Jogerősen pert vesztett a prefektúra a szatmárnémeti magyar utcanevek ügyében

Krónika 2018. február 11., 15:00

A nagyváradi táblabíróság jogerősen elutasította a Szatmár megyei prefektúra magyar névadást ellenző keresetét, ezáltal érvényben marad az a szatmárnémeti tanácshatározat is, amely szerint nevet adtak a Romász János-sportpályának, a Lepke és Alkony utcáknak a városban.

Kereskényi Gábor számára érthetetlen, hogy a prefektúra miért támad (archív felvétel) Fotó: Facebook/Primăria Municipiului Satu Mare / Szatmárnémeti

Nem veszti hatályát az a határozat sem, amely révén a Mese utca névadásáról is döntöttek – adta hírül a Szatmári Friss Újság. Hasonló ügyben egy harmadik feljelentést is történt az elmúlt év végén, abban a Pirosberek kétnyelvű utcaneveiről szóló tanácshatározatot támadta meg a Szatmár megyei prefektúra, ám ennek még nincs kitűzve időpontja a szatmárnémeti bíróságon.

Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester a helyi napilapnak azt mondta, érthetetlen számára, hogy a prefektúra miért támadja meg a közterületek magyar elnevezéseiről szóló városi tanácsi határozatokat, hiszen ezek egyhangúlag mennek át a városi grémium fórumain.

Az ellenzéknek sincs kifogása a román mellett a magyar elnevezés használata ellen ezekben az esetekben, közben a prefektúra meg módszeresen kipécézi magának ezeket, és perel”

– fogalmazott az elöljáró. A polgármester arra is rámutatott, hogy alapfokon Szatmárnémetiben a prefektúrának adott igazat a bíróság, ám érdekes módon a fellebbezés során, amikor már Nagyváradon tárgyalják az ügyet és jogerős döntés született, ott már a város kerül ki győztesen, mutatott rá a polgármester.

Kereskényi elmondta továbbá, hogy a prefektúra hibásan érvelt ezekben a perekben, hiszen úgy hivatkozik a 215-ös törvény vonatkozó passzusaira, hogy az csak a közintézmények elnevezéseit, a település nevét és a közérdekű közleményeket teszi kötelezővé a kisebbség nyelvén is kiírni, úgyhogy ha bármi más két nyelven kerül ki, az törvénytelen.

Ezt a három dolgot valóban kötelező az adott településen élő kisebbség nyelvén is kiírni, azonban a törvény nem tiltja utcát és valamely létesítményt magyarul is elnevezni, a városi testületnek pedig az önrendelkezés tekintetében joga van azon és annyi nyelven feliratozni a köztereket, amelyiken akarja

– mutatott rá Kereskényi.

Amint arról korábban beszámoltunk, a nyelvi jogokért küzdő marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) tavaly novemberben elveszítette Szatmárnémeti polgármestere ellen azt a pert, amelyben a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére szerette volna kötelezni az elöljárót és a város önkormányzatát.

Az ügy kapcsán Kereskényi leszögezte: a kétnyelvű feliratozás élharcosának tekinti magát, de nem fogadhatja el, hogy kívülről kényszerítsék erre. A Cemo viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ-es polgármester a Szatmár megyei törvényszékhez beterjesztett átiratában azzal indokolta a kétnyelvű utcanévtáblák elutasítását, hogy azok kihelyezése megterhelné a város költségvetését, továbbá azzal érvelt, hogy nem létezik törvényes szabályozás a kétnyelvű utcanévtáblák ügyének rendezésére.

{K1}