Bár még mindig visszaszolgáltatási per tárgya, már elkészítette az egykori nagyváradi premontrei gimnázium felújítási tervét az önkormányzat, míg a rend egykori kertjébe parkolóházat építene. „Itt nem az igazságszolgáltatás számít, hanem a politikai akarat” –véli a tanítórend vagyon
Biztosra veszi győzelmét az egykori nagyváradi premontrei gimnáziumért, mai nevén Mihai Eminescu Főgimnáziumért zajló perben a nagyváradi önkormányzat. Olyannyira, hogy legutóbbi ülésén már meg is szavazta az évtizedes pereskedés során leromlott impozáns épületegyüttes felújítási tervét.
A még mindig folyamatban lévő, másodfokon zajló visszaszolgáltatási pernek március 12-én lesz a következő tárgyalása a Bihar megyei törvényszéken – mondta el a Krónikának Fejes Rudolf Anzelm apát, váradhegyfoki prépost-prelátus.
A nagyváradi tanács a legutóbbi, csütörtöki ülésén szavazta meg a belvárosi iskola felújítási tervét. „Mint tudják, tavalyig nem tudtunk beavatkozni az elmúlt években folyó pereskedés miatt. Mivel egy 300 éves épületről van szó, nem megfelelő az állapota, teljes felújításra szorul” – magyarázta az ülést megelőző sajtótájékoztatón Ilie Bolojan polgármester. A polgármesteri hivatal közlése szerint
a terv az épület teljes külső felújítását magában foglalja az alapozástól a tetőzetig, de belső felújítás és az iskola megfelelő felszerelésre is szerepel benne.
A műemléken minden nem megfelelő beavatkozás nyomát eltüntetnék, és eredeti állapotába állítanák vissza. A beruházás értéke áfa nélkül több mint 27,5 millió lej, a munkálatokat két év alatt végeznék el. A falak felújítása mellett a tetőszerkezetet, nyílászárókat, kéményeket, a belső hálózatokat is kicserélnék, mesélte Ilie Bolojan, aki szerint a kerítések és a sportpályák védőpalánkjait is helyettesítik. Ezeket szintén felújítanák, de az udvart is rendeznék és zöldövezetet alakítanának ki.
Az ingatlan múltjáról sem feledkeznének meg, a felújított épületben egy, annak történetét bemutató kiállítás is helyet kapna.
A premontrei gimnázium felújítása azóta vált sürgőssé az önkormányzat számára, hogy hatszoros ingatlanadót vetett ki az ingatlanjaikat elhanyagoló tulajdonosokra, így – mivel a Mihai Eminescu Főgimnázium az ő kezelésébe tartozik – a polgármesteri hivatalnak is fizetnie kellene a megemelt illetéket.
„Biztos, hogy nincsenek jó állapotban, de ez nem a mi szégyenünk” – fogalmazott a Krónikának Fejes Rudolf Anzelm apát, amikor a premontrei ingatlanok állapotáról kérdeztük.
Mennyi év eltelt a rendszerváltás óta, és nem építettek más iskolákat, vagy nagyon keveset. Látszott, hogy a szándék nem az, hogy az oktatás és a kultúra haladjon, hanem, hogy tartsuk meg, ami van” – mondta a prépost, aki 1990 óta próbálja visszaszerezni a rend román állam által elkobzott vagyonát. Hozzátette, a polgármesteri hivataltól senki sem egyeztetett velük a felújítási tervről, csupán az illetékes cég képviselője kereste meg, amikor az előtanulmányt készítették.
A polgármesteri hivatal lépése azért is meglepő, mivel az impozáns ingatlan még per tárgyát képezi. A másodfokon, a Bihar megyei törvényszéken zajló visszaszolgáltatási perben március 12-ére van kitűzve a következő tárgyalás, mondta lapunknak Fejes Rudolf Anzelm.
