Összezár az RMDSZ koronkai tanácsosai körül: törvénytelennek tartják március 15. támogatását közpénzből
Az RMDSZ koronkai szervezete szerint törvénytelen közpénzt fordítani a magyar nemzeti ünnep megszervezésére, ezért szavaztak a néppárti kezdeményezés ellen. Daniel Cheşa helyi tanácsos szerint szó sincs arról, hogy törvénybe ütközne a kezdeményezés. A megyei RMDSZ védelmébe vette koronkai tanácsosait.
Törvénytelennek tartja az RMDSZ koronkai szervezete, hogy március 15. megünneplésére közpénzt fordítson. A szervezet azt követően foglalt állást, miután megírtuk, hogy az RMDSZ-többségű helyi önkormányzat nem volt hajlandó saját költségvetéséből pénzt elkülöníteni a nemzeti ünnep alkalmával szervezendő rendezvényre.
{K2}
„A koronkai RMDSZ nevében értesíteni szeretnénk a közvéleményt, hogy községünkben idén is hagyományainkhoz híven, mint ahogy eddig minden évben, megemlékező rendezvényt tartunk március 15. tiszteletére” – így kezdődik a Takács Szabolcs koronkai polgármestertől szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalás, amelyben a helyi elöljáró és az RMDSZ a Krónika csütörtöki lapszámában megjelent tudósítására, illetve vezércikkére kívánt reagálni.
{K1}
A közleményben az RMDSZ „elutasítja a média által terjesztett valótlan információkat, miszerint a szövetség színeiben megválasztott helyi tisztségviselők nem támogatnák ezen rendezvény megszervezését”.
Ezzel szemben sem a cikkírók, sem a megszólaltatott személyek nem állították azt, hogy Koronkán az RMDSZ nem akar ünnepelni.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint három román politikai alakulat képviselője értetlenségének adott hangot, miszerint az RMDSZ elutasította javaslatukat, hogy közpénzből különítsenek el 500 lejt az ünnepre. Az ellenzéki politikusok azok után kezdeményezték a határozattervezetet, miután a múlt évben az RMDSZ is támogatta a román nemzeti ünnep finanszírozását.
„Eddig sem igenyeltünk közpénzt, és most sem tartunk rá igényt, mivel ellenezzük, hogy bizonyos keretek közé legyen szorítva Koronka község magyar lakóinak nemzeti ünnepe” – írta Takács Szabolcs. A polgármester – aki a tanácsülésen még azt állította, azért nem nyilatkozott a Krónikának, mert az egész kezdeményezést egy diverziónak tartja – csütörtökön helyettese kíséretében felkereste lapcsaládunk marosvásárhelyi szerkesztőségét. Elmondta,
mind benne, mind kollégáiban feltevődött a kérdés, hogy a kezdeményezés jó szándékú volt-e, vagy sem, hiszen inkább politikai diverzióra gyanakodnak, mely feszültséget és széthúzást keltene a helyi magyar közösségben.
A koronkai helyzet az RMDSZ megyei vezetőit is meglepte, azonban hivatalos állásfoglalásukban kiálltak Takács Szabolcs és a nemmel szavazó vagy éppenséggel tartózkodó tanácsosok mellett. László György, az EMNP megyei elnökének levelére reagálva Kovács Levente, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke rosszhiszemű ferdítésnek nevezte azt a néppárti vádat, miszerint a szövetség színeiben megválasztott koronkai tisztségviselők a magyar közösség ellen folytatnák tevékenységüket.
Konkrétan az szerepel a tervezetben, hogy jóváhagyják a március 15-i rendezvények megszervezését úgy, hogy lehet koszorúkat elhelyezni, lehet megemlékező istentiszteletet tartani és kulturális ünnepséget szervezni, sőt egy szervezőbizottságot is létrehoztak volna a méltó ünnepség megszervezése érdekében” – olvasható a nyílt levélre adott válaszban.
