Nem megoldás az előrehozott érettségi: számos kritika éri az ellentmondásos újítást
A nyári vizsgaidőszakot minden bizonnyal sikerült tehermentesíteni azzal, hogy most szervezik meg az érettségi szóbelit, ezzel viszont a hétfőn kezdődött második félév vált túlzsúfolttá. A módosítás ráadásul ellentmond a tanügyi törvénynek is.
Felemás a megítélése a pedagógusok és a diákok körében annak, hogy ettől a tanévtől februárban tartják az érettségi szóbeli vizsgáit: a Krónikának nyilatkozó illetékesek szerint a most zajló megmérettetésnek előnyei, de hátrányai is bőven akadnak.
Nem mellékes az sem, hogy az új érettségi naptár nem tesz eleget az egyébként önmagában is ellentmondásos tanügyi törvénynek, a szóbeli vizsgák ugyanakkor meglehetősen súlytalannak számítanak a végzősök számára,
hiszen egyrészt megbukni sem lehet ezeken, a diákok ráadásul nem is kapnak jegyet, ami beleszámítana a végső átlagba.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy véli: a nyári zsúfolt vizsgaidőszakot mindenképpen tehermentesíteni kellett, de most szembesülnek igazán a februári szóbeli érettségi hátrányaival.
A legfőbb nehézséget az okozza, hogy javában zajlik a tanév, de a hétfőn kezdődött és február 22-éig tartó szóbeli vizsgák ideje alatt sem a tizenkettedikesek, sem a vizsgáztató tanárok nem tudnak bejárni a tanórákra.
Így hiába lazítottak a nyári zsúfoltságon, most tulajdonképpen ugyanolyan mértékben terhelték le a második félév elejét. Ráadásul alig járnak le a szóbelik, máris kezdődik a próbaérettségi, ez pedig a tanulókat, a pedagógusokat és a szülőket is megviseli.
Kiss Imre lapunknak nyilatkozva arra az ellentmondásra is rámutatott, hogy
a 2011-es tanügyi törvény értelmében az érettségizhet, aki elvégezte a 12 osztályt. A jelenlegi végzősök közül azonban jó eséllyel lesz olyan, aki osztályismétlőre bukik, miközben a vizsga felét már gyakorlatilag letette.
A főtanfelügyelő azt is kifogásolja, hogy a szóbelinek nincs tétje, viszont kizáró jellegű feltétele az írásbeliken való részvételnek. Kiss szerint megoldást azt jelentene, ha teljesen átdolgoznák a tizenkettedikesek iskolai programját, ugyanakkor jó elképzelésnek tartja a vizsgaidőszak szellősebbé tételét azzal a feltétellel, hogy a diákoknak ne a tanév alatt kelljen átesniük a vizsgákon.
Hasonlóképpen rámutatott a februári szóbeli előnyeire és hátrányaira is Bukur Tamás, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) elnöke, aki ugyanakkor
nagy hibának tartja, hogy az érettségi átlagában nem tükröződik a szóbeli értékelés. Hangsúlyozta: a fiatalok emiatt egyáltalán nem veszik komolyan a szóbeli vizsgákat, ennek pedig az a következménye, hogy sokan úgy kerülnek ki az iskolapadból, hogy nem tudják megfelelően kifejezni magukat szóban.
„Ez a rendszer egyik alapvető hibája” – szögezte le Makosz elnöke. Bukur a Krónikának azt is elmondta: a februári szóbeli kapcsán többféle visszajelzés érkezett hozzájuk, egyesek örültek az előrehozott vizsgáknak, mert így a nyári írásbelik előtt több idejük marad a készülésre, ismétlésre, mások viszont többlettehernek érzik a módosítást.
Bukur Tamás alapvetően nem tartja problémásnak, hogy még a tananyag befejezése előtt szóbelizni kell, hiszen a diákok többsége egyáltalán nem tulajdonít ennek nagy jelentőséget, nem is készülnek rá különösképpen, az viszont szerinte is hiba, hogy már a tizenkettedik osztály vége előtt megtartják a vizsgákat. Úgy fogalmazott: látszik, hogy akik ezt eldöntötték, nem gondolták át részletesen a dolgokat. A szülők egy része sem ért egyet az előrehozott érettségivel, a Sepsiszentgyörgyön élő Ildikó például lapunknak arról számolt be: végzős lánya most szóbelizik, ő pedig
azt sem tudja, mit kérjen számon tőle, miből kellene készülnie, hiszen még a tananyagot sem fejezték be.
Az édesanya ugyanakkor úgy tapasztalja, ennek a vizsgának nincs tétje, valójában feleslegesen töltik a diákok az időt.
A 2018-as érettségi szerkezetét még Liviu Pop volt oktatási miniszter módosította tavaly a 2017/4792-es számú rendelettel. Az intézkedést azzal indokolták, hogy ezzel egyrészt tehermentesítik a nyári időszakot, ugyanakkor a tizenkettedikeseknek nem kell párhuzamosan készülniük a szóbeli és írásbeli vizsgákra, ezenkívül az is szempont volt, hogy a pedagógusoknak nem kell külön, a tanév lejárta után megszervezniük a szóbeliket.
A februári érettségi vizsgák törvénytelenségére ugyanakkor már a Spiru Haret oktatási szakszervezet és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is felhívta a figyelmet.
A 2011/1-es számú tanügyi törvény 77. cikkelye ugyanis világosan kimondja, hogy az érettségin csak a tizenkettedik osztályt elvégzett diákok vehetnek részt, a most szóbeliző tanulóknak viszont még hátravan egy egész félév – amely ugyancsak tegnap kezdődött –, tehát a jelenleg zajló megmérettetésre úgy voltak kénytelenek beiratkozni, hogy nem végeztek. Az Adevărul napilap portálján azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy ugyanannak a törvénynek a 78. cikkelye már arról rendelkezik: az érettségi A, B, C és D, azaz szóbeli vizsgáit az adott tanintézetben a második félév ideje alatt kell megszervezni a hatályos módszertan alapján, tehát a jogszabály egyértelműen ellentmond önmagának.
Marius Nistor, a Spiru Haret-szakszervezet elnöke eközben az RFI-nek nyilatkozva hívta fel a figyelmet törvénytelenségre, nem sokkal később pedig az USR közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaznak: „ma kezdődik az első illegális érettségi szesszió”, a párt szerint ezzel az oktatási minisztérium épphogy az érettség ellentétjéről tesz tanúbizonyságot.
Hétfőn egyébként mintegy 150 ezer tizenkettedikes vett részt az első szóbeli, román nyelv és irodalom vizsgán, amely kedden is folytatódik.
Szerdán és csütörtökön tartják a magyar nyelv és irodalom vizsgát, pénteken, majd február 19–20-án mérik fel a diákok informatikai tudását, majd 21–22-én idegen nyelvből vizsgáznak. Az érettségi írásbeli vizsgáit a már megszokott időpontban, nyáron tartják, a megmérettetés június 25-étől 28-áig tart, a végleges eredményeket július 9-én függesztik ki. A végső átlagosztályzatba évek óta csak az írásbelin szerzett jegyek számítanak bele, a szóbelin a diákok jegy helyett a tudásszintjüknek megfelelő minősítéseket kapnak, a vizsgákon pedig mindenki átmegy, aki megjelenik. A szóbeliket eddig közvetlenül az írásbeli megmérettetés előtt tartották.