Undorító kampányakció a határon túli magyarok szavazati joga ellen
Undorító kampányakció keretében aláztak meg egy öttagú, Székelyföldön élő családot a határon túli magyarok szavazati joga ellen korteskedő Facebook-oldalon.
Egy öttagú erdélyi magyar családot ábrázoló, lopott fényképpel és hazugságokat állítva indított internetes kampányakciót a Ne szavazhasson, aki SOHA nem élt itt nevű Facebook-oldal – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.
A 36 ezer követővel bíró oldalra péntek délután egy Felsősófalván élő panziótulajdonos, Parajdi Kálmán Endre – feltehetően a panzió honlapjáról leszedett – családi fotóját töltötték fel
a következő felirattal: „Ez a határon túli család még sosem járt Magyarországon! A szülők mégis elmennek szavazni az én gyermekeim sorsáról!” A határon túli magyarok szavazati joga ellen korteskedő oldalon közzétett fotó alatt egy bejegyzés is olvasható: „Levelet kaptunk a Pásztor családtól. Írásukban boldogan fejtik ki, hogy ugyan egy percet nem éltek Magyarországon, és nem is akarnak idejönni, mert jó nekik Erdélyben, de mégis el fognak menni szavazni a 2018-as választáson, hogy továbbra is kapják a pénzt a Fidesztől! Undorító, elég a szavazatvásárlásból! Lájkold és oszd meg a képet, ha te is elvennéd a Pásztor család szavazati jogát!” A bejegyzést egyébként azóta több mint kilencezren osztották meg, alatta számos gyalázkodó komment is olvasható.
A Magyar Nemzet cikke rámutat: a Pásztor család levele valószínűleg nem létezik, ráadásul az erdélyi családok legfeljebb beiskolázási támogatásként kapnak pénzt Magyarországról, de ezt nemcsak a Fidesz-kormányok alatt, hanem korábban is kapták.
A napilap szerint az viszont biztos, hogy a fotóra montírozott szöveg többszörösen hazudik: Parajdi Kálmán Endre családjával együtt hét évig Zalaegerszegen élt és dolgozott, mindhárom gyerek a zalaegerszegi kórházban született, mielőtt tíz évvel ezelőtt visszatértek Erdélybe. A választásra ugyanakkor feleségével sem idén, sem az előző ciklusban nem regisztráltak, tehát biztosan nem kívántak élni a szavazati jogukkal. A napilap megtudta egyébként azt is, hogy
a családi fotót egy zalaegerszegi barát, Mészáros T. László fotós készítette, aki a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta: számára is rettentően kínos, hogy a fotót ilyen célra használták, hiszen Kálmánék barátai.
A cikkből kiderül az is, hogy Parajdi Kálmán hiába írt levelet a Facebook-oldal létrehozójának, választ nem kapott, a Facebooktól pedig azt a választ kapta, hogy az uszításra hivatkozó bejelentést megvizsgálták, de az nem sérti a közösségi alapelveiket.
A határon túli magyarok ügyét nem lehet kampánytémává tenni, az egyetlen lehetséges álláspont az, hogy egymás nemzettestvérei vagyunk –mondta Novák Katalin az emberi erőforrások minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szombaton Budapesten. A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett, az Országházban tartott családi napon felszólaló államtitkár kijelentette: kevéssel az április 8-ai választás előtt sokan azt gondolják, hogy a határon kívül élők ügyét kampánytémává lehet tenni, holott ez nem lehet kampánytéma. Azt mondta: azt várja mindenkitől, határozottan képviselje ebben az ügyben az „egyetlen lehetséges álláspontot”, azt, hogy „egymás nemzettestvérei vagyunk, így tekintünk egymásra, függetlenül a választási ciklusoktól”. Az államtitkár szerint lelkiismereti kérdés a határon túli magyarok ügye, és biztosította őket arról, hogy a jövőben is számíthatnak a kormányra. Novák Katalin szólt a Köldökzsinór programról is, amely az anyasági támogatás és a babakötvény kiterjesztésével biztosítja a kapcsolatot az anyaország és a határain kívül született gyerekek között. Hangsúlyozta: ezzel a támogatással ismerik el a magyar gyermekeket, szülessenek bárhol a világban. Az államtitkár beszédét vastapssal fogadta a Kárpát-medencéből érkezett több száz magyar család. Az emberi erőforrások minisztériumának tájékoztatása szerint babakötvényre eddig csaknem kétszáz kérvényt nyújtottak be, anyasági támogatásra pedig több mint ezret. A legtöbb (823) igénylés Kárpát-medencei, egykori magyarországi területekről érkezett.