„Megmutatják” a váradi királysírokat, egyelőre csak felülnézetből
Megjelölik a királysírokat és az egykori gótikus székesegyház helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán, döntött az önkormányzat. Mihálka Nándor, a vármúzeum régésze a Krónikának elmondta: a valós feltárásra még évekig kell várni.
Egyelőre ideiglenes megoldásként, de megjelölik az egykori gótikus székesegyház és az abban helyet kapó királysírok helyét a nagyváradi vár fejedelmi palotájának udvarán. Az erre vonatkozó projektet már elfogadta a helyi tanács, az úgynevezett régészeti park kialakítása a fejedelmi palota alapzatának szigetelési munkálataival párhuzamosan valósulna meg.
Mihálka Nándor régész, a vármúzeum munkatársa a Krónikának elmondta, ideiglenes megoldásról van szó, ugyanis ez annyiban lesz régészeti park, hogy a várudvar rendezése során másféle típusú kőből kirajzolják az egykori gótikus székesegyház falait.
Belsejét ideiglenes jelleggel zúzott kaviccsal fogják megjelölni, majd feltölteni, hogy ha lesz pénz a régészeti kutatások folytatására, azt el lehessen végezni” – részletezte a szakember.
Elmondta, a projekt keretében a királysírok megjelölésére is elkülönítettek 120 ezer lejt. „Hogy ez mit takar, nem tudom. Valószínűsíthetően egy kőből kifaragott lappal fogják megjelölni a sírokat, de nem biztos, hogy a legdrágább kőzetet, például vörös márványt kellene használni, mivel ez ideiglenes bemutatás. Mindenképp ezeknek az újbóli feltárását kellene ösztönözni és megvalósítani, utána pedig úgy megjelölni, hogy a turista látja a sírt is, nemcsak annak a padlózaton kijelölt helyét” – magyarázta a régész.
Mihálka Nándor elmondta, a várudvar rendezése 13 hónap alatt kell megvalósuljon, így a munkálattal járó régészeti ásatások már márciusban elkezdődnének. „Az ásatási engedély megvan, csak kedvező időjárásra várunk” – mondta. Hozzátette, az udvaron zajló munkálatok a fejedelmi palota szigetelésével párhuzamosan folynak majd, azt ugyanis csak ásatással egybekötve lehet elvégezni.
a nyugati és délnyugati szárnyban” – mondta a régész. Szakemberekként megpróbálnak alapos munkát végezni, de ez attól is függ, hogy a tervező és kivitelező mennyire fog sietni. „Lesznek olyan helyszínek, ahol a palota alapozása lemegy négy-öt méterig is. Egészen az alapozás aljáig fogunk ásni, ez a fő cél” – részletezte lapunknak a régész. Hozzátette, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de azok az udvar közepén találhatók, így – mivel a fal mellett dolgoznak majd – nem tudják ezeket érinteni. „Mi a nyugati szárnynak a külső részét fogjuk feltárni, ami nagyjából a székesegyház nyugati tornyát érinti, illetve a keleti oldalon a szentély egy részét” – összegzett.
A Pro Arh cég terve szerint a várudvaron pihenőhelyeket alakítanak ki, és alkalmassá teszik kulturális események és gyerekrendezvények fogadására. A kétmillió lej értékű beruházás márciusban kezdődik a Constructorul Sălard cég kivitelezésében.
A váradi püspöki székesegyház fénykorában a Kárpát-medence egyik legnagyobb épülete volt, 80 méter hosszú és 45 méter széles.
Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé,
mesélte Mihálka Nándor. A Szent László-kultusz miatt a koronás fők előszeretettel temetkeztek Váradra, egyes történészek szerint egy darabig ide volt eltemetve II. András király is, és úgy gyanítják, szintén itt lehetett IV. László nyughelye.
Mivel a székesegyházat a 17. században lerombolták, száz-százötven év múlva már nem lehetett tudni, hol is állt. „Arról nem is beszélve, hogy jön egy 35 éves török korszak, amikor teljesen megsemmisül a város és a vár is. A 19. századra tehát teljesen nyoma vész a székesegyháznak, és az 1881-es palotaátépítéskor lelik meg újra a helyét” – magyarázta a régész. Mint mondta,1883-ban Rómer Flórisék már kutatták Szent Lászlónak a sírját és meg is találták, tehát pontosan lehet tudni, hogy a királysírok hol helyezkednek el.
