Módosításra szorul az újrahasznosítható csomagolóanyagokra betétdíjat előíró törvénytervezet
Sok ponton is módosításra szorul az érintettek, illetve a szakemberek szerint a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagokra betétdíjat előíró törvénytervezet. Még a pénteki nap folyamán lehet véleményezni a környezetvédelmi minisztérium honlapján.
Még a pénteki nap folyamán lehet véleményezni a környezetvédelmi minisztérium honlapján közzétett sürgősségi kormányrendelettervezetet, amely szerint a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagra 2 lej betétdíjat szabnak meg. A tervezetben ugyanakkor az is szerepel, hogy az üveget vissza lehet váltani, tehát a betétdíjat visszakaphatja a vásárló.
A Krónika által megszólaltatott szakemberek, érintettek szerint a jogszabály nem egyértelmű, még sokat kell „csiszolni” rajta.
A környezetvédelmi minisztérium február elején bocsátotta közvitára a tervezetet, amely a 2011/211-es számú, a hulladékkezelési rendszert szabályozó, valamint a 2015/249-es számú a csomagolóanyagokra vonatkozó jogszabályokat egészítené ki és módosítaná. A tervezethez rengeteg hozzászólás érkezett, így február 23-ig meghosszabbították az eredetileg 15 naposra tervezett közvitát.
Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter a Krónika megkeresésére elmondta, ő maga személyesen egyeztetett a jelenlegi tárcavezetővel a kérdésről, meglátása szerint pedig még sokat módosítanak a jelenlegi tervezeten,
mert ez így ebben a formában sok kérdést vet fel.
Ebben jelenleg például az áll, hogy az üzletek polcain a visszaváltható és közvetlenül újrahasznosítható csomagolásban, tehát az üvegben levő termékek árcímkéjén kötelező lesz feltüntetni az eladási ár mellett a 2 lejes betétdíjat. A legalább 400 négyzetméteren tevékenykedő nagykereskedőknek visszaváltó pontokat kell kialakítaniuk, és a jogszabály hatályba lépését követően kötelesek lesznek visszavenni az üvegeket, függetlenül attól, hogy a terméket ott vásárolták vagy sem. A kisboltok annyi engedményt kapnak, hogy mindössze a náluk vásárolt, pénztárszalaggal igazolt áru üvegét kell visszaváltaniuk.
A tervezet ugyanakkor arra is kitér, hogy a boltok kötelesek lesznek visszaváltható csomagolású termékeket is forgalmazni, ezzel próbálják megakadályozni, hogy csak műanyag csomagolásút árusítsanak.
Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke viszont még ilyen körülmények között is attól tart, a rendelkezés megváltoztathatja a fogyasztói szokásokat, többen vásárolnak majd műanyag csomagolású terméket, amivel nem kell bajlódni. Ez viszont környezetvédelmi aggályokat vet fel, hiszen a műanyag nagyobb mértékben szennyez.
Korodi Attila is úgy véli különben, hogy
nem a közvetlenül újrahasznosítható csomagolóanyagra, tehát az üvegre kellene összpontosítani, hanem inkább a műanyag eredményesebb szelektív gyűjtését kellene ösztönözni.
Meglátása szerint ugyanis a plusz illetékek kivetése, még ilyen formában is, hogy az utólag visszakapható, nem eredményes. Éppen ezért meggyőződése, ez az elgondolás még sok módosításon fog átesni, mielőtt érvénybe lép.
Az érintettek is úgy vélik, még nagyon sok a tisztázatlan kérdés a dokumentumban. Máthé László, a sepsiszentgyörgyi Tega Rt. köztisztasági vállalat igazgatója többek között arra mutatott rá, hogy
nem egyértelmű, ki veszi át a begyűjtött üveget a boltoktól, a beszállítók vagy valamelyik, a gyártók segítségére létrehozott felelősségátvállalási szervezet (OTR).
Máthé László elmondta, jelenleg az általuk begyűjtött üveghulladék tonnájáért mindössze egy lejt fizet az újrahasznosítással foglalkozó gyár, utólag még kaphatnak 600 lejt minden tonnáért, ha bizonyított, hogy ezt a mennyiséget valóban újrahasznosították. A kisboltok tulajdonosai eközben azért aggódnak, hogy az üveget tárolniuk, nyilvántartaniuk kell, ez pedig bonyolítja az életüket.