Turistacsalogató a Bolyai „testvérekkel” – Hibáktól hemzsegnek a Vásárhelyen kihelyezett tájékoztató táblák

Szucher Ervin 2018. február 20., 14:35

Hemzsegnek a hibáktól a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal által kihelyezett utcai idegenforgalmi tájékoztató táblák. Ezek szerint a Bolyai „testvéreket” ábrázoló szobor vagy a „román katolikus” egyház egykori iskolája lehet a város legújabb turisztikai attrakciója.

Fotó: Haáz Vince

Alig csengett le a szilveszteri „tragumúrás” történet, a marosvásárhelyi önkormányzat ismét megbukott: ezúttal nemcsak a magyar nyelvvizsgán, hanem matematikából és általános műveltségből is. A városháza által kihelyezett legújabb utcai turisztikai információs táblák tárgyi és nyelvi hibáktól hemzsegnek.

A Marosvásárhelyre látogatók számára készült tájékoztató pannón a város és az erdélyi magyarság két leghíresebb tudósát, Bolyai Farkast és fiát, Bolyai Jánost testvérnek nevezni nemcsak nevetséges, egyenesen bosszantó.

Mindez az 1957-ben, Izsák Márton és Csorvássy István által faragott köztéri alkotás kapcsán, melynek román megnevezése „Grupul statuar al fraţilor Bolyai”, azaz a Bolyai testvérek szoborcsoportja. A polgármesteri hivatal bakija nem véletlen. Hiába tartja számon a tudomány világa az ifjabb Bolyait a legnagyobb magyar matematikusként, a geometria Kopernikuszaként, a város és a térség többségi lakossága vajmi keveset tud róla.

Bár 1860-ban távozott az élők sorából, 1990 márciusában a vasvillákkal és furkósbotokkal Vásárhelyre vezényelt Görgény-völgyi román parasztok a magyarság vezetői, Sütő András és Kincses Előd mellett őt is keresték. A félrevezetett és leitatott tömeg Bolyai Jánoson és apján, Farkason szerette volna számon kérni a Bolyai-gimnázium visszamagyarosítási tervét.

Fotó: Haáz Vince

Hol egy ékezet, hol egy betű

Különben nem a Bolyaiak szobra az egyetlen, amellyel a turisztikai útmutatókon gond van.

A tájékoztató szerint Borsos Tamás a város főbírása volt. A nyelvtudós, könyvtáros és tibetológus Kőrösi Csoma Sándort a turistáknak Korösiként mutatják be. Ugyanígy, ékezet nélkül olvasható a Rákóczi „lépcso” vagy a román temetőben lévő „kotemplom”.

Az információs szövegben megjelenő magyar nevek helyesírása is több kivetnivalót hagy maga után. A régi városházát és a Kultúrpalotát tervező Komor Marcell, Izsák Márton helyi szobrászművész, valamint II. Rákóczi Ferenc fejedelem neve több formában is megjelenik – helyenként ugyanazon mondatban. Hol egy betű, hol egy-két ékezet hiányzik, van, ahol mindkét hiba előfordul.

Mi több, az 1860-ban alakult katolikus leánygimnáziumról, az egykori zárdáról azt állítani, hogy a román katolikus egyház hozta létre, valóságos egyháztörténeti újításnak számít.

A turistacsalogatónak szánt szöveg megfogalmazásával is komoly gondok adódnak. „A templomot 1556 óta van a református egyház tulajdonában” – olvasható a vártemplomról. Hasonló leírás született a görögkatolikusok valamikori istenházáról is: „A templomot 1926-1936 között épült”. Ugyanakkor hiba azt állítani, hogy a főtéri ferences kolostort „a színház 1971-es átépítése és kibővítése idején bontották el”, ugyanis ekkor még csak tervrajzok formájában létezett a teátrum épülete.

Mint ahogy az is hamis információ, hogy a háromcsillagos Continental Hotel 1991-ben épült volna, hisz a kommunista éra utolsó évtizedében már javában működött. Akárcsak a „bámulatos épületnek” nevezett másik főtéri szálloda, a Grand Hotel is, mely legfeljebb egy szocreál gyufásskatulyának felel meg. Az elmúlt két évben egyébként több olyan információs pannó jelent meg a marosvásárhelyi várban és környékén, mely számos pontatlan, helyenként téves adatot tartalmaz, ugyanakkor hemzseg a helyesírási hibáktól.

Léptek volna, de hivatalosan nem jelezték…

A városháza kommunikációs osztályát vezető Cosmin Blaga meglepődve szerzett tudomást a hibákról. Mint mondta, eddig még senki nem jelezte, hogy gondok lennének a feliratokkal.

Gáspár Botond, a sajtóiroda nemrég szerződtetett magyar kommunikációs munkatársa is megdöbbent a Fraţii Bolyai társítás hallatán.

Fotó: Haáz Vince

Mint mondta, bizonyos hibákról tudott, mert egyesek már jelezték neki, de mivel hivatalos panasztétel nem érkezett, nem lépett az ügyben.

Nem tudom, hogy a szöveget ki szerkesztette, ki nézte át, a táblákat ki helyezte ki, ki fogja kijavítani, mint ahogy azt sem, hogy ki vállal értük felelősséget. Szívesen hozzájárulnék a helyzet korrigálásához, de nem az én tisztem ilyesmivel foglalkozni”

– válaszolta a városháza munkatársa, akit néhány hete azzal az indokkal szerződtettek, hogy egyengesse a magyar nyelvű kommunikációt.

Végül a lapunk által megkeresett Makkai Gergely alpolgármester volt az, aki megígérte, hogy sürgősen intézkedik, és vállalja a hibák javítását.

Amint arról beszámoltunk, „kedves tragumúráknak” nevezte a marosvásárhelyi magyarokat a vásárhelyi városháza hivatalos Facebook-oldalán megjelent, szilveszteri utcai mulatságra hívogató szöveg, amely pár perc alatt futótűzként terjedt, és nem mindennapi felháborodást váltott ki. Röviddel a visszajelzések nyomán törölték a magyar szöveget, amelyet valószínű, Google-fordítóval „alkottak”.

A múlt hónap végén a polgármesteri hivatal magyar anyanyelvű kommunikációs szakembert alkalmazott az RMDSZ javaslatára, „a marosvásárhelyi magyar közösség egybehangzó igénye szerint”. Vass Levente, a helyi RMDSZ vezetője korábban azt mondta, a kommunikációs szakember dolga nemcsak annyi lesz, hogy lefordítsa a román szövegeket magyarra, hanem az is, hogy tájékoztassa a város lakóit a városházi igazgatóságok munkájáról.

A nemrég kihelyezett információs táblákon egyébként nem csak a magyar nyelvű szövegben, a románban is elemi hibák vannak. A Marosvásárhely – turisztikai város című pannók kihelyezéséhez a városháza uniós alapokat használt fel.