Ebben Kovács azt is szóvá teszi, hogy az EMNP nem a magyar tanácsosokkal közösen egyeztetve kezdeményezte a határozattervezetet, hanem „olyan román helyi tanácsosokkal, akik az elmúlt időszakban folyamatosan csak feszültséget és széthúzást generálnak a közösségben”. A megyei ügyvezető elnök ugyanakkor feltette a kérdést: „Ez a kezdeményezés valóban jó szándékú, vagy csak a helyi politikai sárdobálás egy újabb epizódja?”
Lapunknak nyilatkozva
Péter Ferenc megyei elnök szerint is a néppárti tanácsosnak ajánlatos lett volna az RMDSZ-szel konzultálnia, és nem olyanokkal társulnia, akik folyamatosan borsot törnek az RMDSZ orra alá.
Péter első sorban Daniel Cheşára utalt, mondván, hogy nehéz egy olyan emberben bízni, aki időnként feljelenti vagy perbe hívja a községházát, ezzel feszültséget szítva és megosztva a falu közösségét.
– vélekedett Péter Ferenc.
Az ügyben megszólalt Kerekes Károly, az RMDSZ egykori parlamenti képviselője is, aki szerint a tanácsi határozattervezet kezdeményezői által felsorolt jogszabályok egyike sem mondja ki tételesen, hogy azokon a településeken, melyeken a kisebbségek számottevő arányban élnek, a helyi önkormányzat a nemzeti identitás ápolását szolgáló ünnepeket szervezhet, és azokat a helyi költségvetésből finanszírozhatják. Véleménye szerint – amennyiben az RMDSZ „besétált volna egy ilyen csapdába” – könnyen megeshetett volna, hogy a prefektus közigazgatási bíróságon támadja meg a tanácsi határozatot, de az is lehet, hogy az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) indított volna eljárást a községvezetés ellen.
– fejtette ki a 2016 őszén visszavonult politikus.
A szintén jogi végzettséggel rendelkező Daniel Cheşa ismételten hangsúlyozta: a közigazgatási illetve a helyi közpénzügyi törvény, valamint a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény lehetővé teszi, hogy az erdélyi magyarság is méltóságteljesen, helyi költségvetési források felhasználásával ünnepelje meg március 15-ét.
Ha meg törvénytelen lett volna a határozattervezet, miért írta alá a község jegyzője? Egyetlen törvény sem tiltja, hogy egy helyi önkormányzat a lakosság valamelyik fontosnak vélt ünnepére pénzt különítsen el. És nehogy már a DNA visszafizettetné a meleg tea meg a kalács árát!” – fűzte hozzá a kettős állampolgársággal rendelkező tanácsos.
A Magyarországról hazatelepedett román politikus nevetségesnek és sértőnek nevezte, hogy ő és társai diverzió céljából támogatták a néppárt tervezetét, és ezzel csapdát állítottak volna az RMDSZ-nek vagy a koronkai magyar közösségnek.
Kerekes Károly azt is nehezményezte, hogy a koronkai határozattervezet a „se aprobă” kifejezéssel kezdődik, ami magyarul jóváhagyást jelent. „Hát, kérem ez egy komoly előrehaladás! Huszonnyolc évi szabad ünneplés után kell nekünk egy tanácsi határozat, amely jóváhagyja az ünnepségünk megszervezését Koronkán?!”
A bevett joggyakorlat szerint Romániában a helyi vagy megyei tanácsi határozatok az ominózus „se aprobă” kifejezéssel kezdődnek. Így kezdődött a koronkai önkormányzat 2017/47-es határozata is, mely Románia nemzeti ünnepének az úgymond jóváhagyásáról szól.
Amint a csütörtöki lapszámunkban beszámoltunk róla, az RMDSZ-többségű koronkai önkormányzat nem volt hajlandó saját költségvetéséből pénzt elkülöníteni március 15. megünneplésére. Az Erdélyi Magyar Néppárt kezdeményezését a nagyközség négy román tanácsosa is támogatta, az RMDSZ-es képviselők közül ellenben öten nemmel szavaztak, hárman tartózkodtak. Az eset azért is kirívó, mert Székelyföldön számos más önkormányzat vállalja fel a nemzeti ünnep megszervezését.