Csak „szemkiszúrás” a referenciaár a kötelező gépjármű-biztosítások piacán
Semmit nem jelentenek a Pénzügyi Felügyelet (ASF) által megszabott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási referenciaárak, hiszen a jogszabály nem írja elő, hogy a biztosítóknak ezt figyelembe kellene venniük – szögezte le a Krónika kérdésére Biró Albin.
A Pénzügyi Felügyelet – mint ismeretes – az intézkedés bevezetésekor azzal érvelt, hogy a referenciaár támpontot jelenthet az ügyfél számára, amikor a saját díjszabásáról tárgyal. Biró Albin is úgy látja azonban, hogy erre a valóságban nincs lehetőség, hiszen a biztosítótársaságoknak néhány hónappal korábban jóvá kell hagyatniuk a felügyelettel az áraikat, így a biztosított csak annyit tehet, hogy az árlistából kiválasztja a neki tetszőt, ám alkudni már nem tud.
A törvény nem írja elő, hogy a referenciaárakat milyen határig kötelező betartani, így egy biztosítótársaság kínálhatja a kötvényt 50 lejért, de 700 lejért is” –szögezte le a szakértő.
Biró Albin ugyanakkor úgy véli, jelenleg az árak „nem veszélyesek”, nyugalmi állapot van a piacon, hiszen a piacvezető Astra és a Carpatica biztosító csődje nyomán a garanciaalap kifizette a károkat, így ingyen befolyt 200 millió lej a kárpótlásokra. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen hatással lesz a kifizetésekre, hogy jelenleg a három legolcsóbb díjszabást kínáló társaság uralja a piac 70 százalékát. Ez az arány korábban nem haladta meg a 40-50 százalékot, ám jelenleg a forgalomba írt ötmillió gépkocsi közül 3,5 milliónak a három legolcsóbb társaságnál kötötték meg a kötelező biztosítását.
Sok függ ettől a három cégtől, ám segíthet az a 200 millió lej, amit a garanciaalap visszapumpált a rendszerbe”– szögezte le Biró Albin.
A Pénzügyi Felügyelet tagja ugyanakkor a valóságtól elrugaszkodottnak tartja, hogy annak függvényében állapítanák meg a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árát, hogy évente ki hány órát használja az autóját. Călin Rangu, az ASF igazgatója az Economica.net portálnak nyilatkozta a napokban azt, hogy
már javasolták a biztosítótársaságoknak: dolgozzanak ki olyan csomagokat, amelyek szerint órára lehetne fizetni a kötelező felelősségbiztosítást,
az év elején befizetett minimális összeget az év végén annak függvényében egészítenék ki, hogy a biztosított mennyit használta a gépkocsit, ennek követését a technológia lehetővé teszi. Biró Albin rámutatott, próbálkoznak azzal, hogy teljesen személyre szabják a kötvényeket, hiszen gyakorlatilag ma már mindent tudnak a biztosítottról, ám ennek az a hátulütője, hogy éppen a szolidaritás elvével megy szembe.
Amikor ugyanis megpróbálták a nagy kockázatot jelentő biztosítottakra ráterhelni a nagyobb díjszabást, a fiataloknak és a hivatásos sofőröknek elviselhetetlenül nagy árat kellett volna fizetniük, a fuvarozók esetében például a biztosítás értéke elérte az évi 20 ezer lejt, ami miatt ki is tört a botrány.
Nem érdemes ennyire feszegetni, aprólékosan személyre szabni a kötvényeket, hiszen akkor a rendszer elveszíti a szolidaritásjellegét” – szögezte le az ASF tagja.
Biró Albin szerint egyelőre technikailag sem kivitelezhető az órára fizetett biztosítás, hiszen nagyon sok pénzbe kerülne a követőrendszer kiépítése.
Zavart okoz a biztosítások piacán, hogy az országban bejegyezett autók 10-12 százalékának nincs rendezve a tulajdonjoga – hívta fel a figyelmet Lőrincz Lehel sepsiszentgyörgyi bróker. Mint részletezte, a tavaly ősszel életbe léptetett új bonus-malus rendszer miatt mindhárom fél – a régi és az új tulajdonos, de a biztosítótársaság is – veszít amiatt, ha nem íratják át a gépkocsit, amikor eladják.
A módosítás ugyanis azon alapszik, hogy a bonus-malus díjat most már a tulajdonos személyi száma (CNP) alapján határozzák meg, és valamennyi, a nevén levő gépkocsira az alapján számolják ki, hogy egyik autóval okozott kárt vagy sem.
Ez a rendszer a több autóval rendelkező magánszemélyek esetében első körben árcsökkenéshez vezetett, hiszen valamennyi járműre a legmagasabb bonus kategóriába eső autó kedvezményét számolták. Ez azonban visszafelé is igaz, tehát ha egyik autóval balesetet okozott, akkor a pótdíjat mindegyikre kiszabják, így akár 180 százalékkal is növekedhet az kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény összege. Ezért veszélyes, ha a gépkocsit nem íratták át az új tulajdonos nevére, hiszen a régi tulajdonos felébredhet, hogy megugrott a neki kiszámolt díjszabás a meglevő autóira, miközben a már eladott gépkocsival az új tulajdonos okozott kárt. Ilyen esetekben perelni lehet, ugyanakkor a biztosítót is megbírságolják, hogy a régi tulajdonos adatait a tudta és beleegyezése nélkül felhasználta a szerződés megkötéséhez.
Ezért idén a biztosítók sokkal óvatosabbak, és visszautasítják a szerződéskötést, ha valaki nem a saját nevére akarja azt megkötni.
További gondot jelent, hogy sok esetben a régi tulajdonos kiíratta eladott autóját az önkormányzatnál, ám nem tudhatja, hogy az új tulajdonos végigjárta-e a procedúrát, nevére íratta-e a rendőrségnél a gépkocsit.
Lőrinc Lehel ugyanakkor arra is kitért, hogy a céges autók esetében nincs gond, azoknál általában rendezett a tulajdonviszony, ugyanakkor esetükben a bonus-malus rendszer is másként működik, az adott járműre számolják és nem az egész flottára. Esetükben akkor áll fenn a kötvény árának növelése, ha túl sok balesetet követnek el, és a biztosítók magas kockázatú ügyfélnek minősítik a vállalkozást, ám a pótdíjazáshoz meg kell szerezniük a pénzügyi felügyelet jóváhagyását.