Potápi: minden vegyes házasságban született gyermeknek kell magyar oktatás
A kormány célja, hogy minden vegyes házasságban született gyermek járhasson magyar bölcsődébe, óvodába, különben „elvesznek” a magyarság számára – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Budapesten.
Az Országházban tartott konferencián a magyar kisebbség helyzetét és a megmaradás lehetőségeit vitatták meg határon túli szervezetek vezetői. Potápi Árpád János hangsúlyozta, a fogyás ellenére 15-16 milliós magyar nemzetről beszélhetünk, ebből az országhatáron túl, a Kárpát-medencében él 2-2,5 millió magyar, és ugyanennyi a világ más tájain.
Hozzátette, a kormány számára fontos, hogy a határon túli magyarok megőrizzék magyarságukat, ezért
támogatják a határon túli magyar régiók egészségügyi intézményeit, többek között szeretnék kiterjeszteni a védőnői hálózatot az egész Kárpát-medencére. Az óvodafejlesztési programról azt mondta, az első átadások megtörténtek, a „nagy bumm” 2018-2019-ben várható.
Az államtitkár elmondta, támogatják a magyar vállalkozásokat is. Egy átlagos határon túli magyar kisvállalkozó ugyanis 90 százalékban magyar embereket foglalkoztat, környékbeli magyar üzletemberekkel alakít ki üzleti kapcsolatot, és elsősorban magyar cégekkel üzletel.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a népesedésért és a családokért (KINCS) vezetője arról beszélt, január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a babakötvényt. Az anyasági támogatás egyszeri, 64 125 forintos támogatás, amelyet az eltelt másfél hónapban több mint ezren igényeltek, ez felülmúlja várakozásaikat – mondta.
Hozzátette: a legtöbb, 823 igénylés a Kárpát-medencei magyar területekről érkezett – ebből 605 Romániából –, de igényelték Iránból és Új-Zélandról is. A babakötvény egyszeri összege 42 500 forint, amely az infláció felett 3 százalékkal kamatozik.
Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese arról beszélt, jogbiztonság, gazdasági biztonság és kisebbségi biztonság kell ahhoz, hogy a kisebbség megmaradjon.
A jogbiztonságról szólva azt mondta, Romániában jelenleg nem törvényeket, hanem igazságszolgáltatást használnak arra, hogy a kisebbségi jogokat elvegyék, ugyanakkor azonban néhány kérdésben – mint a marosvásárhelyi iskola újraalapítása – tudtak „előrelépni”.
A frakcióvezető-helyettes kiemelte a gazdaságélénkítő program jótékony hatását, a kisebbségi biztonságról pedig azt mondta, ahol a kisebbség többségben van, ott biztonságban érzik magukat, de ahol szórványban, kisebbségben vannak, a nacionalista hangulatban a kisebbségi biztonság sérülhet. Ugyanakkor fontosnak nevezte a diszkriminációs tanács működését.
A politikus a hallgatók támogatását kérte a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez, hogy április 3-ig összegyűljön az egymillió támogató aláírás és európai jogvédelmet tudjanak szerezni az őshonos kisebbségeknek.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári szervezetének elnöke arról beszélt, ez a nemzetrész van a legnagyobb veszélyben, a kelet-ukrajnai konfliktus után megerősödtek az asszimilációs törekvések az országban.
Rámutatott: a múlt ősszel elfogadott oktatási törvény a kárpátaljai magyar közoktatás kivégzéséről szól. Véleménye szerint ez pedagógiai kérdés, amelyre politikai választ adtak Ukrajnában, és megköszönte a magyar kormány fellépését az ügyben. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, 17-18 ezer kárpátaljai magyar dolgozik és 2000-2500 diák tanul külföldön. A munkaerő-migráció 50 százaléka Magyarországot tekinti célországnak, 30 százalék indul Csehországba.
Menyhárt József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának elnöke felhívta a figyelmet arra, ha a felvidéki magyarság elhiszi, hogy a továbbiakban csak akkor erősödik, ha nyelvet vált, akkor az asszimiláció felgyorsul. Kitért arra,
a felvidéki magyarság tábora 430-450 ezres, de a magyar nemzetiséget bevallóknál többen beszélik a nyelvet, ugyanis sokan nem vállalják bátran magyarságukat, tartva a hátrányos következményektől.
Szólt arról is, hogy tavaly 58 felvidéki magyar óvoda újult meg a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban, és a tervek szerint további 95 óvodával erősödhetnek. Kiemelte, hogy a gazdaságélénkítő program a Felvidéket is elérte, és hiszik, hogy ezáltal is "erősödik a szövet, ami megtartja a felvidéki magyarságot”.
A konferencián Zámbori Soma színész és felesége, Fazekas Rita mediátor, a Házasság hete "arcai" tizenhárom - jubiláló - házaspárnak adták át az emléklapot.
A határon túli magyarok ügyét nem lehet kampánytémává tenni, az egyetlen lehetséges álláspont az, hogy egymás nemzettestvérei vagyunk – mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szombaton Budapesten, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által szervezett, az Országházban tartott családi napon.
Novák Katalin a 2018 a külhoni magyar családok éve című programsorozat eseményén kijelentette: kevéssel az április 8-ai választás előtt sokan azt gondolják, hogy a határon kívül élők ügyét kampánytémává lehet tenni, holott ez nem lehet kampánytéma. Azt mondta: azt várja mindenkitől, határozottan képviselje ebben az ügyben az „egyetlen lehetséges álláspontot", azt, hogy „egymás nemzettestvérei vagyunk, így tekintünk egymásra, függetlenül a választási ciklusoktól". Az államtitkár szerint lelkiismereti kérdés a határon túli magyarok ügye, és biztosította őket arról, hogy a jövőben is számíthatnak a kormányra.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, szimbolikus, hogy az Országház főlépcsőjén, a nemzet egységét megtestesítő Szent Koronától néhány méterre találkoznak. Úgy vélte, a magyar jövő záloga a magyar gyermek, a magyar fiatalság, a magyar családok, és munkájuk semmit nem érne, ha nem lennének magyar gyermekek, akik továbbviszik az életet, a magyarság sorsát.