A restitúciós bizottság korábban arra hivatkozva utasította el visszaszolgáltatási kérelmüket, hogy az épület 1936-tól a román államé volt, így ezért nem illetékesek dönteni,
hiszen csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatottak foglalkozni. A premontreiek megfellebbezték a határozatot, mivel az épület fölötti tulajdonjogot csak 1945 után vesztették el, ezért szerintük azt az egyházi ingatlanok restitúcióját szabályozó törvényes előírások értelmében jogosultak visszakapni, azonban a nagyváradi ítélőtábla 2014-ben elutasította az óvásukat.
„Természetesen bizonyítottuk, hogy az nem egy végleges döntés volt, de ők másként látják” – mondta az apát az 1936-os határozatra utalva. Hozzátette, a bíróság jelenleg a telekkönyvi bejegyzés tisztázását kéri, amely szintén át lett írva a román államra. „Azt mondják, rosszul volt 1858-ban betelekkönyvezve. Ilyen nonszensz érvelések mennek” – magyarázta az apát. – „Nem lehet azt mondani, amit mindig mondanak, hogy téves telekkönyvezés történt 1858-ban, amit 1936-ban kiigazítottak.” Az épület ugyanis a telekkönyvezés 1855-ös bevezetésétől 1936-ig folyamatosan a nagyvárad-hegyfoki premontrei prépostság tulajdonában volt a telekkönyv tanúsága szerint, amíg ezt úgynevezett kiigazítással át nem írták, hogy a román állam szerepeljen helyette.
Mi csak azt tudjuk, hogy nekünk igazunk van, ők meg tudják, hogy nekik nincs. Nem tudják a saját álláspontjukat igazolni, mert nincs mivel. De ugye az erő, a politikai akarat, az felülírja az igazságot” – jelentette ki Fejes Rudolf Anzelm.
A belvárosi ingatlan fontosságát mi sem jelzi jobban, minthogy egy korábbi, 2014-es tárgyaláson maga Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere is megjelent, és felszólalt az egyik tárgyaláson, holott nem is volt beidézve. Mondanivalójának a helyi sajtó szerint az volt a lényege, hogy a gimnázium épületére szüksége van a városnak. Amúgy nem ez az egyetlen premontrei ingatlan, amire szemet vetett, Ilie Bolojan parkolóházat építene a gimnázium mögötti Voinţa-pályán, amely egykoron a rendháznak a kertje volt, amelyet szintén visszakért a rend, visszaszolgáltatásáról pedig nincs döntés.
Ugyanúgy per tárgyát képezi a rend széktemploma is, amelyet emiatt – az iskolához hasonlóan – szintén nem lehet felújítani. A magyar kormány a rend alapításának 900. évfordulója alkalmával 9,7 milliárd forintot utalt ki a premontrei rendnek, Váradnak is jut a támogatásból.
{K1}
„Mi egy nagyon kicsi részt kapunk, persze, egyrészt mert nincs is mire. Semmit vissza nem adtak, amit vissza is adtak, csak perek útján tudtuk visszaszerezni” – fogalmazott lapunknak Fejes Rudolf Anzelm.
Az apát cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint a támogatásból felújítanák a templomot. Mint mondta, sürgős karbantartási munkálatokat végeznek, elsősorban a csatornát javítják meg, mivel több helyen beázik az istenháza,
illetve a sekrestye és más mellékhelyiségek felújítására kerül sor, ahol mállik a vakolat. „Felújításról azért sem lehet szó, mert a templomunk össze van építve a rendházunkkal, az iskolánkkal. Tehát ezt a premontrei tömböt csakis egyben lehet felújítani” – mondta az apát, hozzátéve, hogy az istenháza is per tárgya, hiszen ezt sem szolgáltatták vissza.
Mint arról több ízben is írtunk, a Nagyvárad belvárosában található gimnáziumépület miatt évek óta pereskedik a premontrei szerzetesrend. A tanítórend iskolaépületét és rendházát először 1937-ben sajátította ki a román állam. A franciaországi Prémontréban alapított premontrei kanonokrend – amelynek tagjait öltözetük miatt fehér kanonokoknak is neveztek – 1130-ban érkezett Nagyváradra, ahol évszázadokon keresztül fiúiskolát és jogakadémiát működtettek. Az iskolaépület és rendház melletti templomot 1740 és 1760 között építették barokk stílusban.