti halottégetések helyszíne közelében a máglyák megrakását akarta megmutatni nekünk ez a férfi • Fotó: Kiss Judit
Úgy mondják, Indiában háromszáz millió istenséget tartanak számon. Közülük sok a rossz elűzését szolgálja • Fotó: Kiss Judit
Sok helyen látni, hogy imazászlókat lenget a szél: szerepük, hogy áldást kérjenek az arrajárónak • Fotó: Kiss Judit
Váránasziban az sem meglepő, ha hirtelen egy elefántot pillant meg az ember az autóbuszból • Fotó: Kiss Judit
Rengeteg koldusgyerek követi a turistákat, kitartóan könyörögnek alamizsnáért. A legtöbb külföldinek megesik a szíve rajtuk • Fotó: Kiss Judit
Bár a szemetes, poros utcákon sokszor fölöslegesnek tűnik a sepregetés, mégis sokan tisztogatják az utat kezdetleges seprűkkel • Fotó: Kiss Judit
A szabadon kószáló kecskék a járműveket is megközelítik ennivalót keresgélve • Fotó: Kiss Judit
Áldásosztás a Gangesz mellett. Az idős nő mutatta, hogy vak, de imádkozik mindazokért, akik a közelébe mennek • Fotó: Kiss Judit
Rengeteg kis bolt várja egyszerű árukínálattal a vevőket Váránasziban, az eladók derűsek és szívélyesek • Fotó: Kiss Judit
Gyakori, hogy narancsszínű ruhába öltöznek a hinduk, az életörömöt jelképező narancssárga Hanumán majomisten színe • Fotó: Kiss Judit
Váránaszi utcáján sem ritka, hogy ketten vagy hárman utaznak egy kerékpáron • Fotó: Kiss Judit
Békésen ballag a szent tehén a milk (tej) feliratú fal mellett • Fotó: Kiss Judit
Az utcán üldögélő emberek közül nagyon sokan tűnnek derűsnek, kiegyensúlyozottnak Indiában • Fotó: Kiss Judit
Nem tudni, hogy átmeneti vagy állandó lakása-e a zsákhalmaz ennek az idős nőnek az egyik dardzsilingi utcán • Fotó: Kiss Judit
A dardzsilingi Ghoom buddhista kolostor belseje. Buddha szobrát számos fehér és sárga üdvözlő sál (katak) lepi el, melyet tiszteletük jeleként hoznak követői • Fotó: Kiss Judit
A dardzsilingi Ghoom buddhista kolostor falán is imamalmok sorakoznak (balról). A helyiek elmagyarázták, óramutató járásával megegyező irányban kell megforgatni a hengereket. • Fotó: Kiss Judit
Tenzing Norgay serpa szobra a dardzsilingi hegymászó intézet és múzeum kertjében. Norgay kísérte Edmund Hillaryt a világ legelső sikeres Everest-csúcshódításán • Fotó: Kiss Judit
Az asszonyok homlokán általában a reggeli fohászkodást is jelképező piros pont (tilaka) látható, a hajadonok és gyerekek homlokát gyakorta fekete pont díszíti • Fotó: Kiss Judit
Fűszer-és kelmekavalkád a dardzsilingi utcán • Fotó: Kiss Judit
Gyapjút szárítanak a tibeti menekültek 1959-ben alapított dardzsilingi központjának egyik épülete tetején • Fotó: Kiss Judit
Tibeti menekültek tábora, Dardzsiling. A központ lakói közül sokan még 1959-ben menekültek Indiába • Fotó: Kiss Judit
Tibeti menekültek a dardzsilingi táborban. Több mint 50 éve érkeztek Indiába az idős generáció tagjai, valószínűleg soha nem térhetnek vissza már hazájukba • Fotó: Kiss Judit
Kőrösi Csoma Sándor sírja a dardzsilingi angol temetőben. A felújított síremlék meredek domboldal aljában áll • Fotó: Kiss Judit
I take care of Mister Sándor (én vigyázok Sándor úrra) – mondta Gyhanandra Chhetri, akinek családja immár negyedik generáció óta gondozza és felügyeli a háromszéki nyelvtudós, Kőrösi Csoma Sándor sírját • Fotó: Kiss Judit
Dardzsilingi látkép. A háttérben mintegy 6000 méteres hegyek vonulata • Fotó: Kiss Judit
A 8586 méteres Kancsendzönga, ahol az Everest első magyar meghódítója, Erőss Zsolt alussza örök álmát. A csúcs ritkán pillantható meg februárban Dardzsilingből • Fotó: Kiss Judit