„Valószínűleg a sírokban már nem találunk emberi csontokat, hiszen ezeket még a középkor végén kirabolták, a csontokat széjjelszórták. 1883-ban Rómer Flórisék sem találtak csontokat egyik királysírban sem” – mesélte a régész, aki szerint ennek ellenére fontos lenne azok feltárása,
hiszen az utóbbi 130 évben sokat fejlődött a technika, így a leleteken ma sokkal bonyolultabb, igényesebb elemzéseket is el lehet végezni. „Valójában nem a király teteme a lényeg, hanem a tetemnek a helyszíne, ahol a királyi sír volt. A hely szelleme az, ami nekünk nagyon fontos. Ezt kellene úgy bemutatni, hogy be is lehessen kukkantani a sírboltba, nemcsak a kőlapot nézni felülről” – vázolta a szakma által megfelelőnek tartott megoldást Mihálka Nándor.
A régész szerint, bár terv egyelőre nincs rá, a váradi önkormányzat nem mondott le a várudvar és az egykori gótikus székesegyház feltárásáról. Ennek szükségessége már a vár felújításával egy időben felmerült, és mivel hatalmas összegű beruházásról lenne szó, uniós pályázati pénzből szeretnék megvalósítani.
– magyarázta. Elmondta, a dóm kiásását követően a bemutatását is meg kell tervezni oly módon, hogy a reneszánsz udvarnak a belső struktúráját is megtartsák. „Úgy kellene bemutatni, hogy alatta és felette is lehessen sétálni” – magyarázta Mihálka, aki szerint erre ugyan még nincs terv, de hosszú távon ez a polgármesteri hivatal szándéka. Mivel a tulajdonképpeni régészeti park eredeti, középkori szinten kellene látogatható legyen, ahogyan a vármúzeumban, a kőtárban is láthatók a gótikus dóm egyes feltárt részei.
Jelenleg ugyanis a bástyáknak és a várfalnak a felújítása képez prioritást, erre terv is készült. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása után, a vár felújított épületeihez hasonlóan ezeket is átadnák a turizmusnak.
A Bethlen-bástya rendbetételére létezik egy terv, amely szerint itt uniós pénzből reneszánsz parkot alakítanának ki, a következő a Királyfia bástya.
„Ez az első bástya, amely elkészült a 16. század második felében, eredetileg üres volt, a többit már úgy tervezték, hogy fel legyen töltve földdel, így is kellene bemutatni, üresen. Rendezvényhelyszínként is megfelel, ez a legideálisabb egy késő középkori, reneszánsz vásári kavalkád korhű megjelenítésére” – sorolta a hasznosítási ötleteket a régész. Ehhez azonban ki kellene üríteni belőle a késő középkorban, kora újkorban beletöltött földet, amely tele lehet régészeti anyaggal. „Kőfaragványokkal, rengeteg kerámiával, stukkótöredékekkel, üveggel, egy zárt komplexum, a régészeknek a legnagyobb öröme tulajdonképpen” – írta le a lelőhelyet a szakember.
A bástyákkal párhuzamosan dolgoznának a várfalak rendbetételén is, ami nem lesz könnyű, ugyanolyan régi téglából kellene pótolni a hiányzó elemeket, amilyenből maga a várfal is épült.
Régi téglát csak bontott épületből lehet szerezni, ami nem nagyon van, mondta Mihálka, hozzátéve, hogy ellenben lehet újonnan készített „régi téglát” is vásárolni. „De semmiképpen nem lehetne ezt az új, préselt téglát használni, mert elüt a minősége, rosszabb, hamarabb megszívja magát vízzel, és hamarabb tönkremegy. Olyan, mintha feleslegesen költenék a pénzt” – osztotta meg véleményét.
A nagyváradi vár nyolc épületének a felújítása 2016-ra fejeződött be, miután a helyi önkormányzat 2009-ben, majd 2012-ben nyert támogatást a 15 hektáron elterülő műemlék együttes helyreállítására. Az összesen 87,86 millió lej értékű felújítási projekthez 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított, a restaurált ingatlanokban vármúzeum, kőtár, kiállítóterek, népművészeti műhelyek és szálloda is helyet kapott, de több civil szervezetnek is itt biztosított székhelyet az önkormányzat.